Az Óbudai Árpád Gimnázium középiskola Budapest III. kerületében. Cím: 1034 Budapest, Nagyszombat u. 19. Óbuda első középiskolájaként 1902-ben alapították. Az iskola idén 2022-ben ünnepli megalapításának 120-ik évfordulóját. Jelenleg 6 és 4 osztályos gimnáziumként működik. 1940-ben épült épülete a 20. századi modern építészet figyelemreméltó alkotása, műemlék. Az eduline.hu oktatási szakportál 2022-es ranglistáján az ország 29.-ik legjobb középiskolája volt. Hosszú működése során számos nagynevű tanár tanított falai között, diákjai közül neves közéleti személyiségek sora került ki.

Árpád Gimnázium pozíciója Budapest térképén Árpád Gimnázium a térképen

Internetes források:

Iskolai értesítők, Budapest - III. Kerületi Magyar Királyi állami Árpád főgimnázium 1904-1961

Óbudai Árpád Gimnázium Wikipédia

Óbudai Árpád Gimnázium Wikiwand

Óbudai Árpád Gimnázium Weblapja

Árpád Gimnázium. Tudásközpont Homepage

Óbudai Árpád Gimnázium. Az intézmény adatai.

Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002. ISBN 9630098997

Lévay Zsolt. Az Árpád Gimnázium egykori diákja (1982-1986), tanára (1991-2000)

A gimnázium alapításának 100. évfordulójára (2002-ben) Lévay Zsolt feldolgozta a gimnázium történetét, amit könyv formában is kiadott az Árpád Gimnázium 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből címmel. A szerző jóváhagyásával a könyv teljes anyaga elektronikus formában innen letölthető.

Lévay Zsolt. 100 év – 100 kép. az Árpád Gimnázium történetéből.

Óbudai Árpád Gimnázium. Óbudai Múzeum. Karan Téma.

Óbudai Árpád gimnázium. Egykor.hu és most.

Fehérvári Zoltán-Prakfalvi Endre. Az Óbudai Árpád Gimnázium. Tóth Sándor emlékének.

Árpád Gimnázium. Index.hu (Az Árpád Gimnázium volt tanulóinak üzenő topic oldala)

Gyimesi László. Gyorsfényképek egy óbudai polihisztorról. Beszélgetés Boga Bálinttal gimnáziumi emlékeiről. Óbudai Anziksz. 2019. I. rész.

Gyimesi László. Gyorsfényképek egy óbudai polihisztorról. Beszélgetés Boga Bálinttal gimnáziumi emlékeiről. Óbudai Anziksz. 2020. II. rész.

Karádi Magdolna. A középvezetői rendszer bevezetése és működésének tapasztalatai az óbudai Árpád Gimnáziumban.

A Mi Amfink

Árpád Lapok 2005/06-2022/23. Alapítója: 2005 szeptemberében Koncz Levente tanár.

Lechner Tudásközpont. Árpád, az első gimnázium Óbudán. 2019. június 12.

Az Árpád Gimnázium. Iskolatörténet.

Tér és forma, 1940 (13. évfolyam) XIII. évfolyam, 9. szám. A Magy. Kir. Állami Árpád gimnázium – Budapest.

Óbudai iskolások 70-es évek, Martos Flóra (Óbudai) és Árpád Gimnázium.

Árpádos képzőművészek az öregdiák-találkozón. 2017. Március 7.

Budapest Főváros Levéltára fond- és állagjegyzéke. HU BFL VIII.30. Magyar Királyi Állami Árpád Gimnázium iratai (III. Nagyszombat u. 19.) (Fond) Létrehozás ideje: 1902-1960. Megjegyzés: 1902-1959. Terjedelem: 2,78 ifm.

Sok forrásanyagot találtam az interneten, ezeket kék aláhúzott betűk jelzik és Ctrl + bal egérgomb kattintással elérhetőek.

Az adatszolgáltatók között fontos volt a Google internetes keresőrendszer, továbbá a Magyarországon működő adatbázis szolgáltatók, pl. az Arcanum, Hungaricana, Magyar Nemzeti Levéltár stb. Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Az adatbázisok között a legfontosabb ARCANUM Digitális Tudománytár adatbázist csak azok tudják elérni, akiknek befizetése vagy hozzáférési joga van, mivel ezt az intézményük oktatóik illetve dolgozóik számára - az Arcanummal megkötött szerződés alapján - biztosították. Több városban lehetőség van arra, hogy a könyvtárakban használni lehet az Arcanum adatbázist. Az Arcanum honlapján meg lehet nézni a hozzáférési pontokat (205 hozzáférési pont és 41.766.501 oldal 2022 december 16-án), tehát, hogy melyik egyetemen, könyvtárban, múzeumban stb. van előfizetés városok szerint is. A másik fontos adatbázis szolgáltató a HUNGARICANA Közgyűjteményi portál ingyenes. (18.514.748 oldal 2022 december 16-án), továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár (4.395.083 oldal 2022 december 16-án)

Könyv források:

Tiszavölgyi István. Az Árpád Gimnázium története. Kiadó: Árpád Gimnázium. 1977.

Tíz év könyve. Kiadja az Árpád Gimnázium Alapítvány, Budapest. Felelős kiadó: Gyimesi Róbert igazgató. Szerkesztette Rónyai Tünde. 2012.

Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre: Az Óbudai Árpád Gimnázium. Műemlékvédelem. 52. évf. 5 sz. 2008.

Az Árpád Gimnázium igazgatói 1902-2001. Az Árpád Gimnázium tanárai 1902-2001. ABC sorrendben 739 tanár neve. 100 év-35 név: az Árpád Gimnázium öregdiák tanárai. 100 év – 50 név: az iskola országosan (el)ismert tanárai. 100 év -100 név: az iskola országosan (el)ismert öregdiákjai, összesített statisztikák, az első 40 év statisztikai adatai (1902-1942), az utolsó 20 év statisztikai adatai (1980-2000), a tanulói létszámok alakulása (1902-2001)

A középiskolai tanárok (a testnevelőket, rajztanárokat, énektanárokat, hitoktatókat leszámítva) 1883 után csak tudományegyetemi képesítéssel voltak alkalmazhatóak. 1895-től kezdve a nők is választhatták a tanári pályát, így a nők érettségihez juthattak, és egyes felsőfokú intézményekben, mint pl. a bölcsészkar, a természettudományi kar vagy az orvosi kar (számos főiskola mellett) továbbtanulásra is jogosította őket. Az Árpád Gimnázium 1945 előtt fiú gimnázium volt, nők nem tanítottak, csak férfiak. A helyzet 1945-ben változott meg, az év végén 24 tanárból 6 tanárnő tanított az Árpád Gimnáziumban.

Az iskola tanárainál az adott tanévben kinevezett tanárok nevét és oktatási szakterületét közöltem 1902–1962 között. Az iskola évkönyvei, amiket az igazgatók szerkesztettek 1904-1962 között jelentek meg. 1963-tól már nem készültek évkönyvek, ezért a rendelkezésemre álló források itt már hiányosak. A 2002-2022 közötti időszak esetében viszont igen részletes adatokat találtam, pl. Tíz év könyve, továbbá az Árpád Gimnázium honlapja, a tantestület 2022/23.

Az iskola tanárai között sokan több nyelven beszéltek, külföldi tanulmányutakon és továbbképzésekben vettek részt, jelentős irodalmi munkásságot folytattak, tankönyveket írtak, verseik, tanulmányaik jelentek meg, szaklapokat, lexikonokat szerkesztettek. 1902–1944 között 86 tanár szerezte meg a doktori fokozatot. Az iskola 1944 után is megőrizte magas szinvonalát a tudomány területén, 1945 és 2022 között 78-an megszerezték a doktori fokozatot, köztük nők is. Az évkönyvek közölték az ünnepi előadások szövegét, tanárok beosztását és szakterületét, a tanulmányi versenyek eredményeit, a tanulók erkölcsi, tanulmányi helyzetét, a tanulók névjegyzékét és az érdemjegyeket, a tanulmányi kirándulások helyszíneit, az orvosi egészségi állapotot az iskolaorvosok jelentései alapján, a tankönyveket osztályonként, a szülői értekezletek tapasztalatait, az adományozók neveit és az adományok összegét, a tanulók által elnyert ösztöndíjakat, a sport- és tanulmányi versenyek eredményeit, az iskola felszereléseinek az állapotát, az elhunyt tanárokról való megemlékezéseket stb.

Szerkesztéseim a Wikipédiában

Sipos Béla Wikipédia szerkesztő oldala

SiposBéla1945

Magyar nyelvű szócikkeim, Árpád Gimnázium

Neves tanárai:

Bíró Lajos Pál magyar nyelvű Wikipédia cikke

Gombár Vince magyar nyelvű Wikipédia cikke

Sós Júlia magyar nyelvű Wikipédia cikke

Udvarhelyi Ágoston magyar nyelvű Wikipédia cikke

Ismert diákjai:

Krekó Béla magyar nyelvű Wikipédia cikke

Tichy Géza magyar nyelvű Wikipédia cikke

Általam javított, bővített szócikkek

Óbudai Árpád Gimnázium

Neves tanárai, beprogramoztam azt, hogy az Árpád Gimnáziumban mikor tanítottak, a források megjelölésével, továbbá, ha nem volt fénykép, azt is pótoltam, „nem található szabad kép” sablon alkalmazásával.

Goldziher Károly, Riesz Frigyes, Adler Illés, Benoschofsky Imre, Edelstein Bertalan, Kmetykó János, Lukinich Imre, Marót Károly, Palágyi Menyhért, Fejes Tóth László, Sajó Sándor (költő), Szabolcsi Miklós, Császár Ernő, Fallenbüchl Tivadar, Jelitai (Woyciechowsky) József, Kunszery Gyula, Latkóczy Mihály, Pais Dezső, Kássa Gábor, Mátrai Miklós, Keményfy János, Vajthó László, Hajdu Mihály (zeneszerző), Mezei István, Litván György, Persányi Miklós, Radics Jenőné, Szentkuthy Miklós, Tirts Tamás, Gergely Nóra

Ismert diákjai, beprogramoztam azt, hogy az Árpád Gimnáziumban mikor tanultak, a források megjelölésével, továbbá, ha nem volt fénykép, azt is pótoltam, „nem található szabad kép” sablon alkalmazásával.

Alexander Brody, Apáthy Árpád, Borvendég Béla, Olgyay testvérek, Pintér Béla (építész), Előd László, Gelléri Andor Endre, Kardos István (író), Kéri Piroska, Kiss Károly (költő), Módos Péter (író), Pete György, Polner Zoltán, Sárospataky István, Tellér Gyula, Varannai Aurél, Végh Alpár Sándor, Burger Barna, Segesdi György, Szabados Árpád (festő), Vígh Tamás, Siklós Csaba, Várkonyi Péter (politikus), Pálffy György (altábornagy), Csuvik Oszkár, Gondos Tibor, Gyarmati Dezső (vízilabdázó), Olgyay testvérek, Hefty Frigyes, Kehrling Béla, Konrád Ferenc, Hefty Frigyes, Kánásy Gyula, Kehrling Béla, Konrád Ferenc, Markovits Kálmán, Rozsnyói Katalin, Sasics Szvetiszláv, Szabó Bence (vívó), Szathmáry Elemér, Tarics Sándor, Török Ferenc (öttusázó), Török Ottó (öttusázó), Marton Endre (rendező), Szőnyi G. Sándor, Wiedermann Károly (filmrendező), Mádi Szabó Gábor, Sinkovits Imre, Sinkó László, Adriányi Gábor, Alföldi András, Beér János, Bognár Géza (villamosmérnök), Karády István, Kardos Tibor, Kecskés Pál, Simonyi Károly, Peterdi Pál, Földes Andor, Komor Vilmos, Lengyel Péter, Menczer Gusztáv, Vészi János, Stark Tibor, Kertesi Ingrid, L. Kecskés András

Az Árpád Gimnázium tanárai 1902–2001

Forrás: Lévay Zsolt. 100 év – 100 kép. az Árpád Gimnázium történetéből.

100 év tanárainak teljes listáját összeállította: dr. Száva Gézáné, az Árpád Gimnázium igazgatója volt 1986–1996 között.

Az iskola nevei.

Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium. 1902-1921.

Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Főgimnázium. 1921-1924.

Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnázium. 1924-1945.

Budapesti III. kerületi Állami Árpád Gimnázium. 1945-1948.

Budapesti III. kerületi Állami Árpád Gimnázium, továbbá önálló Általános Iskola és Dolgozók Gimnáziuma. 1948-1950.

Budapesti III. kerületi Állami Árpád Gimnázium. 1950-1959.

Budapesti III. kerületi Állami Árpád Általános Gimnázium és Géplakatosipari Szakiskola. 1959-1967.

Óbudai Árpád Gimnázium. 1967-2023.

Épülete

Az intézet 1902. szeptemberben nyílt meg a III. kerületi lakosság kérésére, Wlassics Gyula dr. vallás és közoktatási miniszter, Boncz Ödön miniszteri tanácsos, Erődi-Harrach Béla dr. tankerületi királyi főigazgató és Wagner Alajos dr. tankerületi királyi főigazgató közreműködésével kezdte meg működését.

Az oktatást így 1902-ben indulhatott meg a Tímár utcai polgári és elemi iskolában, egy tanteremben. Az iskola 1905-ben vált önállóvá, ekkor költöztek át a Zsigmond térre, ahol már több helyiségben, egy bérház lakásaiban berendezett tantermekben tanultak a diákok az immár III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium névre hallgató intézményben. Az első világháború után, 1921-ben a hangsúlyok a görög-latin műveltségről a reál tudományok felé tolódtak, az iskola ekkor vette fel Árpád vezér nevét, olvasható a gimnázium honlapján. Az iskolatörténeti írás szerint a Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnázium rohamosan fejlődött, ám az épület egyre kevésbé volt képes lépést tartani ezzel a fejlődéssel. A harmincas évekre a Zsigmond téri ház állapota már az életveszélyesség határát súrolta és az iskola elköltöztetése állandó téma volt. 1937-ig azonban nem változott semmi. Akkor végre pályázatot írtak ki, melynek szövegében benne volt a kívánalom: Ez az iskola, úgy külső megjelenési formájában, mind belső berendezésében a legtökéletesebb építészeti alkotások egyike legyen. Az Árpád gimnázium 1940-ben átadott épülete a modern magyar építészet jelentős példája, 1976 óta műemlék. Az építés 1938-40 között zajlott. Az új épület a 2. világháborúban komoly belövéseket kapott. A telek, amelyen az iskola épülete áll, az 1880-as években még Óbuda Újlak felé eső határán külterületnek számított, az újlaki téglagyáraknak voltak itt téglaszárítói. A főváros 1898-ban sajátította ki és vonta belterületbe a területet. 1913-ban alakították ki a mai utcahálózatot, azonban a telek egészen 1936-ig üresen állt, amikor elhatározták, hogy itt építik fel a gimnázium új épületét. Az épület jelenleg önkormányzati tulajdonban van.

III. kerületi állami Árpád reálgimnázium. Zsigmond utcai épület. Képeslap. Dátum: 1920-1937. Gyűjtemény: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Készítette: Monostory György.

Fővárosi Közlöny, 1927-11-22. 49. szám. Elnök: Vörösváry Miklós bizottsági tag úr. Vörösváry Miklós: Tisztelt Közgyűlés! „A költségvetés általános vitájában történt felszólalásom kapcsán voltam bátor bejelenteni, hogy a részletes vitánál a III. kerületet illetőleg néhány indítványt leszek bátor előterjeszteni. Bejelentésemnek most részben eleget tudok tenni a közoktatásügyi költségvetés tárgyalásánál, kérve a mélyen tisztelt közgyűlést, hogy ezt határozattá emelni szíveskedjék. Arra utalok, amit már többen panaszoltak a közgyűlés színe előtt, hogy a III. kerületben kevés az iskola. A III. kerület népességi viszonyait tekintve, iskolákban nagyon hátramaradott helyzetben van. Bár a tanács évek óta felvette programmjába az iskolák szaporítását, ez meghiúsult az idők folyamán, mert a költségvetésbe beillesztett tételek töröltettek. Különösen a kültelkeken nagyon kevés az iskola, míg a belső területeken talán megfelelő számban van. A kültelken, különösen a hegyvidéken olyan anomáliák vannak, amelyek sürgős beavatkozásra és orvoslásra szorulnak. Az egész hegyvidéken úgyszólván nincs iskola, holott mindenki, aki a főváros földrajzi viszonyaival ismerős, tudja, hogy a főváros III. kerületének hegyvidéke mennyire hatalmas és nagy kiterjedésű, másrészt mennyire sűrű, tehát elsősorban oda kellene iskolát építeni. Hozzájárulok ahhoz, amit ebben az ügyben előttem előterjesztettek és ha a magam indítványát is előterjesztem, ezzel csak azt célzom, hogy általánosabb keretben foglaljon állást a t. közgyűlés. Ez az indítvány így szól: »Utasítsa a közgyűlés a tanácsot, hogy gondoskodjék a III. kerületnek a népességi viszonyok követelményeinek megfelelőleg új helyzetében elemi iskolák építéséről és különös figyelemmel legyen a hegyvidéki lakosság szükségleteire. A szóbanforgó intézkedések legkésőbb az 1929. évi költségvetés fejében teenndők. [] A következő indítványt terjesztem be: »A közgyűlés felkéri a magyar királyi kormányt, hogy a III. kerületi magyar királyi Árpád gimnázium részére sürgősen megfelelő és az iskolaegészségügyi követelményeket kielégítő épületet építtessen.”

Fővárosi Közlöny, 1928-04-20. 21. szám. Büchler bizottsági tag úr az óbudai Árpád-gimnázium ügyében jegyzett be interpellációt. „Büchler úr egészen bizonyosan jól ismeri az óbudai gimnázium viszonyait. Egészen bizonyos, hogy ha a közgyűlésen, a közgyűlés baloldalának egyik vezető tagja interpellációt jegyez be egy kérdésről, akkor annak igen mélyreható okai vannak. Büchler József: A szülők panaszkodnak. Györki Imre: A folyosók nyitva állnak. Rám is hivatkozhatik. Propper Sándor: Tehát Óbudán az Árpád-gimnáziumban bizonyosan valami baj van, amit reparálni kell. De nem csak Óbudán van baj, hanem naprólnapra olvasunk híradásokat a lapokban arról, hogy itt egy iskolának szakad be a mennyezete, ott egy másik iskolában dűlt össze valami, itt egészségtelen, ott egészségtelen, amott meg a lépcső szakad be. Abból a néhány millió pengőből, mert annyiféle számot hallottam már, hogy már nem is tudom, melyik a való, valamit meg akarunk menteni a főváros dolgozó közönségének, amit a jobboldal át akar utalni a Községi Takarékpénztár útján a tönkrement bankdirektoroknak, pedig ebből nemcsak az Árpádgimnáziumot, hanem mindenféle más gimnáziumot és más típusú iskolát is rendbe lehetne hozni. Hát szabad ennek előfordulni? Györki Imre: Ez a gyermekvédelem és fajvédelem. Propper Sándor: Szabad-e ennek előfordulni a háborúüzenés 14. évében, a háború befejezése után 10 esztendővel, amikor van anyag, van munkaerő, van pénz, van minden eszköz és kellék....[] Vörösváry Miklós: Egész röviden szóvá teszi a III. kerületi Árpád-gimnázium ügyét. Indítványt tett, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott és a határozat úgy szol, hogy a közgyűlés felír a kormányhoz az ottani tarthatatlan állapotok megszüntetése tekintetében.[] Vörösváry bizottsági tagnak a III. kerületi Árpád gimnáziumra vonatkozó indítványával kapcsolatban a feliratot három hónappal ezelőtt felküldtek a minisztériumhoz, sajnos, eddig választ nem kaptak, de meg fogják sürgetni. ”

Fővárosi Közlöny, 1933-12-08. 57. szám. Vörösváry Miklós, Tisztelt Közgyűlés! „A kerületi lakosság felkérésére terjesztem be a következő indítványt, a közgyűlés írjon fel a kormányhoz a III. kerületi Árpád-gimnáziumnak az eddigi állapot megszüntetése mellett más, az iskola követelményeinek megfelelő épületben való elhelyezése iránt.”

Az Est, 1936-04-18. 89. szám. — Az Est tudósítójától —„ A képviselőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt a kultusztárca költségvetését vette tárgyalás alá. Bud János elnökölt az ülésen. A kormány részéről Hóman Bálint kultuszminiszter, Tasnády Nagy András és Jakabb Oszkár államtitkár volt jelen. Szinyei-Merse Jenő előadó részletesen ismertette a költségvetést. Kiemelte a népiskolák építésére, a polgári iskolák építésére és a budapest-óbudai Árpád gimnázium építésére előirányzott összegeket.”

Fővárosi Közlöny, 1936-07-17. 38. szám. Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos ismerteti az előterjesztést „a III. kerületi Árpád-gimnázium céljára a III. kerületi Nagyszombat-, Zápor-, Viador- és Szőlő-utcák által határolt telektömbből kihasítandó mintegy 1800 négyszögöl kiterjedésű székesfővárosi terület átengedése ügyében.” [] „A polgármesteri előterjesztés mellett 34 bizottsági tag úr szavazott, ellene egy sem. Határozatként kimondom tehát, hogy a tisztelt közgyűlés előterjesztésemet egyhangúan elfogadta.”

Pesti Napló, 1937-06-29. 145. szám. „Kiírták a pályázatot az óbudai Árpád-gimnázium terveire. A kultuszminiszter nyilvános pályázatot hirdet a Bécsi út, Zápor, Viador, Bokor és Nagyszombat utcák határolta telektömbön építendő Árpádgimnázium terveire. I. díj 3000 pengő, II. díj 2000 pengő, III. díj 1000 pengő. A kultuszminisztérium három pályamunkát 500 pengőjével megvásárol, ha a bírálóbizottság erre érdemes terveket javaslatba hoz. A pályázati határidő augusztus 16.”

A Munkaadó, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, 1937-07-15. 29. szám.

„34.357 1937. V. 1. Tervpályázati póthirdetmény. A budapesti III. kerületi Árpád gimnázium tervpályázatára vonatkozó tervpályázati hirdetmény 1. szakaszát a következőképpen módosítom: „A pályázaton részt vehet minden magyar honos építészmérnök, aki a Mérnöki Kamara tagja, vagy aki a M. Kir. József Műegyetemen, illetőleg a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen építészmérnöki, illetőleg építészi oklevelet szerzett.“ A pályamunkák beadási határidejét 1937. évi augusztus hó 16. helyett 1937. évi szeptember hó 11-én (szombaton) déli 12 órában állapítom meg. Ennélfogva felvilágosításokat folyó évi július hó 15-ig lehet kérni. Egyébként az eredeti tervpályázati hirdetményben foglaltak érvényben maradnak és irányadók. Budapest, 1937. július 6-án. Magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter.”

Magyar Közgazdaság, 1937-12-09. 50. szám. „Döntött a minisztérium az óbudai Árpád-gimnázium tervezési pályadíjairól. Kik kaptak pályadijat és dicséretet: A bizottság 29 pályamunkát talált érdemesnek kitüntetésre. [] Mint a bírálóbizottsági eredményből kitűnik, az óbudai Árpád-gimnázium tervpályázata iránt a tervező műépítészek körében nagyfokú érdeklődés nyilvánult meg és rendkívül értékes pályaművek érkeztek be a kultuszminisztériumba. A bírálóbizottság döntését most a kultuszminiszter elé terjesztik, aki személyesen dönt legközelebb, hogy ki kapja meg a kivitelezést a pályázók közül. A kivitelezésre vonatkozó megbízás odaítélése után nyomban megkezdődnek a költségvetési és egyéb technikai előkészítő munkálatok, úgyhogy kora tavasszal a kultuszminisztérium nagyszabású építkezése megkezdődik.”

Technika, 1938-05-01. 5. szám. A Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Árpád Gimnázium pályatervei. Közreadja Kotsis Iván építész, műegyetemi tanár, a bíráló bizottság tagja.

„A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1937. évi augusztus hó 16-iki lejárattal nyilvános tervpályázatot hirdetett az Óbudán, a Nagyszombat-utca, Zápor-utca, Szőlő-utca és Viador-utcák által határolt telektömbön építendő gimnázium terveire. A pályázatra 77 terv érkezett be. A bíráló bizottság, melynek elnöke Dr. Szily Kálmán államtitkár úr, előadója pedig Ottó László miniszteri osztálytanácsos úr voltak, a következő tervek szerzőit részesítette díjazásban, illetőleg elismerésben: Az első díjcsoportba kerültek és egyenként 1000 P díjazásban részesültek abc sorrendben: Halászy—Dobl, Hidasi—Papp, Schall József, Wanner János. A második díjcsoportba kerültek és egyenként 500 P díjazásban részesültek abc sorrendben: Árvé és Gerstenberger, ifj. Dávid Károly és Müller László, Hegedűs—Winkler és Fillinger, Gyenes és Hübner, Jakabffy és Rottmann, Krassói Virgil, Major Máté, Dr. Nyiry László Szontagh és Várallyay. A harmadik díjcsoportba kerültek és egyenként 200 P díjazásban részesültek abc sorrendben: Benkhard Ágost, Dölle, Sebők és Berkovits, Csát Géza, Janáky István, Nendtwich és ifj. Varga, Pogány Móric, Reichard és Wagner, Tabéry és Hegedős, Thomas Antal. Dicséretben részesültek abc sorrendben: Földes Róbert, ifj. Lechner Jenő, Megyer-Mayer Attila, Molnár Farkas, Orosz és Paksy, Sárkány István, Táby Ervin.”

Magyar Közgazdaság. 1938-03-24. 13. szám. „Hóman Bálint kultuszminiszter Bornemisza Géza iparügyi miniszter hozzájárulásával az óbudai Árpád Gimnázium kivitelezését Hidasy (Hidasi) Lajos (1902-1970) és Papp Imre (1907-1965) közös tervének adta ki. A két tervező építészmérnök a döntésre vonatkozó értesítést már kézhez is vette és nyomban hozzáláttak a kivitelezési munkálatok előkészítéséhez. A Zápor-, Viador-, Nagyszombat- és Szőlő-utcák által határolt területen, 23.800 légköbméter terjedelemben, kétemelet magasságban és egész modern stílusban épül meg, a modern iskolaépítés minden követelményének megfelelő, a helyiségeknek levegőt és napfényt nyújtó legújabb iskola. Már a pályázat előírása is az volt, hogy ez az iskola, úgy külső megjelenési formájában, mint belső berendezésében a legtökéletesebb építészeti alkotások egyike legyen. Az építkezési költségekre — értesülésünk szerint — 800.000 pengőt irányoztak elő. A versenytárgyalási hirdetményeket az építkezési munkálatokra hamarosan kiírják, mert a kultuszminisztériumnak az a terve, hogy az őszi hónapokra az építkezés befejezést nyerjen.”

Viz és Világitás, 1938-08-01. 15-16. szám. Az iparügyi minisztérium e hó 14-én döntött az Árpád gimnázium építési munkáinak kiadása ügyében. Megbízást kapott: Petik János a bádogos 33.005 P-vel.

Vállalkozók Lapja, 1938-09-15. 37. szám. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium nyilvános tervpályázatot hirdetett az óbudai Árpád-gimnázium terveire. A pályzat alapján Hidas Lajos műépítész tervét fogadták el kivitelre. A hatalmas új iskola épülete részben egy, részben kettő, részben háromemeletes lesz és tizenhat tantermet foglal majd magában.

Tér és forma, 1940. 9. szám. A Magyar Királyi Állami Árpád gimnázium – Budapest.

Lechner Tudásközpont. Árpád, az első gimnázium Óbudán. 2019. június 12. Az Iskola épülete.

Honi Ipar, 1938-09-22. 17. szám. Kerítésmunka. Az Árpád-gimnázium kerítés lakatosmunkáit a Haidekker Sándor Rt. nyerte el 4038 pengő vállalati összegben.

Honi Ipar, 1939 1939-09-01. 17. szám. Központi-fűtés kivitelezője az óbudai Árpád gimnáziumban Rietschel és Henneberg Rt.

Az Országos Középiskolai Tanáregyesület Közlönye, 1940-06-01. 10. szám. Átköltözött új épületébe az Árpád-gimnázium. Címe III. kerület, Nagyszombat utca 19—21. szám. Az igazgatóság telefonszáma: 162— 734, a tanári testületé 362—634.

Tér és forma, 1940 8. szám. Az Árpád-gimnázium hideg-, melegvíz és gázberendezési munkáit végezte: Bátorfi János Budapest, V., Vilmos császár út 50. Telefon: 128-746.

Az Árpád-gimnázium összes épületüvegezési munkáit végezte: Bielek Károly üvegezési vállalata Budapest, VIII., Tavaszmező utca 18. Telefon: 132-594.

Az iskolaépület homlokzata minden felesleges dísztől mentes, sima kőburkolatú homlokzat és egyetlen dísze a Nagyszombat- és Zápor-utcai legömbölyített sarkon elhelyezett három mezős mint-egy 10 méter magas dombormű. A dombormű a magyar mithológiából és őstörténetből vett három jelenetet ábrázol s Rumi-Rajky István (1881-1941) szobrászművész értékes alkotása.

Az Árpád Gimnázium és társbérlői: „1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó technikumot. Ugyan a technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola - mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium - folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád társbérlet megszűntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amely 1995-ben eredményre vezetett, így a a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó épület. Tarlós István polgármester munkásságának köszönhetően az épületet 2006-ban visszakapta az iskola.” Forrás: Osztály Kereső. Az Árpád Gimnázium.

Göröntsér Vera. 2018.11.30. „Budapest Főváros Önkormányzata a pályázatot hirdetett Árpád fejedelem emlékére állítandó emlékmű létrehozására. A kiírás megjelent a Budapest Galéria honlapján. Történt mindez a 2018-as év elején, kb. a Margit-szigeten a napokban már felavatott Árpád-házi Szent Margitot ábrázoló szobor pályázati kiírásával egy időben. [] A kiírásra 17 tervezet érkezett, amiből a bizottság Oláh Mátyás László szobrászművész alkotását választotta ki megvalósításra. [] Árpád fejedelmet ábrázoló önálló köztéri szobor eddig lényegében nem volt Budapesten. Ugyanakkor az alkotás elhelyezésére megfelelő helynek tartották az Óbudai Árpád Gimnázium előtti teret, ahol a frissen avatott lovasszobor az alkotó külön kérésére a Nagyszombat utca irányába néz.”

Árpád vezér szobra. A szobor előtt egy táblán – magyar és angol nyelven – Anonymustól származó idézet olvasható: "Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig."

Tarlós István főpolgármester és Gyimesi Róbert, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatója felavatja Árpád fejedelem lovas szobrát a III. kerületi Katinyi mártírok parkjában 2018. november 30-án. MTI 2018.11.30.

A jelenleginél kétszer nagyobb helyen sportolhatnak majd a diákok (Forrás: Varga Mihály Facebook oldal) Visszakapja nagy tornatermét az Óbudai Árpád Gimnázium. Jó ütemben halad az Óbudai Árpád Gimnázium tornatermének építése. A beruházással az iskola hamarosan visszakapja egykori nagy tornatermét, amelyet 1965-ben a Bláthy Ottó Ipari Technikumnak adtak és előadóteremmé alakítottak. A gimnázium számára akkor csak egy kisebb tornaterem maradhatott meg. Pest Buda. 2021. április 24.

A tanárok anyagi megbecsülése, a fizetések alakulása. (1902-2020)

Mennyit keres ma egy tanár, és mennyit keresett a Monarchia alatt? Írta: Veczán Zoltán. Mandiner. 2020. szeptember 13. „A boldog békeidőkben, amikor hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa harmadik legnagyobb és legnépesebb, gazdasági erejét negyven év alatt megötszöröző államalakulatának volt dinamikusan fejlődő tagja – ha könyvtárnyi irodalom is szól az általános egyenlőtlenségekről, mégis elmondható, hogy –, igen nagy respektje volt a tanároknak. Különösen az egyetemi és középiskolai oktatóknak, de az elemi iskolai, népiskolai tanítók sem jártak igazán rosszul. A statisztikák szerint az általános iskolai, népiskolai tanítók, tanárok a napszámos keresetének 2,6-3-szorosát, a középiskolai tanárok 5,8-szorosát kapták kézhez.” …Tegyük hozzá, az igazi „tanárbárók” viszont az egyetemi tanárok voltak, akik akár tizenötszörösét is megkeresték a kétkezi napszámosnak, az előmeneteli rendszer összetettsége miatt azonban keresetük nehezen hasonlítható a mai értelemben vett közoktatásban dolgozókéhoz. Egyébként a középiskolai tanárok sem panaszkodhattak, fizetésük egyenesen egy bíróéval volt egy súlycsoportban, tehát az értelmiség elitjéhez tartoztak. A sanyarú soruk miatt legtöbbet emlegetett néptanítók anyagi helyzetéről – s a minimális fizetésekről – egyből a kiegyezés után az 1868-as, később az 1893-as vonatkozó törvény is rendelkezett, s a szolgálati idő arányában emelkedő fizetés kapcsán ez utóbbinál például így: „tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kívül az elemi népiskolai rendes tanitó fizetése nem lehet kevesebb évi 600 koronánál”, ehhez jött „öt évenként, összesen hatszor esedékes 100-100 koronás korpótlék”; az 1907-es törvény viszont már 1000-1200 évi koronás alapfizetéssel számol. Tekintettel arra, hogy az infláció a békeévekben ismeretlen volt, ez valós és komoly emelésnek számított” Az I. világháború alatt és után „a pénzromlás és az ország általános elszegényedése-megcsonkítása elolvasztotta a tanítók, tanárok, s úgy általában minden közalkalmazott viszonylagos jólétét is. Ezzel párhuzamosan azonban már javában zajlott a szaktárcát 1922-ben megkapó Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter által indított reformprogram, amely a módszertani és infrastrukturális fejlesztések mellett a tanítói és tanári bérek rendezését is célozta. Így az 1927-ben bevezetett pengőben mért jövedelmek is tisztesnek voltak mondhatók, az elemi vagy népiskolai tanítók átlagosan 278 pengőt kerestek, ehhez vidéken szolgálati lakás, a fővárosban lakbértámogatás járt, utóbbi 340 pengőre egészítette ki a keresményt, értékében számolhatunk is ezzel. A középiskolai tanárok átlagos fizetése hasonló logika szerint 340 és 416 pengő volt átlagosan, az egyetemi tanárok – a válság miatti, 1931-es fizetés csökkentés után – 730 pengő körüli átlagbérrel számolhattak. Egy napszámos, vagy ipari segédmunkás havi keresete 85 pengő körül mozgott, így a Monarchia idején számolt szorzók legalábbis nagyságrendileg megmaradtak, de valamelyest közelebb kerültek egymáshoz: a tanító négyszeresét, a középiskolai tanár 4,9-szeresét, egyetemen oktató kollégájuk pedig a 8,6-szorosát kereste ennek a pénznek.”…”A pengőt 1946 augusztus 1-jén váltó forint bevezetésével egyidejűleg korrigálták a béreket is. Az 1938-as bértáblához képest a fizikai dolgozók fizetését 1,2-vel osztották el, a szellemiekét viszont 3,6-tal. Ez volt az a csapás, amit azóta sem hevert ki a tanítók, tanárok bérezése.”

Veczán Zoltán írása reális elemzést adott a tanárok anyagi elismeréséről az 1870-es évektől kezdve napjainkig.

Néhány példa az Óbudai Árpád Gimnázium évkönyvei alapján. A tanárok fizetéséről az évkönyvek először 1913/14-es évkönyvben közöltek adatokat.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenharmadik évi értesítője az 1913-1914 tanévről. A költségek. Az intézetet az államkincstár tartja fel. A tárgyi kiadások összege 1913 költségvetési év végén 125050 korona. Az igazgató fizetése 6200 korona, lakbér 1600 korona. A rendes tanár fizetése 2600-5600, lakbér 1000-1600 korona. A gyakorló tanár díja havi 100 korona. Tandíj 72 korona.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenharmadik évi értesítője az 1914-1915 tanévről. A költségek. Az intézetet az államkincstár tartja fel. A tárgyi kiadások összege 1914 költségvetési év végén 155229 korona. Az igazgató fizetése 7000 korona, lakbér 2000 korona. A rendes tanár fizetése 2600-5600, lakbér 1000-1600 korona. Tandíj 72 korona.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenharmadik évi értesítője az 1915-1916 tanévről. A költségek. Az intézetet az államkincstár tartja fel. A tárgyi kiadások összege 1915 költségvetési év végén 126000 korona. Az igazgató fizetése 7000 korona, lakbér 2000 korona. A rendes tanár fizetése 2600-5600, lakbér 1000-1600 korona. Tandíj 72 korona.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenharmadik évi értesítője az 1916-1917 tanévről. A költségek. Az intézetet az államkincstár tartja fel. A tárgyi kiadások összege 1916 költségvetési év végén 9975 korona. Az igazgató fizetése 7000 korona, lakbér 2000 korona. A rendes tanár fizetése 2600-5600, lakbér 1000-1600 korona.

Rendes tanulóknak a fizetési kötelezettségei: tandíj 72 korona, felvételi díj 10 korona, ifjúsági könyvdíj 2 korona, énekdíj 1 korona, szemléltető díj 2 korona, értesítő díj 2 korona, jégfenntartó díj 1 korona, kiránduló alap 1 korona, évvégi bizonyítvány bélyege 30 fillér, ténta (tinta) díj 20 fillér. Összesen 19 korona és 50 fillér, amely díjakat a beiratkozáskor kell befizetni.

Polónyi István: Pedagógusbérek – mindig lent? Educatio. 2015. 1. sz. Tanulmányában megállapította: „Az alapfokú oktatásban tanító pedagógusok bérszintje Magyarországon a többi értelmiségi pályához viszonyítva történelmi távlatban mindig a szellemi pályák utolsói között volt. (Ld. az alábbi táblázatot és ábrát) Az államszocializmus mesterségesen összenyomott bérrendszere sem változtatott ezen, s a rendszerváltozást követően, bár a bérdifferenciák kiszélesedtek, az általános iskolai pedagógusok bérszintje nőtt, de a többi értelmiségi pályához viszonyítva helyzete nem sokat változott. A középiskolai tanárok bérszintje az alapfokon tanítókéhoz viszonyítva mintegy kétszeres volt a 19. század végén.”

„A háború előtti kereseti arányok máig sem álltak vissza – ami persze nem is törvényszerű, hogy megtörténjen. Egyértelmű, hogy az elmúlt mintegy 120 év kereseti aránymódosulásainak a pedagógusok a vesztesei.” [] „Összességében tehát azt lehet megállapítani, hogy a rendszerváltás után az egyes foglalkozások keresetarányai az államszocializmust megelőző időszakhoz hasonló, bár attól némileg elmaradó mértékűre növekedtek, s a presztízsrangsor némileg átrendeződött. Azonban a pedagógus keresetek, különösen a középiskolai pedagógusok keresete ebből az átrendeződésből igen kedvezőtlenül került ki. Az elmúlt 25 évben a legjobban kereső diplomás pályákhoz képest az általános iskolai pedagógusok bérlemaradása megduplázódott. A középiskolai pedagógusok keresete pedig – a rendszerváltáskori viszonylag kedvező helyzetből – rohamosan hanyatlott, s a 2000-es évek első évtizedének első éveire az általános iskolai pedagógusok kereseti szintjét alig meghaladó nívóra süllyedt.”

Az Osztrák–magyar korona. „Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt. 1892-ben vezették be, de csak 1900. január 1-jétől lett kötelező a koronában való számítás. 1918 novemberében, a Monarchia első világháborút követő felbomlásával megindult az utódállamok önálló pénzkibocsátása, mely az osztrák–magyar korona forgalmának visszaszorulásához, majd megszűnéséhez vezetett. Egy korona 100 fillérre (németül heller) oszlott.”

Jelentősek a különbségek a tanári fizetések esetében is régiók illettve vármegyék szerint. Ezt bizonyítja Karádi Magdolna: „A vezetők anyagi elismerése a közoktatásban” 2010. Doktori Értekezésében közreadott alábbi tábla is.

A születéskor várható élettartam, halálozások az iskolában (1902-1930)

1930 előtt kevés tanár érte meg a 60 éves nyugdíjkorhatárt, és a tanulók között is előfordultak halálesetek. Pl.: a tanárok között 1906-ban meghalt latkóczi Latkóczy Mihály (1857-1906) 49 éves korában, 1911-ben meghalt: Pinkert Ede dr. (1883-1911), 28 éves korában. A tanulók közül 1911-ben meghalt Sándor Ferenc I. osztályos tanuló, továbbá Saile Antal III. osztályos tanuló. 1912-ben meghaltak Gyárfás Sándor VIII. osztályos és Kótsy János VII. osztályos tanulók. 1913-ban meghalt Trajter László I. osztályos tanuló, vasúti balesetben. Sujánszky-Halkó Máté miniszteri tisztviselő fia Sujánszky-Halkó Géza VIII. osztályos jeles előmenetelű tanulója 1916 február 25-én meghalt. Sujánszky-Halkó Máté fia emlékére megalapította a „Sujánszky-Halkó Géza önképzőköri jutalomdíj alapítványt“. 1922-ben meghalt Biegelbauer Béla III. osztályos tanuló. 1923-ban meghaltak Hank Albert VII. osztályos és Mayer Jenő V. osztályos tanulók. Tóth Elemér. (1910 július 28-1929 július 7.) A cserkész csapat tagja volt és villámcsapás következtében halt meg. 1930 február 24-én Szabó Endre, VIII. osztályos, március 17-én Wolkenberg Gyula VI. osztályos tanuló halt meg.

A születéskor várható élettartam változása 1900-2015 között. Nők (zöld vonal) és Férfiak (barna vonal) KSH

Az internetes hivatkozására rákattinva a grafikonon évenként leolvashatók a születéskor várható élettartamok, pl. 1900-ban férfiaknál 36 év, nőnknél 38 év, 1930-ban férfiaknál 48 év, nőknél 51 év, 2014-ben férfiaknál 72 év, nőknél 78 év. Magyarországon a XIX. század utolsó harmadában, 1876-ban a születéskor várható élettartam 28 év volt.

Az iskola története és tanárai 1902-1944

A Budapesti III. Kerületi magyar Királyi Állami Főgimnázium első évi értesítője az 1904-1905. tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Kiskorona utca 17. 1905. Ára 1 korona.

Közreadta Váradi Béla megemlékezését március 15-re, aki felolvasta a III. kerületi egyesült polgári körnek 1905 március 15-én este tartott hazafias ünnepélyén. Jelen volt ezen ünnepélyen az intézet ifjúsága is. (I. Ferenc József magyar király (1830-1916) a magyar szabadságharc leverője, akinek uralkodása idején 1905-ben meg lehetett emlékezni az 1948-as forradalomról. 1989 előtt Kádár János „uralma” (1956-1988) alatt az 1956-os forradalmat csak „ellenforradalomként” lehetett említeni. Mindkét forradalmat az orosz csapatok verték le. S. B.)

1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Morvay Győző igazgató vezetésével. Az iskola két éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt, és albérletben lakott a Tímár utca 12. alatti iskola földszintjén. 1905-ben átkerült a Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. 1940-ben elkészült a Nagyszombat utcában az új épület az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal. A főgimnázium körlete a Kacsa utca és a Központi Statisztikai Hivataltól északra eső lakosság. Területe: Duna, Szegényház-, Lövőház-, Király- hegyutca, Margit-körút, Központi Statisztikai Hivatal, Oszlop-utca, Rézmál, Rózsahegy, Szemlőhegy, Józsefhegy, Zöldmál, Remetehegy, Mátyáshegy, Óbuda-Újlak s azontúl: Római fürdő, Csillaghegy, Békásmegyer, Budakalász, Pomáz, Szentendre, Borosjenő, Csobánka, Pilisvörösvár, Solymár, Hidegkút, Piliscsaba.

Nevét Árpád magyar fejedelem után kapta, hasonlóan a szintén Óbudán található Árpád hídhoz.

Adatok az intézet történetéhez. „Budapest székesfőváros állandó nagyobbodása és gyarapodásának természetes következménye, hogy szellemi fejlődésének megfelelő iskolák és újabb kulturális intézmények állandóan s követelőzően állanak elő minden esztendőben. Ezeknek és a tömeges szakiskoláknak hiánya vagy fenn nem állhatása, továbbá bizonyos kiváltságok élvezete hozza magával azt az immár egészségtelen állapotot, hogy rendesen a középiskolák, főleg a gimnáziumok szaporodása, tanulóinak megtöbbszörözödése van évi renden. Ez a nagy szükség és kényszer hozta létre a III. kerületi állami főgimnáziumot is. E tekintetben Budapest, mondhatnók bármely világváros előtt vezérszerepet játszik. A vallás- és közoktatási minisztérium az utóbbi években kivált a főváros perifériáira, külső kerületeire fektette a fősúlyt. És ez elhelyezési politikának forrása az egészségesebb, a gyári kémények füstjétől és az épületek kőtengerétől mentes környezet, mely az ifjúság fejlődésének is hathatósabb eszköze. Így keletkezett a VI. VII. III. és X. kerületi állami főgimnázium elhelyezése. A III. kerület a Zsigmond- és Lajosutcának nevezett hosszú országúitól jobbra és balra a császárfürdői szorosútnál kezdődik, egyre szélesedve hosszan húzódik a Duna- part mellett ki egészen a Filátorigátig s magába szívja föl a Szentendréig északra nyúló vidék lakosainak kulturális igényeit. Dacára annak, hogy ez a kerület hajdan (1005 óta) tulajdonképen Budának magva, hogy innen fejlődött ki maga a főváros is, és kulturális tekintetben (Mátyás egyeteme) igen alkalmas telepnek bizonyult, ma a rohamos fejlődés kulturális súlya átesett a fővárosnak többi kerületére s a III. kerület, mely régebben gazdagságával is fölülmúlta azokat, most a főváros mostoha gyermeke”” A III. kerületi gimnázium létrehozását támogatta Wlassics Gyula miniszter és Wészi József a kerület országgyűlési képviselője is.

Az iskola létrehozását a gyakorlatban támogatta többek között Boncz Ödön miniszteri tanácsos, Dr. Erődi-Harrach Béla királyi főigazgató, Dr. Bencze Benő elöljáró, Wagner Alajos V. kerületi állami főgimnáziumi igazgató, Dr. Bárczy István tanácsos, aki 1901-1906 között Budapest Székesfőváros közgyűlésének Közoktatási Ügyosztály vezetője volt, és a nevéhez fűződik a főváros iskolarendszerének újjászervezése; valamint az óvodai és elemi iskolai napközi otthon bevezetése. 1906-1918 között Budapest negyedik főpolgármestere volt. Benedek Sándor közigazgatási bíró, Sagmüller József óbudai plébános, Dr. Ott Adám újlaki plébános, Dr. Adler Éliás (Illés) főrabbi, Stern József ügyvéd, Dr. Mittelmann Bernát orvos, Goldberger Samu gyártulajdonos, Zboray Gyula gyógyszerész, Liebold Ferenc főmérnök és sokan mások.

Néhai Halász Gyula polgári iskolai igazgató, aki az első osztálynak és egy irodának helyet biztosított a Timár-utcza 12. sz. iskolájának a földszintjén. Az óbudai Árpád Gimnázium két évig az V. kerületi állami főgimnázium (az Iskolát1869-ben alapította Veres Pálné, benicei, micsinyei és pribóci Beniczky Hermin Karolina) fiókja volt, dr. Wagner Alajos igazgató vezetése alatt.

1902/1903. tanév. Ez próbaév volt, 34 jelentkezett tanulóval. Dr. Wagner Alajos igazgató, dr. Morvay Győző latin – német, Kecskóczi Ödön természetrajz, Marót Gyula testnevelés, polgári iskolai tanárok, Császár Ernő és Beck Károly óradíjas tanárok lettek kinevezve. Sagmüller József, Dr. Adler Éliás (Illés), zsidó, Martin Gyula evangélikus és Kontra Aladár, óbudai református hitoktatók vezetése mellett megindult a tanítás. Kontra Aladár „tekintélyes ember volt, nem csak gyülekezetét vezette, betöltött más egyházi hivatalt is és a Nemzetgyűlésnek is tagja volt.” Ez volt a törzskar.

1903/1904. tanév. A tanulók száma elérte a 126-ot. Az intézethez dr. Császár Ernő és Beck Károly kiválásával, Sajó Sándor jászberényi és Dr. Palágyi Menyhért ceglédi rendes, Lehr András óradíjas, Walter Vilmos és Szemkő Aladár polgári iskolai tanárokat nevezte ki a tanügyi kormány.

1904/1905. tanév. A tanulók száma 103. Kinevezett tanárok: Csernay József ének, Fallenbüchl Tivadar francia, Schuster K. Alfréd, rozsnyói, német, latin, magyar, földrajz, Mátrai Vilmos szolnoki, rajz, számtan, geometria, dr. Balázs István szegedi, természetrajz és földrajz, Váradi Béla magyar, latin, szépírás, helyettes és Lehr András latin-magyar óradíjas tanár. Később Lehr András tanárt a budapesti VI. kerületi állami főgimnáziumhoz áthelyezték, helyébe dr. Szidarovszky János magyar–latin szakos tanárt nevezték ki.

1904 október 4-én berzeviczei és kakaslomniczi Dr. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi királyi miniszter döntése után a törvényhatóság az intézetet az V. kerületi állami főgimnáziumtól elválasztotta és önállósította.

Ezzel kezdődik tulajdonképen a gimnáziumnak a története. Miután az intézet önállósítása folytán a vallás és közoktatási minisztérium Dr. Wagner Alajos V. ker. állami főgimnáziumi igazgatóját az intézet vezetésétől fölmentette, helyébe Dr. Morvay Győző tanárt, aki eddig a vezetésben segítségére volt rendelve, kezdetben ideiglenes igazgatóvá, majd 1905. február 28-án Morvay Győzőt középiskolai igazgatónak az uralkodó I. Ferenc József kinevezte, aki tiszti esküjét 1905. március 12-én letette. A képzés 1905. február 15-én, az Altsock Gyula által bérbe adott lakóházban kezdődött (Budapest, III., Zsigmond-u. 114.) és 1940-ig ez volt az óbudai Árpád Gimnázium épülete. Altstock-féle épület teljesen új három emeletes ház volt, amelyben 1 iroda, 12 tanterem, 1 rajzterem, 1 tornaterem, 5 szertár, 3 tanári, 1 orvosi, 1 szülői szoba, 1 igazgatói, 2 szolga lakás, 2 lépcsőház, több óriás pince, 1 udvar, 1 kert és 1 játéktér állt a gimnázium rendelkezésére.

Dr. Balázs Endrét iskolaorvosi minőségben tiszteletdíj nélkül alkalmazzák.

A tanári kar. dr. Morvay Győző igazgató, latin nyelvet tanította, tanít 18 év óta. Helyettes tanárként 1886–87-ben az Újverbászi (Bácskában) Pártfogósági Nyilvános Algimnáziumban kezdett el tanítani. Dr. Balázs István rendes tanár, földrajz és természetrajz tanára, tanít 9 év óta. Lehr András óradíjas tanár, latin és magyar szakos, tanított 1904. szeptember 15-ig. Kecskóczi Ödön, bejáró tanár, természetrajz szakos, tanít 3 év óta. Marót Gyula, bejáró tornatanár. A játékdélutánok vezetője. Tanít 3 év óta. Mátrai Vilmos, rendes tanár, rajzoló geometria, számtan szabadkézi rajz tanára, tanít 5 év óta. Dr. Palágyi Menyhért, rendes számtan tanár, tanít 19 év óta. Sajó Sándor rendes tanár, a tanári értekezletek jegyzője. Tanította a magyar és latin nyelvet és a szépírást. Tanít 14 év óta. Schuszter K. Alfréd, rendes tanár, tanította a latin, a magyar, a német nyelveket, a tornát és a földrajzot. Tanít 10 év óta. Dr. Szidarovszky János, óradíjas tanár, magyar és latin szakos, tanít 1 év óta. Dr. Váradi Béla tanította a magyar és latin nyelvet, a szépírást és a történelmet. Tanít 2 év óta.

Heti óraszám 16-22 óra.

A vallástan tanárai. Izraelita vallástan Dr. Adler Éliás (Illés) okleveles főrabbi és hitoktató, tanít 3 év óta. Református hittan Kontra Aladár református segédlelkész. Görögkeleti hittan Nedelkovics Vazul, szentszéki esperes. Római katolikus hittan Radics Gyula székesfővárosi segédlelkész, főgimnáziumi hitoktató. Evangélikus vallás Reif Pál evangélikus lelkész. Józan Miklós unitárius hittan.

A rendkívüli tárgyak oktatói. Csernay József bejáró énektanító. Fallenbüchl Tivadar bejáró tanár, tanította a francia nyelvet.

Kitűnő tanulók: Balázs János, Federith Hermann, I.a., I.b., ifj. Thaller István, Turányi Dénes, Zloch Károly I.b., Mervay Sándor II.b., Günther Tivadar III.,

Osztály fényképek. Tulajdonos: Könyvtár Árpád.

1905. Osztályfénykép. Trupp Ferenc (Óbuda, Föld u 33.) fiának a hagyatéka. A III. ker. Főgimnázium I. osztálya a Tímár utcai iskola udvarán az 1904-1905-ös tanévben. A második sorban, a kép bal szélén áll dr. Morvay Győző igazgató. (Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)

A Budapesti III. Kerületi Magyar királyi Állami Főgimnázium második évi értesítője az 1905-1906. tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Budapest. 1906. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1906. Ára 1 korona.

Személyi változások: „A Minisztérium Szidarovszky János dr. óradíjas tanárt a lugosi állami főgimnáziumhoz helyezvén át és Palágyi Menyhért dr. rendes tanárt egy évre szabadságolván, a két osztállyal megnagyobbodott intézethez Latkóczy Mihály budapesti VII. kerületi (külső) főgimnáziumi és Vass Árpád halasi főgimnázumi rendes tanárokat rendes minőségben áthelyezte; Kéky Lajos (magyar, latin, földrajz, szépírás, a tanári könyvtár őre) okleveles tanárt, Makoldy Viktor (számtan) tanárjelöltet helyettes, Goldziher Károly (számtan) okleveles tanárt óradíjas, Kmetykó János (testnevelés) érsekújvári katholikus főgimnáziumi okleveles tornatanítót rendes tornatanítói minőségben alkalmazta. Az intézettől három évi buzgó és lelkiismeretes munkásság után megváltak Kecskóczi Ödön, polgári iskola igazgató, és Marót Gyula, polgári iskolai tanár, bejáró tanárok.” Az iskolánál tanított tovább Várdai Béla dr., (magyar, latin, német, szépírás) és Vass Árpád (magyar, latin, földrajz és szépírás).

„Kmetykó János, Mátrai Vilmos, Schuster Alfréd, Vass Árpád és Várdai Béla dr. tanárok véglegesítése”.

A tanári kar. dr. Morvay Győző igazgató, a természetrajzot és a magyar nyelvet tanította, tanít 19 év óta. Dr. Balázs István rendes tanár, a szépírás, a földrajz és természetrajz tanára, tanít 10 év óta. Dr. Goldziher Károly, óradíjas számtan tanár, tanít 1 év óta. Dr. Kéki Lajos helyettes földrajz és magyar nyelv szakos tanár, tanít 1 év óta. Kmetykó János rendes tornatanító, tanít 3 év óta. Latkóczy Mihály rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 23 év óta. Makoldy Viktor helyettes számtan és mennyiségtan szakos tanár, tanít 1 év óta. Mátrai Vilmos, rendes tanár, rajzoló geometria tanára, tanít 6 év óta. Dr. Munkácsi Kálmán helyettes tanár, tanította a földrajzot és a történelmet, tanít 2 év óta. Dr. Palágyi Menyhért rendes tanár szabadságon. Sajó Sándor rendes tanár, a tanári értekezletek jegyzője. Tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 15 év óta. Schuszter Alfréd, rendes tanár, tanította a latin és a német nyelveket. Tanít 11 év óta. Dr. Váradi Béla rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet és a szépírást. Tanít 3 év óta. Vass Árpád rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet, földrajzot és szépírást, tanít 9 év óta.

Heti óraszám 8-22 óra.

A vallástan tanárai. Izraelita vallástan Dr. Edelstein Bertalan okleveles rabbi és hitoktató. Unitárius hittan Józan Miklós. Görögkeleti hittan Melles Emil, görög katolikus esperes. Római katolikus hittan Fludorovics Zsigmond, főgimnáziumi tanár, hitoktató, tanít 16 év óta. református vallás Kontra Aladár református segédlelkész és Reif Pál evangélikus lelkész.

A rendkívüli tárgyak előadói: Fallenbüchl Tivadar francia, Csernay József ének, Fludorovics Zsigmond gyorsíró. Kmetykó János vívás. Iskolaorvos Dr. Balázs Endre.

Szolgák: Szentesi Mihály pedellus szolgál 22 éve, Dubanics László ideiglenes iskolaszolga szolgál 1 éve, Perczel gyula fűtő szolgál 1 éve.

Az 1906. év elején megvettük néhai Széchy Károly dr. egyetemi tanárnak különösen magyar irodalom- történeti és történeti könyvekben s folyóiratokban gazdag könyvtárát, melyet az elhunyt tudós özvegye igen jutányos áron bocsátott rendelkezésünkre, azzal az óhajtással, hogy nagynevű halottja könyvei ne kallódjanak el antikváriusok lim-lomjai közt, hanem együtt maradva szolgálják továbbra is eddigi céljukat. Kikötés szerint minden egyes Széchy-könyvtárbeli könyvet a megboldogult tudóst ábrázoló lapocskával láttunk el.

Kitűnő tanulók: Berta Lajos, Deutsch Pál, Farkas Pál, Minder Gyula, I.a., Kovács Lajos, Répássy György I.b., Benedek Sándor, Zloch Károly II.b., Richter Rezső III.a.,

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium harmadik évi értesítője az 1906-1907. tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Budapest. 1907. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1907. Ára 1 korona.

Elhunyt Latkóczy Mihály (1857-1906). „Novemberben indult meg az intézeti gyűjtés Latkóczy Mihály síremlékére, amelynek eredményéről alább beszámolunk. A síremlék bizottságba a tanári testület Dr. Hegedűs István egyetemi tanárt, Dr. Hornyánszky Gyula főgimnáziumi rendes és egyetemi magántanárt, az intézet részéről dr. Morvay Győző igazgató, Sajó Sándor, Szabó István, Vass Árpád, Várdai Béla, Mátrai Vilmos és Goldziher Károly rendes tanárokat választotta, akik a síremlék létesítése körül fáradoznak. A síremlék elkészítését és a vele járó fáradságot Mátrai Vilmos tanár vállalta el, kinek munkássága folytán reméljük, hogy az 1907. év őszén a síremléket már fölállíthatjuk.” A gyűjtés eredménye 817 korona.

Személyi változások. „A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Palágyi Menyhért dr. rendes tanárt kezdetben szabadságolván, később szolgálattételre a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemhez rendelte ki, helyébe Goldziher Károly dr. tanárt előbb helyettes, majd rendes tanárnak nevezte ki. Kéky Lajos dr. helyettes tanárt a losonci állami főgimnáziumhoz nevezte ki, helyébe a losonci állami főgimnázium rendes tanárát, dr. Vértessy Dezsőt helyezte át az intézethez. Ezzel a kinevezéssel néhai Latkóczy Mihály rendes tanár helyét töltötte be. Az intézet növekedésével szükségessé vált egyik tanszéket Szabó István Nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnáziumi rendes tanárral, a másikat Szalkay Alfonz helyettes tanárral töltötte be. Az intézetnél már egy év óta szolgáló ákosi Makoldy Viktor és Goldziher Károly dr. helyettes tanárokat rendes tanárokká nevezte ki.”

Makoldy Viktor (Brassó, 1883. május 27-Budapest, 1935. augusztus 12) „A középiskolát a brassói Római Katholikus Főgimnáziumban, az egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Megszerezve tanári oklevelét, 1905-ben a budapesti III. kerületi állami főgimnáziumban kezdte tanári pályáját. Itt lett rendes tanár 1907-ben. A világháború alatt (1914. augusztus 30-tól 1918. november 1-ig) tényleges katonai szolgálatot teljesített, s megszerezte a kis ezüst és bronz vitézségi érmet s a koronás vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján s a Károly csapatkeresztet. 1919-ben a Mátyás király reálgimnáziumhoz helyeztetett át, s itt működött tovább. Élte utolsó hónapjában munkássága elismeréséül igazgatói címet kapott.” Horváth L. László. megemlékezése alapján. „Makoldy Viktor cikkeket írt az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönybe és napilapokba, előadást tartott az Országos Középiskolai Tanáregyesület modern nyelvi szakosztályában. „Francia nyelvi tanulmányút a Svájcba“ címmel.”

A tanári kar dr. Morvay Győző igazgató, a görög pótló magyart és a latint tanította, tanít 22 év óta. dr. Balázs István rendes tanár, természetrajz és földrajz, tanít 11 év óta. Dr. Goldziher Károly rendes számtan és mennyiségtan tanár, tanít 2 év óta. Kerékgyártó Árpád rendes tanár. Szolgált Erzsébetvárosban. Dr. Kéki Lajos tanította Vértessy Dezső dr. tantárgyait 1906 október 15-ig. Kmetykó János rendes tornatanító, vezette a vívást és a játékórákat, tanít 4 év óta. Makoldy Viktor rendes számtan és mennyiségtan szakos tanár, tanít 2 év óta. Mátrai Vilmos, rendes tanár, rajzoló geometria tanára, tanít 7 év óta. Dr. Palágyi Menyhért, rendes tanár szabadságon. Sajó Sándor rendes tanár, a tanári értekezletek jegyzője. Tanította a magyar és latin nyelvet és a történelmet, tanít 16 év óta. Schuszter Alfréd, rendes tanár, tanította a latin és a német nyelveket és a szépírást, tanít 12 év óta. Szabó István rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 13 év óta. Szalkay Alfonz helyettes tanár, tanította, a magyar és latin nyelvet, a földrajzot és a szépírást, az éneket és a történelmet, tanít 2 év óta. Dr. Váradi Béla rendes tanár, tanította a magyar, a német és a latin nyelvet, tanít 4 év óta. Vass Árpád rendes tanár, tanította a magyar, a görög és latin nyelvet, tanít 10 év óta. Dr. Vértessy Dezső rendes tanár, tanította a latin és magyarnyelvet, földrajzot és szépírást, tanít 4 év óta.

Heti óraszám 16-24 óra.

A vallástan tanárai. Izraelita vallástan Dr. Edelstein Bertalan okleveles budai rabbi és hitoktató és Kiss Arnold főrabbi. Unitárius hittan Józan Miklós. Görög katolikus hittan Bogoevics György Ghenadiu, görög katolikus esperes, hitoktató és Nedelkovics Vazul görög keleti esperes. Görög katolikus hittan Melles Emil görög katolikus esperes. Római katolikus hittan Bussay Tivadar. Református vallás Kontra Aladár református segédlelkész. Evangélikus hittan Reif Pál evangélikus lelkész.

Balázs Endre dr. iskolaorvos helyébe Párdányi Emil dr. iskolaorvos nevezték ki.

A rendkívüli tárgyak tanítói Fridl Frigyes zenész, tanította az éneket. Mátrai Vilmos rendes tanár, a szabadkézi rajzot tanította. Az énektanítást kezdetben Csernay József énektanító helyett Vigh Károly okleveles énekmester, majd Szalkay Alfonz intézeti helyettes tanár vezette. A francia nyelv és gyorsírás tanítása jelentkezők hiányában az idén szünetelt.

Szolgák: Szentesi Mihály pedellus szolgál 23 éve.

Kitűnő tanulók: Mérey Ernő, Repsinszky Ferenc, Ruff Lajos I.a., Bonert Ferenc I.b., Minder Gyula, Móra János, II.a., Kovács Lajos, Repássy György II.b., Federit Hermann, ifj. Thaller István, Turányi Dénes, Zloch Károly III., Richter Rezső IV.a., Mervay Sándor IV.b.,

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium negyedik évi értesítője az 1907-1908. tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1908. Ára 1 korona 50 fillér.

Személyi változások. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Balázs István dr. rendes tanárt a budapesti X. kerületi tisztviselőtelepi magyar királyi állami főgimnáziumhoz helyezte át, helyét Kerékgyártó Árpád erzsébetvárosi főgimnáziumi rendes tanárral töltötte be. Az intézet fejlődésével szükségessé vált egyik tanszéket Ágner Lajos dr. jászberényi főgimnáziumi rendes tanár, (magyar, latin és földrajz) a másikat Munkácsi Kálmán dr. (földrajz, történelem) helyettes tanárral töltötte be. Latkóczy Mihály elhunyt tanárának az intézet és az ifjúság a farkasréti temetőben síremléket állított, melynek tervezetét Mátrai Vilmos rajztanár készítette, a sírkövön lévő ércdombormellkép Mátrai Lajos szobrász, maga a sírkő Král János sírkőműhelyéből került ki. A sírkő átadás 1907 szeptember 30-án volt.

A tanári kar dr. Morvay Győző igazgató, a történetet és a görög pótló magyart tanította, tanít 20 év óta. Dr. Ágner Lajos, magyar, latin, földrajz. Tanít 5 éve. Dr. Goldziher Károly rendes számtan, földrajz és természetrajz tanár, tanít 3 év óta. Kerékgyártó Árpád rendes tanár, természetrajz, tanít 3 éve. Kmetykó János rendes tornatanító, vezette a vívást és a játékórákat, tanít 5 év óta. Makoldy Viktor rendes számtan és mennyiségtan szakos tanár, tanít 3 év óta. Mátrai Vilmos rendes tanár, rajzoló geometria tanára, tanít 8 év óta. Sajó Sándor rendes tanár, a tanári értekezletek jegyzője. Tanította a magyar és latin nyelvet és a történelmet, tanít 17 év óta. Dr. Munkácsi Kálmán helyettes tanár, földrajz és történelem, tanít 2 év óta. Sajó Sándor, magyar és latin nyelv, tanít 17 év óta. Schuszter Alfréd, rendes tanár, tanította a latin és a német nyelveket és a szépírást, tanít 13 év óta. Szabó István rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 14 év óta. Szalkay Alfonz helyettes tanár, tanította, a magyar és latin nyelvet, a földrajzot és a szépírást, az éneket és a történelmet, tanít 3 év óta. Vass Árpád rendes tanár, tanította a magyar, a görög és latin nyelvet, tanít 11 év óta. Dr. Váradi Béla rendes tanár, tanította a magyar és latin nyelvet és a történelmet, tanít 5 év óta. Dr. Vértessy Dezső rendes tanár, tanította a latin és magyarnyelvet, földrajzot és szépírást, tanít 6 év óta.

Heti óraszám 16-24 óra.

A vallástan tanárai. Izrealita vallástan Dr. Edelstein Bertalan okleveles budai rabbi és hitoktató és Kiss Arnold főrabbi. Unitárius hittan Józan Miklós. Görögkeleti hittan Bogoevics György Ghenadiu, görög katolikus esperes, hitoktató és Nedelkovics Vazul görög keleti esperes. Római katolikus hittan Thym Adolf római katolikus hitoktató. Református vallás Kontra Aladár református segédlelkész és Reif Pál evangélikus lelkész.

A rendkívüli tárgyak előadói: Fridl Frigyes zenész, zenetanító. Kmetykó János vívás. Mátrai Vilmos rendes tanár, tanította a rendkívüli szabadkézi rajzot. Sinkó Pál műegyetemi asszisztens, tanította a kézimunkát. Szalkay Alfonz helyettes tanár az éneket tanította.

Szolgák: Szentesi Mihály pedellus szolgál 24 éve.

Iskolaorvos Párdányi Emil. „Párdányi (1904-ig Pinsker) Emil. Párdányi Emil iskolaorvos jelentéseiből részletek: Egészségügyi állapot. „Az általános orvosi vizsgálat 1907. szeptember havában történt az intézet orvosi szobájában, hová a tanulók osztályonként tízes csoportokban bocsáttattak be. A vizsgálat kiterjedt az érzékszervekre, csontrendszerre, szívre, a légzőszervekre és idegrendszerre. összesen 349 tanuló került vizsgálat alá, akik közül 54-nél találtatott a szemen törési rendellenesség. A hallószerv bántalmazottsága 11 esetben találtatott, közülük 5 esetben mindkét fülre vonatkozott a baj. Kik kezelés alatt nem állottak, a kezelés szükségességére figyelmeztettek. Egy esetben az úgynevezett harmadik mandula okozott nagyothallást. Igen sok tanulónak rossz a fogazata. A száj gondos ápolására felhívattak. Beszédhibában egy tanuló szenved, dadog. A gerincoszlop elferdülése egy tanulónál találtatott; az is kezelés alatt áll. Két tanulót az alsó, egyet a felső végtag merevsége miatt kellett torna alól felmenteni. Szervi szívbaj 3 esetben volt a felmentés oka, egy esetben pedig ideges szívdobogás. A gyengébb idegzetű és vérszegény tanulókra a tanári kar figyelme felhívatott. Lágyéksérvben 4 tanuló szenved. Haláleset ez évben egy volt. Fertőző betegségben 7 tanuló szenvedett, és pedig 6 vörhenyben, 1 kanyaróban, de valamennyien meggyógyultak. A családban előforduló fertőző betegség miatt ugyancsak 7 tanuló volt rövidebb- hosszabb időre az iskolából kitiltva. Baleset kettő fordult elő évközben. Játék közben az udvaron törte el mindkettő a lábát. A rendes orvosi látogatás minden hét szerdáján volt. Szeptemberben, tekintettel az akkor Bécsben elterjedt himlőjárványra, a csak egyszer beoltott tanulók újra olttattak. A miniszteri rendeletre összeállított alkohol-statisztika szerint az intézet növendékei között csak 78 absztinens (22’5%) van. A többiek, bár többnyire csak vásár- és ünnepnapon, isznak szeszes italt. Az iskolaorvos időnkint az igazgató társaságában vagy anélkül, bejárta az iskola épületét és ellenőrizte annak tisztaságát, a fűtést, világítást, szellőztetést stb. A tisztaság ellen nem volt kifogás. A szellőztetést és fűtést illetőleg szükség esetén a kellő intézkedések megtörténtek…. Végül nem hagyható felemlítés nélkül az iskola tőszomszédságában levő cementgyár, mely finom porával, főleg északi szél esetén, az iskola levegőjét károsan befolyásolja.”

Kitűnő tanulók: Dorner Zoltán, Dullien Károly, Hübner Tibor, Simonyi-Semadam S. I.a., Reitspiess János II.a., Bónert Ferenc, Princz Ottó II.., Deutsch Pál, Gyárfás Sándor, Minder Gyula, Móra János III.a., Kovács Lajos, Répássy György III.b., Pausz Béla, id. Thaller István, ifj. Thaller István, Zloch Károly IV., Richter Rezső V.,

A Budapesti III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium jégpályája. 1908.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium ötödik évi értesítője az 1908-1909. tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Budapest. 1909. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1909. Ára 1 korona 50 fillér.

Személyi változások. A Vallás és közoktatási Királyi Minisztérium kinevezte az Iskolához Dr. Máté Lajos magyar, latin, görög, szépírás dr. Pinkert Ede földrajz, kémia, természetrajz, dr. Riesz Frigyes lőcsei számtan, mértan rendes tanárokat. Dr. Goldziher Károly rendes tanárt az Országos Tanítóképző Intézethez helyezték át, helyére Harsányi Lajos helyettes tanár került. Gyakorló tanároknak dr. Bohdaneczky Imre, Erdész Ernő, Grájfel Béla és Nagy János okleveles tanárokat alkalmazta Sajó Sándor és Vass Árpád rendes tanárok vezetése mellett. A rendkívüli tárgyak tanítása: a gyors és gépírásnál Bálint Antalt, a zenénél Eskenázy Liccot, a francia nyelvnél Pastinszky Jánost fogadta el a Tankerületi Főigazgatóság.

A tantestület. dr. Morvay Győző, királyi igazgató, német nyelv, 21 éve tanít. Rendes tanárok: dr. Ágner Lajos, magyar-latin szakos, az ifjúsági könyvtár őre, tanít 6 éve. Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, tanít 4 éve. Kmetykó János tornatanító, tanít 6 éve. Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan és természettan, tanít 4 éve. dr. Máté Lajos magyar, görög és latin, tanít 13 éve. Mátrai Vilmos rajz, tanít 9 éve. Dr. Pinkert Ede földrajz és természetrajz, tanít 4 éve. Dr. Riesz Frigyes tanította a számtant és a rajzoló mértant, tanít 5 éve. Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 18 éve.

Schuster Alfréd tanította a német nyelvet, tanít 15 éve. Szabó István tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 15 éve. Szalkay Alfonz tanította a magyar és latin nyelvet, a történelmet és a görögpótló irodalmat, továbbá az éneket, tanít 4 éve. Vass Árpád tanította a magyar és latin nyelvet, továbbá a görög nyelvet, tanít 12 éve. Dr. Váradi Béla tanította a magyar és latin nyelvet, továbbá a görögpótló irodalmat, tanít 6 éve. Dr. Vértessy Dezső, tanította a latin és görög nyelvet, tanít 7 éve. Az átlagos heti óraszám 16-18 óra volt.

Helyettes tanárok. Harsányi Lajos, tanította a mennyiségtant, tanít 2 éve. Dr. Munkácsi Mihály tanította a szépírást és a történelmet, tanít 3 éve. Heti órák száma 17-18.

Gyakorló tanárok. Dr. Bohdaneczky Imre, beosztva a földrajzi és történelmi szakhoz. Erdész Ernő okleveles tanár, beosztva Vass Árpád mellé, tanította a latin nyelvet. Grajfel Béla, okleveles tanár, beosztva Sajó Sándor rendes tanár mellé, tanította a latin nyelvet. Nagy János okleveles tanár, beosztva Sajó Sándor rendes tanár mellé, tanította a latin nyelvet.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. Unitárius hittan Józan Miklós. Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Kontra Aladár református lelkész. Római katholikus hittan Thym Adolf római katholikus hittanár. Evangélikus hittan Valentinyi Aladár evangélikus lelkész. Görög katolikus hittan Zékány Gyula görög katolikus hitoktató. Heti óraszámok 2-6 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos. Dr. Párdányi Emil.

Rendkívüli tanárok. Badics Béla hadnagy, fegyvergyakorlat és céllövés. Bálint Antal okleveles gyorsíró, gyorsírást tanította. Eskenázy Licco, zenész, hegedűt tanította. Fenyvesi Péter őrmester, beosztva Badics Béla hadnagyhoz. Pastinszky János nyugdíjas francia nyelv oktató. Pogány Géza honvédszázados, fölügyelője a katonai kiképzésnek. Sinkó Pál a kézimunkát tanította.

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga.

Szolgák. Begai András napidíjas iskolaszolga. Seemüller János, fűtő.

Pedellus Szentesi Mihály, felesküdt rendes szolga.

Szolgák: Begai András, napidíjas iskolaszolga.

Szémüller János fütő.

Kitűnő tanulók: Dorner Zoltán, Dullien Károly II.a., Reitspiesz János, III.a., Deutsch Pál, Kovács Lajos, Minder Gyula, Móra János, IV., Pausz Béla, Zloch Károly V., Richter Rezső VI.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium hatodik évi értesítője az 1909-1910. tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Budapest. 1910. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1910. Ára 1 korona 50 fillér.

Lenz Ferenc énektanár az igazgató kívánságára megalkotta a III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium ifjúságának indulóját. „Legyen ez az induló a III. kerületi állami főgimnáziumnak egyik külső ismertetője és kísérője, amikora tanuló itt működik, vagy az életbe kilép.”

Személyi változások. Apponyi Albert vallás és közoktatási miniszter az újonnan rendszeresített állásokra Barthos Indár dévai állami főreáliskolai, Jaeger Imre budapesti VII. kerületi (külső) állami főgimnáziumi rendes, Tompa Béla dr. makói állami főgimnáziumi helyettes tanárt, Szalkay Alfonz rendes tanárt a szolnoki állami főgimnáziumhoz helyezi át, helyébe Olgyai Bertalan besztercebányai királyi katolikus főgimnáziumi rendes tanárt, Makoldy Viktor rendes tanárt a budapesti V. kerületi állami főreáliskolához saját kérésére nevezte ki, helyébe Obláth Rikárd ungvári katolikus főgimnáziumi rendes tanárt helyezte át, majd utóbb a két utolsó tanár kölcsönös kérésére Makoldy Viktor rendes tanárt vissza, Obláth Rikárd rendes tanárt az V. kerületi állami főreáliskolához, Munkácsi Kálmán dr. helyettes tanárt a dévai állami főreáliskolához nevezte ki. Gyakorló tanárokul Danielisz Sándor okleveles tanárjelöltet Máté Lajos dr. rendes vezető tanár mellé és Kunze Géza okleveles tornatanítót Kmetykó János rendes tornatanító mellé osztotta be. Benedek Árpád és Klaniczay Sándor tanárjelöltek másfelé kapván állást, alkalmaztatásukra igényt nem tartottak. A görög katolikus hitoktatásra Voksai János lelkészt, a görög keleti hitoktatásra Nedelkovics Vazul esperest, az evangélikus hitoktatást 1910. március 1-ig Valentinyi Aladár lelkész vezette, helyébe Mohr Henrik lelkészt, az I—VI. osztályos református tanulók hitoktatására Tari Imre dr. lelkészt fogadta el Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter.

A rendkívüli tárgyak tanítására nézve az igazgatónak az angol nyelv, Olgyai Bertalan dr.-nak a francia nyelv, Máté Lajos dr.-nak a gyorsírás, Lenz Ferenc okleveles énektanárnak az ének, Altenburger János okleveles zenetanárnak a zene tanítását engedélyezte a tankerületi főigazgató.

Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter a katonai gyakorlatok kiképzéséhez Balázs Béla hadnagyot (1909. december) utána Vaszkó László hadnagyot rendelte ki. Újabb segédoktatók voltak Fekete Béla és Szeglethy Antal őrmesterek.

A tantestület.

Királyi igazgató. dr. Morvay Győző, királyi igazgató, angol nyelv, 22 éve tanít.

Rendes tanárok: dr. Ágner Lajos, magyar-latin szakos, tanít 7 éve. Barthos Indár történelem, tanít 7 éve. Jaeger Imre, számtan és geometria, természettan, tanít 4 éve. Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, tanít 5 éve. Kmetykó János tornatanító, tanít 7 éve. Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan és természettan, tanít 5 éve. dr. Máté Lajos magyar, görög és latin, tanít 14 éve. Mátrai Vilmos rajz, tanít 10 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, tanít 14 éve. Dr. Pinkert Ede földrajz és természetrajz, tanít 5 éve. Dr. Riesz Frigyes tanította a számtant és a rajzoló mértant, tanít 6 éve. Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 19 éve. Schuster Alfréd tanította a német és latin nyelvet, tanít 16 éve. Szabó István tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 16 éve. Vass Árpád, tanította a magyar, latin, görög nyelveket és a történelmet, tanít 13 éve. Dr. Váradi Béla magyar és latin szakos tanár, tanít 6 éve. Dr. Vértessy Dezső, tanította a latin és görög nyelvet, tanít 8 éve.

Az átlagos heti óraszám 16-21 óra volt.

Helyettes tanárok. Dr. Tompa Béla, magyar, német és szabadkézi rajz. Tanít 2 éve.

Gyakorló tanárok. Danielisz Sándor okleveles tanár, beosztva a magyar és német szakból dr. Máté Lajos vezető tanár mellé. Kuncze Géza okleveles tornatanító, 1909. december 1-től beosztva Kmetykó János vezető tanár mellé.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. Unitárius hittan Józan Miklós. Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Kontra Aladár és Dr. Tari Imre református lelkészek. Római katholikus hittan Thym Adolf római katholikus hittanár. Evangélikus hittan Vallentinyi Aladár és Mohr Henrik evangélikus lelkészek. Görög katolikus hittan Voksai János görög katolikus hitoktató és Nedelkovics Vazul főesperes. Heti óraszámok 2-6 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos. Dr. Párdányi Emil.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, okleveles zenetanár, Lencz Ferenc, okleveles énektanító, Sinkó Pál, kézimunka vezető.

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (25 év)

Szolgák. Begai András napidíjas iskolaszolga (2 év). Szémüller János, napidíjas iskolaszolga, fűtő (3 év).

Kitűnő tanulók: Miereisz János, I.b., Dorner Zoltán, Dullien Károly, Hübner Tibor III., Grossmann Jenő V., Pausz Béla, Zloch Károly VI., Günther Tivadar, VIII.

A Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami Főgimnázium hetedik évi értesítője az 1910-1911 tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Budapest. 1911. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1911. Ára 1 korona 50 fillér.

Személyi változások. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter a külföldi tanulmányút céljából szabadságot nyert Pinkert Ede dr. rendes tanárnak egy évi helyettesítésére Láng Gyula helyettes tanárt, Jaeger Imre rendes tanárt a budapesti VII. kerületi (Istvánúti) magyar királyi állami főgimnáziumhoz helyezte át, helyébe Telbisz György aradi állami főreáliskolai rendes tanárt, és az intézettől a budapesti V. kerületi magyar királyi állami főreáliskolához, saját kérésére áthelyezett Kmetykó János tornatanító helyébe Neumer Józsefet (†1914) az aradi főreáliskola tornatanítóját nevezte ki. Gyakorló tanárokul Máté Lajos dr. vezető tanár mellé Baciu János dr. (latin), Olgyai Bertalan dr. mellé Nagy Sándor (latin), Sajó Sándor mellé Wieser István (magyar) és Kökény Ferenc (latin), Schuster Alfréd mellé Holzträger Frigyes (német) tanárjelölteket osztotta be.

Vaszary Kolos hercegprímás Thym Adolf hittanárt a II. érseki főgimnázium hittanárul nevezte ki, helyébe Láng Ernőt, a nagyszombati katolikus internatus spirituálisát rendelte az intézethez.

Hazai Samu honvédelmi miniszter Pogány Géza százados úr felügyelete alatt Barna Kornél főhadnagyot rendelte ki az intézethez.

A tantestület.

Igazgató. dr. Morvay Győző, királyi igazgató, bölcsészet, 23 éve tanít.

Rendes tanárok: dr. Ágner Lajos, magyar-latin szakos, tanít 8 éve. Barthos Indár történelem, tanít 8 éve. Jaeger Imre, számtan és geometria, természettan, tanít 5 éve. Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, tanít 6 éve. Makoldy Viktor mennyiségtan és természettan, tanít 6 éve. Dr. Máté Lajos magyar latin nyelveket tanít 15 éve. Mátrai Vilmos rajz, tanít 11 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, tanít 15 éve. Dr. Pinkert Ede külföldi tanulmány úton van, egy évi szabadságot vett ki, tanít 6éve. Dr. Riesz Frigyes tanította a számtant és a rajzoló mértant, tanít 7 éve. Sajó Sándor tanította a történelmet, a magyar és latin nyelvet, tanít 20 éve. Schuster Alfréd tanította a német és latin nyelvet, tanít 17 éve. Szabó István tanította a szépírást, a magyar és latin nyelvet, tanít 17 éve. Dr. Tompa Béla, német nyelv és német irodalomtörténet, tanít 3 éve. Vass Árpád, tanította a magyar, latin, görög nyelveket, tanít 14 éve. Dr. Váradi Béla magyar és latin szakos tanár, tanít 7 éve. Dr. Vértessy Dezső, tanította a latin és görög nyelvet, tanít 9 éve.

Az átlagos heti óraszám 15-18 óra volt.

Tornatanítók. Kmetykó János tornatanító, tanított 1911 január 31-ig. Tanít 8 éve. Neumer József (†1914) tornatanító, 1911 február 1-től. Tanít 5 éve.

Heti óráik száma 22.

Helyettes tanár. Láng Gyula, természetrajz és földrajz, tanít 1 éve.

Gyakorló tanárok. Dr. Baciu János, okleveles tanár, beosztva a latin nyelvből Dr. Máté Lajos, a német nyelvből Schuster Alfréd vezető tanárok mellé. Dr. Holztrager Frigyes beosztva a német nyelvből Schuster Alfréd vezető tanár mellé. Kökény Ferenc tanárjelölt, beosztva latin nyelvből Sajó Sándor vezető tanár mellé. Nagy Sándor okleveles tanár, beosztva latin nyelvből Dr. Olgyai Bertalan vezető tanár mellé. Wieser István beosztva magyar és latin nyelvből Sajó Sándor vezető tanár mellé.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. Unitárius hittan Józan Miklós. Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Kontra Aladár és Dr. Tari Imre református lelkészek. Római katolikus hittan Láng Ernő római katolikus hittanár. Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész. Görögkatolikus hittan Boksai János görög katolikus hitoktató és Nedelkovics Vazul főesperes. Heti óraszámok 2-6 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos. Dr. Párdányi Emil.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, okleveles zenetanár, Lencz Ferenc, okleveles énektanító, Sinkó Pál, kézimunka vezető.

Katonai kiképzők. Pogány Géza százados (3 év) Barna Kornél főhadnagy.

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (26 év)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. (1 év). Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. (4 év).

A Budapesti III. kerületi Királyi Főgimnázium Testgyakorló Köre. 1902. Rajzát Mátrai Vilmos tanár készítette.

Az Iskola Testgyakorló köre kiváló eredményeket ért el, a június 3-4-iki versenyen az intézeti úszóstaféta megnyerte a középiskolai úszóbajnokságot.

Kitüntetés Kmetykó János tornatanítót érte, kinek szakszerű tornatanítását a francia tanügyi kormány az „Officier d’Academie“ érdemjellel tüntette ki.

A felvett tanulók száma 415 fő.

Kitűnő tanulók: Stern Aurél I.a., Miereisz János, Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Zellner Ferenc II.b., Dorner Zoltán, Dullien Károly, Simonyi-Semadam Sándor IV., Horváth László, Pausz Béla, Zloch Károly VII., Kriszháber Ákos, Richter Rezső VIII.

Jelesen érettségiztek: Frey Ottó, Gremsperger Tibor, Gál Pál, Richter Rezső.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium nyolcadik évi értesítője az 1911-1912 tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Budapest. 1912. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1912. Ára 1 korona 50 fillér.

Meghalt Pinkert Ede (1883-1911. július 27.)

„Adományok. A tanári és ifjúsági könyvtár gyarapításához újból nagyobbszerű adománnyal járult Berczik Árpád, az MTA rendes tagja, aki nagy számú tudományos és szépirodalmi munkát adományozott az intézetnek.”

Személyi változások. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter a külföldi tanulmányút céljából egy évi szabadságot nyert Várdai Béla dr. rendes tanár helyettesítésére Simon Sándor Miklós kaposvári rendes tanárt, Szabó István rendes tanárt a budapesti VII. kerületi Damjanich-utcai magyar királyi állami főgimnáziumhoz helyezte át, helyébe Alszeghy Zsolt dr. helyettes tanárt, Riesz Frigyes dr. a kolozsvári egyetemen a matematikai rendkívüli tanárságot nyerte el, helyébe Frank Ferenc budapesti II. kerületi egyetemi főgimnáziumi helyettes tanárt, az 1911. október 1-től 1912. február 1-ig betegség miatt szabadságolt Vértessy Dezső dr. helyébe Osztrogonacz Ferenc helyettes tanárt rendelte az intézethez. Utóbbi 1912. február 1-től a tanév végéig rendeltetett az intézethez, mely időben irodai munkásságot végzett.

A tantestület.

Igazgató. dr. Morvay Győző, királyi igazgató, bölcsészet, 24 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: dr. Ágner Lajos, magyar-latin szakos, tanít 9 éve. (1907). Barthos Indár történelem, tanít 9 éve. (1909). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, geometria, tanít 1 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, tanít 7 éve. (1906). Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan és természettan, tanít 7 éve. (1905) Dr. Máté Lajos magyar latin nyelveket tanít 16 éve. (1908) Mátrai Vilmos rajz, tanít 12 éve. (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, tanít 16 éve. (1909). Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 21 éve. (1903). Simon S. Miklós, történelem, magyar, latin, görög, tanít 8 éve (1911). Telbisz György, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 30 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv és német irodalomtörténet, magyar irodalom története, tanít 4 éve. (1909). Vass Árpád, tanította a magyar, latin, görög nyelveket, tanít 15 éve. Dr. Váradi Béla magyar és latin szakos tanár. Külföldi tanulmányok miatt szabadságon. (1904) Dr. Vértessy Dezső, tanította a latin és görög nyelvet, tanít 10 éve. (1906)

Az átlagos heti óraszám 16-18 óra volt.

Tornatanítók. Neumer József (†1914) tornatanító, 1911 február 1-től. Tanít 6 éve. (1911)

Heti órái száma 22.

Helyettes tanárok. Dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin, szépírás, tanít 2 éve. (1911). Láng Gyula, természetrajz, földrajz, számtan, állattani gyakorlat, tanít 2 éve. (1910). Osztrogonacz Ferenc, görög, tanít 1 éve. (1911).

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 3 éve. (1909). Lenz Ferenc, ének, tanít 4 éve. (1908). Sinkó Pál kézimunka, tanít 5 éve. (1907)

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. (1906). Unitárius hittan Józan Miklós hitoktató (1904). Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Kontra Aladár (1902) és Dr. Tari Imre református lelkészek (1909). Római katolikus hittan Láng Ernő római katolikus hittanár. (1910) Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész. (1909) Görögkatolikus hittan Vargha Gyula görögkatolikus hitoktató (1911) és Nedelkovics Vazul főesperes. (1904) Heti óraszámok 2-6 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos. Dr. Párdányi Emil. (1906)

Katonai kiképzők. Pogány Géza százados (1908) Milesz István főhadnagy (1910).

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (27 év) (1905)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. (2 év). (1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. (5 év). (1908).

Itt ábrázolt jutalomérem, melyet kiváló iskolai munkásságért adunk, ferenczi Ferenczy Benjámin (Béni) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrász műve. Ferenczy Béni (1890-1967) "Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium jutalma" Jutalomérem.

Az intézeti zenekar heti egy ízben tartott gyakorló játékot. Működött benne az első hegedűs: Komor Vilmos, Sziklai Pál VIII., Harsányi Dániel VII., Nebenführer László V., Szabó Béla, Szemere Pál IV.; 6 második hegedűs: Lengyel József VII., Szeniczei Mihály VI., Marcel György IV., Weisz Vilmos, Sziklai Ferenc III., Bettelheim Jenő I.; Cselló: Stern Pál VI.; Fuvola vagy piccolo: Kepes Ferenc II.; Klarinét: Foerk Károly VI.; Ütő hangszerek (kis dob, nagy dob, függő tányér, triangulum stb.): Mátrai Antal V., Riegl Gyula IV., Mátrai Béla III.

Kitűnő tanulók: Máté Lajos I.a., Faller László, Scheibler Ármin, Sipos László I.b., Kemény Ernő, Kóródi Gyula, Mérei László, Sipos Imre, Stern Aurél II.a., Kis István II.b., Weisz Vilmos III.a., Miereisz János, Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Zellner Ferenc III.b., Dobi József, IV., Dullien Károly, Dorner Zoltán, Dullien Károly, Simonyi-Semadam Sándor, V., Haeffner Jenő, VI., Grossmann Jenő, Gyárfás Sándor, Móra János, Zboray Sándor VII., Horváth László, Pausz Béla, Stern István, Zloch Károly VIII.

Jelesen érettségiztek: Horváth László, Stern István, Pausz Béla, Zloch Károly.

A Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami Főgimnázium épülete 1912-ben.

A Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami Főgimnázium kilencedik évi értesítője az 1912-1913 tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Budapest. 1913. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1913. Ára 1 korona 50 fillér.

Személyi változások. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter Várdai Béla dr. rendes tanárt a budapesti X. kerületi tisztviselőtelepi főgimnáziumhoz, Láng Gyula helyettes tanárt két párhuzamos osztály megszűnése miatt az intézetből a miskolci királyi katolikus főgimnáziumhoz, Osztrogonac Ferenc helyettes tanárt pedig a privigyei állami gimnáziumhoz helyezte át.

Csernoch János hercegprímás Láng Ernő római katolikus hittanár helyébe ebben az évben Tichy Gyula dr. hittanárt nevezte ki. A budapesti görögkatolikus Főtiszti Esperesség Varga Gyula hitoktató helyébe Ulicsák Béla hitoktatót bízta meg a görögkatolikus hittan tanításával. Az óbudai református egyház a református hittan tanítására minden osztályban Tari Imre dr. református lelkészt rendelte ki, mely intézkedésével Kontra Aladár református lelkész hosszú és hasznos munkásság után az intézettől megvált. A VKM. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) gyakorló tanárokul alkalmazta Barthos Indár vezető tanár mellé Koller Gusztáv és Máté Lajos dr. mellé Damián István szakvizsgázott tanárjelölteket.

A tantestület. Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, bölcsészet, 25 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 3 éve (1911) dr. Ágner Lajos, magyar-latin, görög és szépírás tanít 10 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 10 éve. (1909) Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, geometria, tanít 2 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 8 éve. (1906) Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan és természettan, tanít 8 éve. (1905) Dr. Máté Lajos magyar latin nyelveket tanít 17 éve. (1908) Mátrai Vilmos rajz, tanít 13 éve. (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, tanít 17 éve. (1909). Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 22 éve. (1903). Schuszter K. Alfréd, német és latin nyelvek, tanít 19 éve. (1903) Simon S. Miklós, földrajz, magyar, latin, görög, tanít 9 éve (1911). Telbisz György, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 31 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv és szépírás, tanít 5 éve. (1909). Vass Árpád, tanította a latin nyelv és szépírás, tanít 16 éve. Dr. Vértessy Dezső, tanította a görög nyelvet, tanít 11 éve. (1906)

Az átlagos heti óraszám 16-18 óra volt.

Tornatanító. Neumer József (†1914) tornatanító, 1911 február 1-től. Tanít 7éve. (1911)

Heti órái száma 18.

Gyakorló tanárok. Barthos Indár vezető tanár mellé volt rendelve Koller Gusztáv történelem és földrajz szakos. Máté Lajos dr. mellé Damián István szakvizsgázott magyar nyelv szakos tanárjelölt volt beosztva.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 4 éve. (1909). Lenz Ferenc, ének, tanít 5 éve. (1908).

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. (1906). Unitárius hittan Józan Miklós hitoktató (1904). Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész (1909). Római katolikus hittan dr. Tichy Gyula római katolikus hittanár. (1912) Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész. (1909) Görögkatolikus hittan Ulicsák Gyula görögkatolikus hitoktató (1912) és Nedelkovics Vazul főesperes. (1904) Heti óraszámok 2-6 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos. Dr. Párdányi Emil. (1906)

Katonai kiképzők. Pogány Géza százados (1908) Milesz István főhadnagy (1910).

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (28 év) (1905)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. (3 év). (1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. (6 év). (1908).

Kitűnő tanulók: Halász Gábor I.b., Faller László, Máté Lajos II., Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos IV., Dobi József, V., Mandl Ferenc, V., Dorner Zoltá, Hübner Tibor, Simonyi Semadam Sándor VI., Haeffner Jenő, Mandl István VII., Kecskés Pál, Móra János, Répássy György, Zboray Sándor VIII.

Jelesen érettségiztek: Beliczay István, Groszmann József, Kecskés Pál, Móra János, Morvay Szilárd, Répássy György, Zboray Sándor.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizedik évi értesítője az 1913-1914 tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Bichler Ignác könyvnyomdája, Budapest, III., Lajos utca 94. 1914. Ára 1 korona 50 fillér.

A tanári testületben a változások.

Személyi változások.

Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter Schuster K. Alfréd rendes tanárt a budapesti V. kerületi állami főreáliskolához helyezte át, utóda Pap Illés dr. szolnoki állami főgimnáziumi rendes tanár itteni állásáról lemondott, Vértessy Dezső dr. rendes tanárt a budapesti tanárképző-intézethez helyezte át, helyébe Endrei Gerzson dr. losonci állami főgimnáziumi rendes tanárt rendelte az intézethez. Neumer József tornatanító egészsége helyreállítására 1914. február 1-től a tanév végéig szabadságot kapván, óráinak ellátására Kiss Ernő oki. tornatanító, Vass Árpád rendes tanár 1914. márc. 3-án egészsége helyreállítására 4 havi szabadságot kapott, óráinak ellátására Kertész Ármin dr., okleveles tanárt rendelték ki. A tankerületi királyi főigigazgatóság vezetője Lenz Ferenc énektanító helyébe Huber Árpád okleveles énektanítót fogadta el. A V. K. M. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) gyakorló tanárokul alkalmazta Barthos Indár és Kerékgyártó Árpád vezető tanárok mellé történelem, földrajz és természetrajzra Marks Lipót és Rausch Géza dr., Sajó Sándor rendes tanár mellé latin nyelvre Busák Béla szakvizsgázott tanárjelölteket.

Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, bölcsészet, 26 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 4 éve (1911) dr. Ágner Lajos, magyar és latin, tanít 11 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 11 éve. (1909) Dr. Endrei Gerzson magyar, latin és görög, tanít 15 éve (1913). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 3 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 8 éve. (1906) Makoldy Viktor számtan, mennyiségtan és természettan, tanít 9 éve. (1905) Dr. Máté Lajos magyar és latin nyelveket, történelmet, gyorsírás, tanít 18 éve. (1908) Mátrai Vilmos rajz, rajzoló geometria, tanít 14 éve. (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 18 éve. (1909). Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 23 éve. (1903). Simon S. Miklós, természetrajz, magyar, latin, tanít 10 éve (1911). Telbisz György, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 32 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 6 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 16 éve.

Az átlagos heti óraszám 17-21 óra volt.

Tornatanító. Neumer József (†1914) tornatanító, 1911 február 1-től. Tanít 8 éve. (1911) Heti órái száma 20. Kiss Ernő, okleveles tornatanító, helyettesítette Neumer Józsefet szabadságideje alatt 1914. február 1-június 2

Gyakorló tanárok. Busák Béla, szakvizsgás tanárjelölt, 1914. január 1-től 1915 február 1-ig. Marks Lipót, szakvizsgás tanárjelölt, Rausch Géza dr. szakvizsgás tanárjelölt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 5 éve. (1909). Hubert Árpád, cserkészvezető tanár, okleveles énektanító, ének, tanít 1 éve. (1913)

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. (1906). Unitárius hittan Józan Miklós hitoktató (1904). Izraeli vallástan dr. Kiss Arnold budai főrabbi. Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész (1909). Római katolikus hittan dr. Tichy Gyula római katolikus hittanár. (1912) Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész. (1909) Görögkatolikus hittan Ulicsák Gyula görögkatolikus hitoktató (1912) és Nedelkovics Vazul főesperes. (1904) Heti óraszámok 2-6 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos. Dr. Párdányi Emil. (1906)

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (29 év) (1905)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. (5 év). (1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. (7 év). (1908).

Az épület. Az 1913. tanévben az érdeklődő szülők megbízásából Stern József dr. királyi közjegyző úr vezetése mellett küldöttség járt a Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternél, hogy új épületet állítson az intézetnek. A miniszter úr kijelentette, hogy az 1915. évi költségvetésbe valószínűleg már belehelyezhetők az építkezési költségek. Budapest székesfőváros méltányolva a kerület szükségleteit 3 évi hatállyal 2500 öl területet adományozott az intézeti építkezés céljaira. A telek a Határ-, Viador-, Szőlő-utca és Bécsi-út közti különálló terület. Az épület terveit Ullmann Gyula és Kármán Géza Aladár építészek irodája a minisztériumnak jóváhagyás végett máris benyújtotta.

Kitűnő tanulók: Sárközy Géza, Széchy Károly, I.a., Jautz Mátyás, Orbán György, I.b., Frank Lajos, Réthy Gyula, Szentesy Alfonz, II.a., Halász Gábor, Káposztásy Géza, II.a., Faller László, Máté Lajos, Scheibler Ármin, Sipos László, Weiss Dezső III., Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos V., Sujánszky-Haikó Géza VI., Dorner Zoltán, Dullien Károly, Hübner Tibor, Sereghy Mihály, Simonyi Semadam Sándor VII., Kamocsay Jenő, Mandl Itván, Schiffer Ernő, Uxa Antal VIII.

Jelesen érettségiztek 1914-ben: Cifka József, Deutsch János, Foerk Károly, Kamocsay Jenő, Mandl István, Ruff Lajos, Schiffer Ernő, Stern Pál, Uxa Antal.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenegyedik évi értesítője az 1914-1915 tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. May János könyvnyomdája, Budapest, II., Főherceg Albrecht út 3. 1915. Ára 1 korona 50 fillér.

Hadi szolgálatra a következő tanárokat hívták be: Barthos Indár, Frank Ferenc, Makoldy Viktor és Máté Lajos dr. rendes tanárok, Neumer József tornatanító, Huber Árpád énektanító. A matematika és fizika tanítására a V. K. M. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) Palágyi Menyhért dr. számfölötti középiskolai rendes tanárt és egyetemi magántanárt rendelte az intézethez, megérkezéséig egyelőre Schmiedt Alajos budapesti V. kerületi magyar királyi állami főgimnázium, majd Besskó Jenő II. kerületi királyi egyházi katolikus főgimnázium rendes tanárát rendelte rövid időre az intézethez. Párdányi Emil dr. iskolaorvos és egészségtanár amerikai tanulmányúton volt és haza nem térhetett, helyette Raisz Aladár dr., rendőrorvos a helyettesítését elvállalta. A torna, szépírás és zene tanítása szünetelt, az énektanítást, nehogy az egyházi énekben fönnakadás álljon be Kerékgyártó Árpád rendes tanár vezette.

Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, bölcsészet, 27 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 5 éve (1911) dr. Ágner Lajos, magyar és latin, tanít 12 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 12 éve. (1909) Dr. Endrei Gerzson magyar, latin és görög, tanít 16 éve (1913). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 4 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 9 éve. (1906) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 19 éve. (1909). Dr. Palágyi Menyhért rendes tanár, matematika, tanít 10 éve, (1914) Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 24 éve. (1903). Simon S. Miklós, természetrajz, magyar, latin, tanít 11 éve (1911). Telbisz György rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 33 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 7 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 17 éve.

Az átlagos heti óraszám 16-18 óra volt.

Gyakorló tanárok. Busák Béla, szakvizsgás tanárjelölt, 1914. január 1-től 1915 február 1-ig. Marks Lipót, szakvizsgás tanárjelölt, Rausch Géza dr. szakvizsgás tanárjelölt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 6éve. (1909). Hubert Árpád, cserkészvezető tanár, okleveles énektanító, ének, tanít 2 éve. (1913)

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész (1909). Római katolikus hittan dr. Tichy Gyula római katolikus hittanár. (1912) Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész. (1909) Görögkatolikus hittan Ulicsák Gyula görögkatolikus hitoktató (1912) és Nedelkovics Vazul főesperes. (1904) Heti óraszámok 4 6 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár (1914)

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (30 év) (1905)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. Hadi szolgálatot teljesített, megsebesült. (6 év). (1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. Hadi szolgálatot teljesített, fogoly Szibériában (8 év). (1908).

Kiss Ernő 1914-ben helyettes tornatanító volt, Vereckénél megsebesült és meghalt. Láng Gyula, az intézet volt helyettes tanára a téli kárpáti harcokban meghalt. Nagy Sándor az intézet volt gyakorló tanára a galíciai harcokban elhunyt,

Tanárok és tanulók az I. Világháborúban. (1914. július 28. – 1918. november 11.) A behívások 1914 augusztus hónapban kezdődtek. Itt van helye, hogy megemlékezzünk azokról a volt tanítványokról, akik hadiszolgálatot teljesítenek. Az igazgató már augusztusban az összes fővárosi lapokban fölszólította ezeket és kérte, hogy jelentsék be akár személyesen, akár levél utján, hol szolgálnak, milyen ezrednél, milyen rangfokozatban, mely csatákban vettek részt, érte-e őket kitüntetés? A fölszólításnak annyiban volt eredménye, hogy sokan feleltek is rá, de többnek munkásságáról ezideig nincsen értesítése. Sokan eleget tettek abbeli fölszólításának is, hogy ez évvégi értesítő (1914/15) részére elküldötték arcképüket, melyeket 40., 43., 46., 56., 63. oldalokon közlésre kerültek.

Hadi szolgálatra behívott tanulók 1914-ben. (40. old.) Dobay József; Déri Jenő; Demjén László; Dobi Ivor jh., honvédhuszár (9) Polifka Károly bh., hadapród (7.). Schiffler Ernő o. h. 23. gyalogezred (8.)

Hadi szolgálatra behívott tanulók. 1914-ben. Iskolai értesítő (43. old.) Albert József jh., cs.és k. tüzérszakaszvezető (10.) Hajba Pál (9.). Morvay Szilárd (8.) magyar honvéd 2. sz. vártüzér zászlóalj. Móra János bh., honvéd (12.). Maczák András (15.). Miereisz János (2.) Princz Ottó (3). Schäffer István jh. (5), Schäffer Ödön (13.). Schubert János honvéd (1.). Szemző Ferenc megsebesült; (16.). Thaller György (14).

Hadi szolgálatra behívott tanulók. 1914-ben. Iskolai értesítő (46. old.) Federit Ármin hadnagy, II. oszt. vitézségi érmet kapott. Küzdött Szerbiában (2.); Foerk Ernő cs. k. hegyitüzér, megsebesült Valjevónál (11.) Georgi József fővárosi tanító, 1 honv. gye. póttartalékos f hősi halált halt Chyrow mellett 24 éves korában (5.) Hauser József (12.). Kocsner Jakab o. h. (6.). Kronstein Alajos honvéd (9.). Neumann Lajos banktisztviselő, ékszerész (3). Rosenthal Győző 38 számú gyalogezred (3.). Szentesy Sándor hivatalnok, 23. ezred utászszakaszvezető, megsebesült Sabácnál, majd részt vett a galíciai háborúban (8.). Tábory Zoltán (1.). Zimmermann Antal 1. sz. tiroli vadászezred hadapródja (10.)

Hadi szolgálatra behívott tanulók. 1914-ben. Iskolai értesítő (56. old.) Edvi-Illés Gyula bh. 2. sz. vártüzérzászlóalj; Elek Dániel posta és táv hiv., főhadnagy (3.) Feldmann Oszkár; Fehér Sándor ifj. kadett, 52. gyalogezred. (2.) Finály Rezső o. h., részt vett az orosz-lengyel harcokban Krasznik, Lublin és Ivangorodnál (6.) Hu1itius János, Horváth László, Hilbert László, Harsányi Dániel 3. sz. bosnyák gyalogezred (5.); Hefty Frigyes aviatikus (pilóta) (1.) Pecsenka Lajos hivatásos őrmester, megsebesült Sabácnál; (10). Pausz Béla jh., 24. vadász ezred, őrmester (7.). Turányi Dénes o. h., (11.). Vajda Lajos o. h. (4.). Weszely Antal tüzér (8.).

Hadi szolgálatra behívott tanulók. 1914-ben. Iskolai értesítő (63. old.) Kis Jenő 10. honvéd gyalogezred hadapródja, f hősi halált halt 2015. május 2-án. A Bicsna község magaslatán van elhantolva (1.). Kis Károly 29 honvéd gyalogezred szakaszvezetője (2.). Kis Aladár honvéd, az ezüst érdemkereszt tulajdonosa, melyet életmentésért kapott. (3.) A három Kis testvér önként jelentkezett.

Kitűnő tanulók: Händler Miklós I., Orbán György II., Frank Lajos, Kátai Zoltán, Szentesy Alfonz III., Faller László, Máté László, Máté Lajos, Sipos László, Weisz Dezső IV., Sipos Imre V., Kovács Jenő, Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos VI., Dorner Zoltán, Dullien Károly, Hübner Tibor, Sereghy Mihály, Simonyi -Semadam Sándor VIII.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenkettedik évi értesítője az 1915-1916 tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. May János könyvnyomdája, Budapest, II., Főherceg Albrecht út 3. 1916. Ára 2 korona.

Dr. Palágyi Menyhértet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) csak a matematika tanítására kötelezte, a fizikai tanítást helyette Petricsko Miklós okleveles óradíjas tanár végezte, Dr. Tichy Gyulát a Hercegprímás az esztergomi hercegprímási udvarhoz levéltárnoknak elhívta, így óráit Kákonyi László Zoltán dr. látta el, akit megbetegedése miatt december és január hónapokban Para Endre, június hónapban Pongrácz Józsefrómai katolikus hitoktató helyettesített.

Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, bölcsészet, 28 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 3 éve (1911) dr. Ágner Lajos, magyar és latin, tanít 10 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 10 éve. (1909) Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 2 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 8 éve. (1906) Makoldy Viktor rendes tanár tanít 8 éve (1905). Dr. Máté Lajos rendes tanár tanít 17 éve (1908). Mátrai Vilmos rajz szakos rendes tanár tanít 13 éve (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 17 éve. (1909). Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 22 éve. (1903). Schuster K. Alfréd, latin és német nyelv, tanít 19 éve. (1903) Simon S. Miklós magyar és latin nyelv, földrajz, tanít 9 éve (1911). Telbisz György rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 31 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 5 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 15 éve (1905). Dr. Vértessy Dezső görög, tanít 11 éve (1906). Neumer József tornatanító, tanít 6 éve (1911)

Az átlagos heti óraszám 16-18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 7 éve. (1909). Hubert Árpád, cserkészvezető tanár, okleveles énektanító, ének, tanít 3 éve. (1913)

Hitoktatók. Baptista vallás Csopják Attila tanít 2 éve (1914) Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész (1909). Római katolikus hittan dr. Tichy Gyula római katolikus hittanár. (1912). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész. (1909) Görögkatolikus hittan Ulicsák Gyula görögkatolikus hitoktató. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes. (1904) Unitárius hitoktató Józan Miklós.

Heti óraszámok 1 - 12 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár, 2 éve iskolaaorvos. (1914)

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga. (32 év) (1905)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. Hadi szolgálatot teljesített Bukovinában, megsebesült. 7 éve iskolaszolga. (1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. Hadi szolgálatot teljesített, fogoly Szibériában. 8 éve iskolaszolga. (1908).

Ott Ádám dr. pápai prelátus és budaujlaki plébános többször vizsgákon elnökölt.

Sajó Sándor és dr. Olgyai Bertalan tanárokat nélkülözhetetlenségük miatt a katonai szolgálat alól felmentették. Barthos Indár hadnagy megint a mármarosi hadtápnál teljesít szolgálatot és most a legfelsőbb kitüntetésben (Signum Laudis) részesült. Barthos Indár hadnagy megint a mármarosi hadtápnál teljesített szolgálatot és a máramarosi orosz betörések idején kitüntette magát, ezért a Signum Laudis kitüntetésben részesült. Frank Ferenc főhadnagy Signum Laudis meteorológiai szolgálat parancsnokaként előszőr a doberdói, később a nisi repülő állomáson teljesített szolgálatot. Huber Árpád főhadnagy jelenleg Zomborban az utász osztagoknál, mint kiképzőtiszt szolgál. Dr. Máté Lajos főhadnagy most is Somorján, mint fogolytábor parancsnok intézi a kirendeltség ügyeit. Neumer József tűzmester Doberdónál harcol.

Kitűnő tanulók: Horváth Levente I., Dobi Tamás, Händler Miklós II., Orbán György, Sárközy Géza, III., Somogyi Mihály, Szentessy Alfonz IV., Brandl Ernő, Faller László, Sipos László, Weisz Dezső V., Kovács Jenő, Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos VII., Dobi József, Sereghy Emil VIII.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenharmadik évi értesítője az 1916-1917 tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. May János könyvnyomdája, Budapest, II., Főherceg Albrecht út 3. 1917. Ára 2 korona.

Meghalt Kákonyi László Zoltán dr. (1888. április 13. — 1916. december 12.) katolikus hittantanár.

A tanári testületben változások: Petricsko Miklós okleveles óradíjas tanár helyett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium VKM. Sós Sándort, budapesti VI. kerületi állami óradíjas tanárát bízta meg a matematika és fizika tanításával. A román betöréskor erdélyi menekült tanárokat: Ember István nagyszebeni állami rendes tanárt a történelem, Albrich János fogarasi rendes tornatanárt, ideiglenesen a torna tanításával bízta meg. E tanárok távozásával a történelem tanítására Lukinich Imre dr.-t a budapesti VIII. kerületi állami rendes tanárt és egyetemi magántanárt ideiglenesen a történelem tanítására helyezte az intézethez. Kákonyi László Zoltán dr. 1916. december hónapban elhunyt, helyébe Csernoch János hercegprímás Ackermann Kálmán hittantanárt rendelte ki.

Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, bölcsészet, 29 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 8 éve (1911) dr. Ágner Lajos, magyar és latin, tanít 14 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 14 éve. (1909) Dr. Endrei Gerzson magyar, latin és görög, tanít 18 éve (1913). Ember István rendes tanár (1916) Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 6 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 12 éve. (1906) Dr. Lukinich Imre rendes tanár, tanít 14 éve. (1916). Makoldy Viktor rendes tanár tanít 12 éve (1905), 1916/17 tanévben nem tanított. Dr. Máté Lajos rendes tanár tanít 21 éve (1908). 1916/17 tanévben nem tanított. Mátrai Vilmos rajz szakos rendes tanár tanít 17 éve (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 21 éve. (1909). Dr. Palágyi Menyhért rendes tanár, matematika, tanít 31 éve, (1914) Petricsko Miklós természet szakos óraadó tanár tanít 1 éve (1915) Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 26 éve. (1903). Simon S. Miklós, természetrajz, magyar, latin, tanít 12 éve (1911). Sós Sándor matematika szakos óraadó tanár, tanít 3 éve. (1916) Telbisz György rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 35 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 9 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 19 éve (1905). Neumer József tornatanító, tanít 10 éve (1911), 1916/17 tanévben nem tanított. Albrich János tornatanító. (1916)

Az átlagos heti óraszám 2-18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 8 éve. (1909). Hubert Árpád, cserkészvezető tanár, okleveles énektanító, ének, tanít 3 éve. (1914)

Hitoktatók. Baptista vallás Csopják Attila tanít 3 éve (1914) Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 12 éve. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész, tanít 8 éve (1909). Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 1 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 9 éve. (1909) Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít 13 éve. (1904) Heti óraszámok 1 - 12 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár, 2 éve iskola orvos. (1914)

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga, kapus. (33 év) (1905)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. Hadi szolgálatot teljesített Bukovinában, megsebesült. 8 éve iskolaszolga. (1910) Szémiller János, napidíjas iskolaszolga. Hadi szolgálatot teljesített, fogoly Szibériában. 9 éve iskolaszolga. (1908).

Hadi szolgálatok. Felmentést kaptak dr. Alszeghy Zsolt, dr. Mátrai Miklós és Simon S. Miklós rendes tanárok, az iskola nem nélkülözhette őket. Hadba vonult Bartos Indár főhadnagy, aki segédszolgálatot teljesített. Frank Ferenc főhadnagy meteorológiai megfigyeléseket végzett, mint parancsnok Lembergben. Hubert Árpád főhadnagy Zomborban szolgált, mint az utászokhoz beosztott kiképző tiszt. Makoldy Viktor zászlós Prágában a tiszti tanfolyamot végezte. Dr. Máté Lajos főhadnagy Somorján a fogolytábor parancsnokaként dolgozik. Neumer Józsefet a honvédséghez helyezték át.

A cserkészet megszünt.

Kitűnő tanulók: Endrei Ferenc I.b., Székely Andor III., Orbán György, Sárközy Géza IV., Káposztássy Géza, Réthy Gyula, Somogyi Mihály, Szentesy Alfonz V., Faller László, Scheibler Herman, Sipos László VI., Tóth Géza VII., Kovács Jenő, Mittelmann Béla, Pausz László, Sziklai Ferenc, Weiss Vilmos VIII.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizennegyedik évi értesítője az 1917-1918 tanévről. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. May János könyvnyomdája, Budapest, II., Főherceg Albrecht út 3. 1918. ára 2 korona.

Változások. Sós Sándor okleveles óradíjas tanárt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) a budapesti X. kerületi tisztviselőtelepi állami főgimnáziumhoz helyettes tanárnak, Sajó Sándor rendes tanárt a budapesti X. kerületi kőbányai állami iskolához és Simon Sándor rendes tanárt a besztercebányai királyi katolikus főgimnáziumhoz igazgatónak nevezte ki. Lukinich Imre dr. rendes tanárt a pozsonyi egyetemhez rendes tanárnak nevezte ki.

Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, bölcsészet, 30 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 9 éve (1911) dr. Ágner Lajos, magyar és latin, tanít 16 éve. (1907) Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 15 éve. (1909) Csallóközi Jenő magyar szakos igazgató tanár, tanít 15 éve (1917) Dr. Endrei Gerzson magyar, latin és görög, tanít 19 éve (1913). Ember István rendes tanár (1916) Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 7 éve. (1911) Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 13 éve. (1906) Dr. Lukinich Imre rendes tanár, tanít 15 éve. (1916) 1917-ben már nem tanított. Makoldy Viktor rendes tanár tanít 13 éve (1905), 1917/18 tanévben nem tanított. Dr. Máté Lajos rendes tanár tanít 22 éve (1908). 1917/18 tanévben nem tanított. Mátrai Vilmos rajz szakos rendes tanár tanít 18 éve (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 22 éve. (1909). Dr. Palágyi Menyhért rendes tanár, matematika, tanít 32 éve, (1914) Sajó Sándor tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 27 éve. (1903). Simon S. Miklós, természetrajz, magyar, latin, tanít 18 éve (1911). Telbisz György rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 36 éve. (1911). Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 10 éve. (1909). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 20 éve (1905). Neumer József tornatanító, tanít 11 éve (1911), 1917/18 tanévben nem tanított.

Az átlagos heti óraszám 3-18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 9 éve. (1909). Hubert Árpád, cserkészvezető tanár, okleveles énektanító, ének, tanít 4 éve. (1914)

Hitoktatók. Baptista vallás Csopják Attila tanít 3 éve (1914) Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 13 éve. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész, tanít 9 éve (1909). Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 2 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 10 éve. (1909) Józan Miklós unitárius tanít 1 éve (1917) Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít 14 éve. (1904) Nagy Pál hitoktató, előjáró, tanít 1 éve. Heti óraszámok 2- 13 óra.

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár, 3 éve iskolaorvos. (1914)

Pedellus Szentesi Mihály. Fölesküdt rendes szolga, kapus. (34 év) (1905)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. Hadi szolgálatot teljesített Bukovinában, megsebesült. 8 éve iskolaszolga. (1910) Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga. (10 év) (1908)

Hadi szolgálatok. Katonai kiképzés nem volt. Hadba vonult Bartos Indár főhadnagy, aki segédszolgálatot teljesített, de 1917 húsvétkor felmentést kapott, megint taníthatott. Frank Ferenc százados meteorológiai megfigyeléseket végzett, mint parancsnok teljesített szolgálatot. Hubert Árpád főhadnagy Szerbiában és Albániában szolgált, mint az utászokhoz beosztott kiképzőtiszt. Makoldy Viktor zászlós Prágában, majd az országban szolgált. Dr. Máté Lajos százados a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. Neumer Józsefet hadnagy az országban teljesített szolgálatot. A tanárok 45000 korona hadi kölcsönt jegyeztek. (Ezt 1918 után nem kapták vissza, a pénz elveszett.)

A tanárok órarendje. 1917/1918 tanév.

A tanulók összetétele a szülők foglalkozása szerint, az 1917/1918-as tanévben.

A tanulók tanulmányi eredményei az 1917/1918-as tanévben.

Az iskola vagyona, bevételei és kiadásai. 1917/1918

A tanulók.

Besorozott tanulók: a) VI. o. Bálint Zoltán, Farkas István. VII. o. Brandl Oszkár, Martonitz István, Schwarz Ákos, Sidjanin János, Szabó Jenő. VIII. o. Delmedico Endre, Hanatschek Ottmár, Hanthó György, Hosp Valter, Kuncze László, Milbich József, Szőke Imre, Varannai Aurél.

Jeles eredményt értek el: Rótt György I.a., Dezsényi Béla I.b., Terbe Lajos II., Csallóközy Jenő, Székely Andor IV., Csobádi Lajos, Orbán György, Róhny Béla, Sárközy Géza V., Réthi Gyula VI., Faller László, Scheibler Hermann, Sipos László, Weisz Dezső VII., Sipos Imre, Tóth Géza VIII.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tizenötödik és tizenhatodik évi értesítője az 1918-1920 tanévről. 1920. Szerkesztette Morvay Győző igazgató a tanévről. Nyomtatott Bichler könyvnyomdájában. Budapest, IIII. Lajos utca 94. Ára 10 korona.

Az infláció mértékét mutatja, hogy az évkönyv 1907-ben 1 koronába, 1908-1916 között 1.5 koronába, 1917-1919 között 2 koronába, 1920-ban 15 koronába, 1921-ben 50, 1924-ben 25000, 1925-ben 50000 koronába került.

A magyar hiperinfláció az I. világháború után: „ Az 1914-ben megindult folyamat lényegében 10 évig tartott s az 1924-ben végrehajtott stabilizációval ért véget. 1919 júniusában Magyarországon 13,5-szer annyi pénz volt forgalomban, mint 1913-ban. Ugyanezen időszak alatt az árszínvonal 14,5-szeresére növekedett. 1919 júliusát követően a magyar pénzügyi kormányzatnak le kellett bélyegezni az osztrák–magyar korona állományának azt a részét amely az új magyar területen – a trianoni békeszerződés értelmében – a magyar lakosság birtokában volt. A forgalomban levő bankjegyek kiegészültek a Tanácsköztársaság pénzügyi kormányzata által kibocsátott bankjegyekkel is. 1919 júliusa és 1924 decembere között az árszint 1183-szorosára, a forgalomban levő bankjegymennyiség 668-szorosára nőtt.

1919 után a hiperinflációt a magyar állami költségvetés jelentős deficitje gyorsította. [] Az I. világháború utáni hiperinflációnak a Népszövetség közbejöttével és külföldi segítséggel megalapozott stabilizáció és az új valuta, a pengő bevezetése vetett véget.”

Morvay Győző 1919 május 16-ig volt az iskola igazgatója, ekkor felmentették. A Tanácsköztársaságot 1919 július 7-én leverték és ezt követően az Árpád Gimnázium igazgatójának, megint Morvay Győzőt nevezték ki igazgatónak. A testületből Barthos Indár, Kerékgyártó Árpád és dr. Alszeghy Zsolt távoztak. Az iskolához helyezték át a következő tanárokat: Karádi Győző igazgató, Endrőczi László, Hartmann János, Horváth Lajos, Kimnach Ödön, Móra János, Dr. Nagy Dénes, Karpinecz Hermiás, Nagy Károly, Páznán József, Siposs Mihály, Dr. Szemere Samu, Vajthó László, Zachár Emil és Zayzon Sándor.

Igazgató. dr. Morvay Győző, igazgató, latin, magyar, német, történelem, bölcsészet, 32 éve tanít, (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: dr. Alszeghy Zsolt, magyar, latin és német, tanít 10 éve (1911), áthelyezték a gyakorló főgimnáziumhoz. dr. Ágner Lajos, magyar és latin, tanít 17 éve. (1907) Dr. Balogh György, történelem, földrajz. Barthos Indár történelem és földrajz, tanít 16 éve. (1909), áthelyezték igazgatónak a VI. kerületi főreáliskolához. Csallóközi Jenő magyar és latin szakos igazgató tanár, tanít 16 éve (1917). Csömöri István rajz és mértan szakos tanár. (1919) Dr. Endrei Gerzson magyar, latin és görög, tanít 20 éve (1913), áthelyezték a VI. kerületi főgimnáziumhoz. Endrőczi László, latin és görög. (1920) Florek Ferenc, természetrajz és földrajz. (1919) Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 8 éve. (1911) Hartmann János, magyar és német. Horváth L. László, magyar és latin. (1920) Karádi Győző, magyar és német, tanári szolgálatra beosztott igazgató. Kerékgyártó Árpád, földrajz és természetrajz, növénytani- és állattani gyakorlat, tanít 14 éve. (1906) áthelyezték, a X. kerületi tisztviselőtelepi főgimnázium igazgatója. Kimnach Ödön, magyar, német és földrajz. (1920) Mókold Viktor rendes tanár tanít 14 éve (1905), 1917/18 tanévben nem tanított, 1919-ben áthelyezték az I. kerületi állami főgimnáziumba. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 23 éve (1908). 1917/18 tanévben nem tanított. Mátrai Vilmos rajz szakos rendes tanár tanít 19 éve (1904) Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 23 éve. (1909). Pais Dezső, 1920. augusztus 31-ig szabadságon volt. Pálla Jenő rajz és geometria. (1919) Pázmán József latin és görög. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin. (1918). Dr. Szemere Samu, magyar, latin, német és filozófia. (1919) tanította a magyar és latin nyelvet, tanít 27 éve. (1903) Telbisz György rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 37 éve. (1911) szabadságon volt. Dr. Tompa Béla, német nyelv görögpótló magyar irodalom, tanít 11 éve. (1909), áthelyezték az I. kerületi állami főgimnáziumhoz. Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 21 éve (1905). Zachár Emil, magyar és latin. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Karpinecz Heremiás tornatanító. (1919) Neumer József katonai szolgálatban volt.

Az átlagos heti óraszám 3-18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 10 éve. (1909). Csömöri István szabadkézi rajz. (1919) Hubert Árpád, cserkészvezető tanár, okleveles énektanító, ének, tanít 5 éve. (1914) Karpinecz Heremiás vívás. Dr. Máté Lajos gyorsírás. (1919)

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 14 éve. (1906). Református vallástan Dr. Tari Imre református lelkész, tanít 9 éve (1909). Siposs Mihály református hittantanár. (1919) Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 3 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 11 éve. (1909) Józan Miklós unitárius tanít 2 éve (1917) Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít 15 éve. (1904).

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Raisz Aladár, 4 éve iskolaorvos. (1914)

Pedellus Gombos Sándor. (1919)

Szolgák. Makrai Boldizsár napidíjas iskolaszolga, fűtő. Hadi szolgálatot teljesített Bukovinában, megsebesült. 8 éve iskolaszolga. (1910) Szémiller József, napidíjas iskolaszolga. (11 év) (1908), hadifogságban, helyettesíti neje. Szabó József volt hadifogoly, fűtő.

Jelesen érettségiztek 1919-ben: Faller László, Máté Lajos, Sipos László, Weisz Dezső. 1920-ban: Káposztássy Géza, Neumer József, Raisz László, Réthy Gyula.

A tanulók száma 1919/1920. — A rendes tanulók száma az iskolai év elején 459 volt, az iskolai év végén 393.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium értesítője az 1920-1921 tanévről. Közzéteszi Morvay Győző igazgató. 1921. Pallas Részvénytársaság nyomdája. Ára 15 korona.

A Vall. és Közoktatási Minisztérium 11514/921. V. sz. a. megengedte, hogy az intézet címében az «Árpád» nevet vehesse föl, a honfoglaló fejedelem után, akit történeti valószínűség szerint ebben a kerületben temettek el.

A tanári testületben beállt változások sem zavarták a tanitás menetét, amennyiben az évenkint szokásos áthelyezéseket e tanévben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium még a nagy szünidőben teljesítette. Az intézethez áthelyezte Barkász Lajos VI. kerületi állami főgimnáziumi rajztanárt, Fáj Árpád rendes tanárt, Patz Jenő rendes tanárt a tankerületi főigazgatóság irodájából, Bundschuh Ottó tornatanítót a II. kerületi főgimnáziumból. A református egyházközség Sulacsik Zoltán hitoktatót rendelte az intézethez.

Az intézetből más intézethez helyezte át: Csömöri István rendes tanárt a VI. kerületi állami gimnáziumba, Horváth L. Lászlót a kispesti állami gimnáziumba, Magyar Kálmánt az I. kerületi állami gimnáziumba, Endröczi Lászlót és Zachár Emilt a VI. kerületi állami gimnáziumba, Bundschuh Ottót és Karpinecz Hermiás tornatanítót a II. kerületi egyetemi katholikus főgimnáziumhoz. Hosszabb szabadságot élvezett Neumer József tornatanító, kit egy hónapig Csinády István tornatanító, Pálla Jenő rendes tanár, kit tanártársai helyettesitettek. Régebbi szabadságon van Telbisz György rendes tanár és Vasadi Balogh György dr. nemzetgyűlési képviselő.

Neumer József, torna és vívás, tanít 14 éve, (1913), 1922 május 1-ig tanított. Csinády István ideiglenesen helyettesített 1919 június elejétől.

Az átlagos heti óraszám 18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 10 éve. (1909) Huber Árpád énektanár.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 20 éve. (1906). Református vallás, Sulatsik Zoltán református hitoktató, tanít 1éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 5 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 11 éve. (1909) Józan Miklós unitárius hitoktató, tanít 17 éve (1903) Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít 17 éve. (1904).

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 25 éve. (1919).

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 14 év. (1919)

Szolgák. Szabó Mihály, volt hadifogoly, fütő, szolgálata 2 év. Szémiller József, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 17 év. (1908), hadifogságban, helyettesíti neje.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium értesitője az 1921-1922 tanévről. Közzéteszi Morvay Győző igazgató. Dr. Madai és Lengyel, Kinizsi u. 3. Ára 50 korona.

A vallás- és közoktatási minisztérium az igazgató és tanári testület régi óhajának eleget téve, 11.514/921. V. sz. rendelettel megengedte, hogy az intézet címében a honalapító «Árpád» nevet vehesse föl. E név megválasztásában irányadóúl szolgált, hogy Árpád fejedelem a magyar föld meghódítója és megalapítója, az ország alap- vagy vérszerződésének, mely a szabad magyar alkotmány talpköve, megteremtője.

Az intézel nyugdíjas tanárai: Nagy Dénes. dr., Neumer József, Telbisz György. Az intézet meghalt tanárai: Csallóközi Jenő (1921.) Endrőczi László (1920.), Kákonyi Zoltán dr. (1917.), Kecskóczi Ödön (1910.), Latkóczy Mihály dr. (1905.), Pinkert Ede dr. (1908.), Szalkay Alfonz (1914), Schuszter Károly (1919.). Vértes Dezső dr. (1914).

Az intézel hősi halott tanárai: Kiss Ernő (1914), Láng Gyula (1915), Lehr András (1916.), Nagy Sándor dr. (1915.).

Az intézet ifjúsága között világhírnevet szerzett Luchsingeni vitéz Hefty Frigyes tábori pilóta.

Elhunyt Csallóközi Jenő (Nagyszombat, 1869. április 29.-Budapest, 1921. november 15.) Középiskolai tanulmányait 1889-ben Nagyszombaton végezte, majd 1896-ban a Pázmány Tudományegyetemen magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1897-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) a miskolci királyi katholikus gimnáziumhoz nevezte ki, 1898-ban rendes tanárrá lett. A király még ebben az évben a besztercebányai királyi katholikus gimnázium igazgatójává nevezte ki, itt dolgozott 1917-ig, amikor a VKM saját kérésére az Árpád Gimnáziumba helyezte át tanári szolgálatra az 1921-es tanév elejéig, amikor megbetegedett és november 15-én elhunyt. Hat gyermeke gyászolta.

Morvay Győző igazgató az intézet hősi halottai emléktáblájának emelését már a háború befejezésekor tervezte, azonban a közbejött forradalmak és az emelkedő drágaság miatt évről-évre elodázódott, míg az idei évben sikerült az összeget előteremteni. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) engedélyével sikerült 27546 koronát összegyűjteni, mely összegből a 2.20X1.10 nagyságú fehérmárvány emléktáblát elkészítetti, az ára 21990 korona volt. Az emléktábla tervezetet Barkász Lajos rendes rajztanár készítette. A latin verset Ackermann Kálmán dr. intézeti római katholikus hittanár költötte. Az emléktábla Král Gyula kőfaragómester műhelyéből került ki. A leleplező ünnepélyt az iskola 1922. május 6-án délután fél 6 órakor tartotta.

Árpád Gimnázium hősi halottak. Král Gyula készítette. . Kiss Ernő, Lehr András, Benyovits Árpád, Erőss Gusztáv, Fehér Sándor, Foerk Károly, Georgi József, Gleich Rudolf, Gyenes Sándor, Háry László, Kallós József, Kiss Jenő, Kratzer József, Láng Gyula, Nagy Sándor, tanárok, Mervay Sándor, Pausz Béla, Schelling László, Simonyi-Semadam Sándor, Stiffel Vilmos, Szluha László, Sztracska József, Wacsek Gusztáv, Weszely Antal, Zádor Zoltán, Zboray Gyula, tanulók.

A tanári testületben beállott változások nem zavarták a tanítás menetét, amennyiben az évenkénti szokásos áthelyezéseket e tanévben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) még a nagy szünidőben teljesítette. Az intézethez áthelyezte Handlosz Gyula újpesti áll. főgimnáziumi latin és görög nyelvszakos rendes tanárt, Marót Károly dr. kolozsvári egyetemi magántanárt és újpesti állami főgimnáziumi rendes tanárt ideiglenes minőségben a szabadságon levő Vass Árpád rendes tanár helyettesítésére és Szabó Zoltán okleveles tornatanítót. Az intézettől más intézethez helyezte át: Hartmann János rendes tanárt a VI. kerületi állami Körösi Csorna Sándor főreáliskolához, Kimnach Ödön rendes tanárt az I. kerületi állami Mátyás Király főgimnáziumhoz, Patz Jenő rendes tanárt a X. kerületi állami Széchenyi István főgimnáziumhoz, Pázmán József rendes tanárt a budapesti tanárvizsgáló bizottság irodájába. Mátrai Vilmos és Pálla Jenő rendes tanárokat a magyar királyi pénzügyminisztériumba szolgálattételre. Hosszabb szabadságot élvezett Vass Árpád rendes tanár és Vasadi Balogh György országgyűlési képviselő. Ideiglenes nyugdíjba vonult Nagy Dénes dr. rendes tanár és Neumer József rendes tornatanító. Véglegesen nyugdíjba vonult negyven évi szolgálat után Telbisz György rendes tanár.

Morvay Győző igazgató, szaktárgyai magyar, latin, német nyelv, irodalom, történelem, bölcselet és torna. 34 éve tanít, igazgató 20 éve. (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, miniszteri osztálytanácsos, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 19 éve. (1907) Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 13 éve. (1919) Dr. Vasadi Balogh György, tartalékos főhadnagy, nemzetgyűlési képviselő, történelem, földrajz, tanít 14 éve (1916). Fáj Árpád, számtan és fizika, tanít 4 éve (1917). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 11 éve. (1911). Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 28 éve. (1920). Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, tanít 29 éve, (1918). Dr. Marót Károly, egyetemi magántanár, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 14 éve. (1920). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 26 éve (1908). 1917/18 tanévben nem tanított. Mátrai Vilmos, a magyar királyi pénzügyminisztériumba szolgálattételre beosztva, rajz szakos rendes tanár tanít 21 éve (1904). Dr. Nagy Dénes, jogász és filozófus, ideiglenesen nyugdíjban, tanít 14 éve. (1918). Nagy Károly, természetrajz és földrajz, tanít 14 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 26 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 12 éve. (1917). Pálla Jenő, a magyar királyi pénzügyminisztériumba szolgálattételre beosztva, rajz és geometria tanít 17 éve. (1919). Pázmán József latin és görög, tanít 19 éve. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 10 éve, tanít 16 éve. (1918). Dr. Szemere Samu, magyar, latin, német és filozófia, tanít 16 éve. (1919). Telbisz György rendes tanár, számtan, geometria, természetrajz, kémia, tanít 39 éve. (1911), nyugdíjban. Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 25 éve (1905), szabadságon. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 7 éve. (1918)

Neumer József, torna és vívás, ideiglenes nyugdíjban, tanít 15 éve, (1913). Szabó Zoltán torna és vívás, tanított 1921 október 12 óta.

Az átlagos heti óraszám 18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 10 éve. (1909)

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 21 éve. (1906). Református vallás, Sulatsik Zoltán református hitoktató, tanít 2 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 6 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 12 éve. (1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít éve (1920) Görögkatolikus hittan Ulicsák Béla görögkatolikus hitoktató, tanít 5 éve. (1912) és Nedelkovics Velimir főesperes, tanít 18 éve. (1904).

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 26 éve. (1919).

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 15 év. (1919)

Szolgák. Szémiller József, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 18 év. (1908), hadifogságban, helyettesíti neje.

Kitűnő tanulók: Edelstein Miksa, Rödler Frigyes, Szemere Tamás I.a., Berkes György, Fülöp István, Olasz Pál, Szögi Ferenc II., Vidor Pál III., Königes Helmut IV., Jüttner János, Lehr Ferenc, Pelc Antal V., Csobádi Ferenc, Karádi László VI., Maurer Jenő, Vitt Ferenc VII., Karádi István, Lefkovitsch Henrik VIII.

Jelesen érettségiztek: Karádi István, Léderer Ferenc, Lefkovitsch Henrik, Nyúl Gyula, Riemer István, Schernhardt János, Székely Andor.

Jeles eredményt értek el: Berg Pál, Borbély Imre, Derhán Gyula, Grünzweig Pál, Herczeg Gyula, Tánczos István I., Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes, Szemére Tamás, Tánczos György. II., Berkes György, Fülöp István, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc III., Fülöp György, Gajdacsik János, Vidor Pál IV., Kardos Tibor, Königes Helmut, Lederer Ernő. V. Dezsényi Béla, Fehér Imre, Halász Ferenc, Jüttner János, Lehr Ferenc, Pele Antal, Wicsenberger Antal VI., Csobádi Ferenc, Karádi László VII., Bánrévi György. Beer János, Maurer Jenő, Vit Ferenc VIII.

Jelesen érettségizett: Ránrévi György, Beer János, Konczvald József, Maurer Jenő, Vit Ferenc.

Budapesti Hírlap, 1922-02-12 / 35. szám. Kontra Aladár a III. kerületi Árpád-gimnáziumban tarthatatlan állapotok miatt interpellálta meg a kultuszminisztert. „Az iskolatermek szültek, alacsonyak, gázzal világítanak csaknem az egész évben és ez a világítás rontja a tanulók szemét. Uj iskola építését sürgeti. Vass József kultuszminiszter azt felelte, hogy a következő évben enyhíteni fogja a bajokat és a jövő évi költségvetésien fedezetet fog keresni az uj gimnázium fölépítésére. A választ tudomásul vették.” Még 18 évet kellett várni, mire 1940-ben elkészült az iskola új, modern épülete, ugyanis közbejött az 1929-1939-es Nagy gazdasági világválság.

Kontra Aladár a Csillaghegyi református templom alapítója volt, 1902-től 1912-ig református hittant oktatott az Árpád Gimnáziumban. Kontra Aladár óbudai lelkipásztor és Szántay Endre építész-egyházgondok (a templom tervezője) 1926-ban tették le a csillaghegyi templom alapkövét. 1931-re elkészült az alagsor és 1933-ra ideiglenes fémálványon elhelyezett harangot is felszentelték. Kontra Aladár nem csak gyülekezetét vezette, betöltött más egyházi hivatalt is és a Nemzetgyűlésnek (Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja) is tagja volt.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium értesitője az 1922-1923 tanévről. Közzéteszi Morvay Győző igazgató. 1923. Bethlen nyomda.

A tanári testületben változások az év elején történtek, ennélfogva a tanítás menetét nem akadályozták. Florek Ferencet a Körösi Csorna Sándor főreáliskolához, Marót Károlyt a Fáy András főgimnáziumhoz helyezték át. Sulatsik Zoltán ref. hitoktató helyébe Kolumbán Gábor okleveles református hitoktató jött. Szabadságon volt Karádi Győző középiskolai igazgató és Vasadi Balogh György nemzetgyűlési képviselő. Az évek során elhanyagolt énektanítást ez évben Antal János dr., a budapesti szálézi ház igazgatója kiváló eredménnyel és lelkesedéssel tanította. A tanításban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) intézkedése folytán megszűnt a gyorsírás rendes tanítása.

Morvay Győző igazgató, szaktárgyai magyar, latin, német nyelv, irodalom, történelem, bölcselet és torna. 35 éve tanít, igazgató 21 éve. (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 20 éve. (1907) Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 14 éve. (1919) Dr. Vasadi Balogh György, tartalékos főhadnagy, nemzetgyűlési képviselő, történelem, földrajz, tanít 15 éve (1916). Fáj Árpád, számtan és fizika, tanít 14 éve (1917). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 23 éve. (1911). Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 20 éve. (1920). Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, tanít 30 éve, (1918). Dr. Marót Károly, egyetemi magántanár, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 14 éve. (1920). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 27 éve (1908). Nagy Károly, természetrajz és földrajz, tanít 15 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 27 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 13 éve. (1917). Pázmán József latin és görög, tanít 20 éve. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 11 éve, (1918). Dr. Szemere Samu, magyar, latin, német és filozófia, tanít 16 éve. (1919). Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 26 éve (1905), szabadságon. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 8 éve. (1918)

Szabó Zoltán torna és vívás, tanít 2 éve. (1920)

Az átlagos heti óraszám 18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 11 éve. (1909) Antal János igazgató, tanította az éneket 1 éve.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 22 éve. (1906). Református vallás, kolumbán György, református hitoktató, tanít 2 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 7 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 12 éve. (1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 1 éve (1920) Görögkatolikus hittan Mihálovits Sándor dr. görögkatolikus hitoktató és Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 26 éve. (1919).

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 16 év. (1919)

Szolgák. Szémiller József, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 19 év. (1908), hadifogságban, helyettesíti neje.

Jeles tanulók: Berg Pál, Borbély Imre, Derhán Gyula, Grünzweig Pál, Herczeg Gyula, Tánczos István. I., Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes, Szemere Tamás, Tánczos György.II., Berkes György, Fülöp István, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc III., Fülöp György, Gajdacsik János, Vidor Pál IV., Kardos Tibor, Königes Helmut, Lederer Ernő V. Dezsényi Béla, Fehér Imre, Halász Ferenc, Jüttner János, Lehr Ferenc, Pele Antal, Wicsenberger Antal VI., Csobádi Ferenc, Karádi László VII., Bánrévi György, Beer János, Maurer Jenő. Vit Ferenc VIII.

Jelesen érettségiztek: Bánrévi György, Beer János, Konczvald József, Maurer Jenő, Vit Ferenc.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium huszadik értesítője az 1923-1924 tanévről. Közzéteszi Morvay Győző igazgató. 1924. Bethlen nyomda. Ára 25000 korona.

Morvay Győző igazgató, szaktárgyai magyar, latin, német nyelv, irodalom, történelem, bölcselet és torna. 36 éve tanít, igazgató 22 éve. (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 21 éve. (1907) Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 15 éve. (1919) Dr. Vasadi Balogh György, tartalékos főhadnagy, nemzetgyűlési képviselő, történelem, földrajz, tanít 16 éve (1916). Fáj Árpád, számtan és fizika, tanít 15 éve (1917). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 24 éve. (1911). Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 21 éve. (1920). Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, tanít 31 éve, (1918). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 28 éve (1908). Nagy Károly, természetrajz és földrajz, tanít 16 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 28 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 14 éve. (1917) 1924 január hónapig tanított az iskolában, beosztották a budapesti királyi magyar Pázmán Péter tudományegyetemhez. Pázmán József latin és görög, tanít 21 éve. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 12 éve, (1918). Schuster Róbert, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv tanít 6 éve. (1922) Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 27 éve (1905). Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 9 éve. (1918) Heti óraszám 16-18 óra.

Szabó Zoltán torna és vívás, tanít 3 éve. (1920)

Az átlagos heti óraszám 18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 12 éve. (1909) Witkowiczy Károly tanította az éneket 1 éve.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 23 éve. (1906) és Klein Sámuel rabbijelölt. Református vallás, Berkes József György, református hitoktató. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 8 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 13 éve. (1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 2éve (1920) Görögkatolikus hittan Mihálovits Sándor dr. görögkatolikus hitoktató és Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 26 éve. (1919).

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 17 év. (1919)

Szolgák. Szémiller József, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 20 év. (1908), hadifogságban, helyettesíti neje. Krevnyik Tamás.

Jeles tanulók: Onderka Gyula I., Berg Pál, Grünzweig Pál, Köles István, Tánczos István II., Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes, Szabó Károly III., Berkes György, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc IV., Königes Helmut VI., Dezsényi Béla, Fehér Imre, Jüttner János, Pelcz Antal VII., Karádi László, Terbe Lajos, Tóth László VIII.

Jelesen érettségiztek: Bachrach Alfréd, Csobádi Ferenc, Karádi László, Kispál Lajos, Neumann István, Terbe Lajos, Tivadar István, Tóth László.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Főgimnázium huszonegyedik értesítője az 1924-1925 tanévről. Közzéteszi Morvay Győző igazgató. 1925. Bethlen nyomda. Felelős vezető Urbányi István. Ára 50000 korona

Vitéz Guotfalvy (Dorner) Zoltán (†1980. július 16.). Sub auspiciis Gubernatoris Született 1897. június 7. Nyolc évig az intézet jeles tanulója. Érettségi vizsgálatot tett 1915-ben. Ugyanekkor hadi szolgálatra vonult be. 22 havi harctéri szolgálat után öt vitézségi érmet szerzett. 1922. övben kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet kapott. Három évig a Műegyetemen tanársegédként dolgozott. 1925. februárban a kereskedelmi minisztérium állományában királyi iparfel ügyelővé nevezték ki. A jogi tanulmányokat is elvégezte. 1924. júniusban a Vitézi Rend tagja lett. 1925. március 17-én Sub auspiciis Gubernatoris (kitüntetéses doktor, feltétele a középiskolában és az egyetemen is, hogy minden jegy jeles legyen) államtudományi doktorrá avatták.

Az intézet elismerést nyert az egri és komáromi torna versenyeken. Megnyerte (1912. és 1920.) az úszóbajnokság zászlódíját és Prométheusz bronz vándordíját. A londoni kiállításon elismerő-oklevelet és az 1923. évi lövészversenyen Horthy Miklós-bronzplakettet nyert.

Iskolánk az 1924—25. tanévben.

Az új középiskolai törvény életbelépése az intézetnek új jellegeit adott. Búcsút mondunk a főgimnáziumi címnek, amely alatt huszonhárom évig iparkodtunk a klasszikus hagyományok ébrentartásával és elmélyítésével a tudományos pályára menő ifjúságot buzgón előkészíteni. A görög nyelv megszűnésével egy kulturvilág esett ki a jövendő nemzedék leikéből, amelyet azonban pótolni fog e világ reális megismerése és tanulmánya. A reálgimnáziummá átformált intézet új jellegét a III. kerület lakossága örömmel fogadta. A germán elemekből álló polgárság, a szülők és a bennszülöttek lelki szükségletét tekintetbe véve, a V. K. M. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) az igazgató előterjesztésére az angol nyelvet vezette be az V. osztálytól kezdve.

A háború után beállott forradalmi korszakok pedig erkölcsileg is megingatták azt a nevelő és oktató ideált, amely minden tanárban megszilárdult. Nagy körültekintéssel, beható és szigorúan elmélyítő módszerrel és tapintattal iparkodtunk ez ideálhoz mind a nemzeti gondolat kidomborításával, mind a vallásos érzület buzgó ápolásával újból fölemelkedni. Ehhez egy évtized munkássága és lelkesedése szükséges. A testület résen állott, hogy ezeket az .eszméket el ne ejtse és a hazafias, a vallásos és polgári erényeket a tanuló ifjúság lelkében megrögzítse.

A tanári testületben a következő változás állott be: A V. K. M. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) Szabó Zoltán testnevelő helyettes tanárt a budapesti II. kerületi állami Toldy Ferenc főreáliskolához, helyébe Karpinecz Heremiás testnevelő rendes tanárt ugyanonnan az intézethez helyezte át. Az egy párhuzamos osztály tanításához szükséges mennyiségtan! tanszékre Schultz Ernő rendes tanárt a budapesti II. kerületi Mátyás király reálgimnáziumiból, a latin, magyar és görög nyelvi tanszékre Incze Lajos rendes tanárt a budapesti VI. kerületi Mária Terézia leánygimnáziumból, helyettesítések és irodai munka elvégzésére Rácz Jenő rendes tanárt a budapesti VI. kerületi állami Kölcsey Ferenc reálgimnáziumtól rendelte ki.

Morvay Győző igazgató, szaktárgyai magyar, latin, német nyelv, irodalom, történelem, bölcselet és torna. 37 éve tanít, igazgató 23 éve. (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 22 éve. (1907) Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 16 éve. (1919) Dr. Vasadi Balogh György, tartalékos főhadnagy, nemzetgyűlési képviselő, történelem, földrajz, tanít 17 éve (1916). Fáj Árpád, számtan és fizika, tanít 16 éve (1917). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 25 éve. (1911). Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 21 éve. (1920). Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, tanít 32 éve, (1918). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 29 éve (1908). Nagy Károly, természetrajz és földrajz, tanít 17 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 29 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 15 éve. (1917) 1924 január hónapig tanított az iskolában, beosztották a budapesti királyi magyar Pázmán Péter tudományegyetemhez. Pázmán József latin és görög, tanít 22 éve. (1919). Rácz Jenő, természetrajz és vegytan, latin és magyar, szépírás, tanít 18 éve (1924). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 13 éve, (1918). Schultz Ernő, számtan és természettan, tanít 29 éve (1924). Schuster Róbert, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv tanít 7 éve. (1922) Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 28 éve (1905). Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 10 éve. (1918) Heti óraszám 16-18 óra.

Karpinecz Heremiás torna és vívás, tanít 18 éve. (1924)

Az átlagos heti óraszám 18 óra volt.

Rendkívüli tanárok. Altenburger János, zene, tanít 13 éve. (1909) Witkowiczy Károly tanította az éneket 2 éve.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 24 éve. (1906) és Klein Sámuel rabbijelölt. Református vallás, Berkes József György, református hitoktató. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 9 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 14 éve. (1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 4 éve (1920) Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 27 éve. (1919).

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 18 év. (1919)

Napibéres szolga. Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 11 év. Napszámos szolga Krevnyik Tamás.

Kitűnő tanulók: Waigand Lajos I.a., Berg Pál, Páll Zoltán III., Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes, Szabó Károly, Tánczos György IV., Ács Imre, Berkes György, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc V., Fülöp György, VI., Dezsényi Béla, Jüttner János, Pele Antal VIII.

Jelesen érettségiztek: Dezsényi Béla, Fehér Imre, Halász Ferenc, Jüttner János, Lehr Ferne, Pelc Antal.

A Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium értesítője az 1925-1926 tanévről. Közzéteszi Morvay Győző nyugdíjas igazgató. 1926. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. Budapest. Felelős vezető Gang Károly.

Morvay Győző igazgató, szaktárgyai magyar, latin, német nyelv, irodalom, történelem, bölcselet és torna. 38 éve tanít, igazgató 24 éve. (1902) Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 24 éve. (1907) Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 17 éve. (1919) Dr. Vasadi Balogh György, tartalékos főhadnagy, nemzetgyűlési képviselő, történelem, földrajz, tanít 18 éve (1916). Fáj Árpád, számtan és fizika, tanít 17 éve (1917). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 26 éve. (1911). Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 32 éve. (1920). Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, tanít 33 éve, (1918). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 30 éve (1908). Nagy Károly, természetrajz és földrajz, tanít 18 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 30 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 15 éve. (1917) 1924 január hónapig tanított az iskolában, beosztották a budapesti királyi magyar Pázmán Péter tudományegyetemhez. Pázmán József latin és görög, tanít 23 éve. (1919). Rácz Jenő, természetrajz és vegytan, latin és magyar, szépírás, tanít 19 éve (1924). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 14 éve, (1918). Schultz Ernő, számtan és természettan, tanít 30 éve (1924). Schuster Róbert, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv tanít 8 éve. (1922) Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 29 éve (1905). Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 11 éve. (1918) Heti óraszám 16-18 óra.

Karpinecz Heremiás torna és vívás, tanít 19 éve. (1924)

A tanári testület nyugalmazott tagjai: Mátrai Vilmos, rajz, tanított 21 évet, ebben az iskolában 15 évet. Dr. Nagy Dénes latin-görög szakos, tanított 15 évet, ebben az iskolában 3 évet. Vitéz Nádujfalvy József testnevelő rendes tanár, tanított 15 évet, ebben az iskolában 9 évet. Pálla Jenő, rajz tanár, tanított 17 évet, ebben az iskolában 4 évet. Telbisz György, természettan, kémia és rajz, tanított 39 évet, ebben az iskolában 12 évet.

Rendkívüli tanárok. Witkowiczy Károly tanította az éneket 3 éve.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 25 éve. (1906) és Klein Sámuel rabbijelölt. Református vallás, Berkes József György, református hitoktató. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 9 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik evangélikus lelkész, tanít 15 éve. (1909) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 4 éve (1920) Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 28 éve. (1919).

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 19 év. (1919)

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 12 év. (Szémiller József férje meghalt az orosz fogságban) Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 1 év.

Kitűnő tanulók: Vadász Pál III., Tánczos István IV., Bátorffy Vilmos, Rödler Frigyes V., Berkes György, VI., Fülöp György, VII.

Jelesen érettségiztek: Königes Helmut és Wisinger Zoltán.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium értesítője az 1926-1927 tanévről. Közzéteszi Rácz Jenő igazgatóhelyettes. 1927. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Európa irodalmi és nyomdai Részvénytársaság, Budapest (igazgató: dr. Schmidek Tibor).

Az Óbudai Árpád gimnázium idén ünnepelte fennállásának 25-i évfordulóját. Huszonöt esztendő alatt 8133 beírt tanulója volt az intézetnek és az 1910. júniusában megtartott első érettségi vizsgálat óta a folyó tanév végéig 604 tanulója tett érettségi vizsgálatot.

Változások a tanári testületben. Pintér Jenő dr. tankerületi főigazgató úr az 1926/27. tanévre Rácz Jenő rendes tanárt nevezte ki igazgatóhelyettesnek.

Amidőn a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1927. évi február 16-án kelt 12.348/1927. V. ü. o. sz. rendeletével Vasadi Balogh György dr. igazgatót a tényleges szolgálat alól felmentette, ugyanezen rendeletével Rácz Jenő igazgatóhelyettest bízta meg az intézet ügyeinek vezetésével. Az intézeti vagyon és ügykezelés átadása 1927. február hó 19-én eszközöltetett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter- úr 1926. évi július hó 6-án kelt 58.588/1926. V. ü. o. számú rendeletével Benkő József II. kerületi Mátyás király reálgimnáziumi rendes tanárt áthelyezte intézetünkhöz. Változás állott be a református hitoktató személyében is, amennyiben Berkes József református lelkész, okleveles hitoktató, aki három éven keresztül nagy buzgalommal tanította vallástanra a református vallású növendékeket, más beosztást nyervén, intézetünktől megvált, helyette a III. kerületi református lelkészi hivatal szeptember 16-án kelt átiratával Szőke Imre okleveles hitoktatót osztotta be. Pintér Jenő dr. tankerületi királyi főigazgató úr Lini János latin-történelem- szakos gyakorló-tanárjelöltet Máté Lajos dr. és Zayzon Sándor dr. rendes tanárok mellé osztotta be. A rajztanítás methodikájának elsajátítására a képzőművészeti főiskola igazgatósága Deák János és Mosdóssy Imre rajztanár-jelölteket 4—4 heti időszakra Barkász Lajos rajztanár mellé küldötte ki. Az ágostai hitvallású evangélikus vallású tanulók vallástani oktatását eddig Mohr Henrik ágostai hitvallású lelkész-hitoktató egyedül végezte, a budapesti III. kerületi ágostai hitvallású evangélikus lelkészi hivatal az idei tanévben Váczi János okleveles hitoktatót küldötte ki Mohr Henrik mellé.

Tanintézetünk első igazgatójának, dr. Morvay Győző tankerületi királyi főigazgatónak nyugalomba vonulása után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium minisztere Klebelsberg Kuno Vasadi Balogh György dr. nemzetgyűlési képviselőt, iskolánk szolgálattétel alól felmentett tanárát, bízta meg az intézet ügyeinek vezetésével. A tanári testület osztatlan örömmel fogadta az új igazgató megbízatását, mert személyében az intézetnek országos nevű tagja tért vissza régi iskolájához.

Vasadi Balogh György dr., akit a Kormányzó úr őfőméltósága 1926. évi dec. hó 6-án kelt elhatározásával (91,936/1926. sz. miniszteri rendelet); az Árpád reálgimnázium igazgatójává nevezett ki, a politikai élet eseményei következtében megvált intézetünk vezetésétől. Az általános képviselőválasztások során régi kerülete újból megválasztotta képviselőjévé, a fennálló törvények rendelkezései szerint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium képviselőségének tartamára a szolgálat alól fölmentette.

Hatóságok: A budapesti III. Kerületi Magyar Királyi állami Árpád reálgimnázium fenntartója a magyar állam. Iskolánk a vallás- és közoktatásügyi miniszteri Klebelsberg Kunó gróf ő excellenciája rendelkezése alatt áll. Politikai államtitkár: Petri Pál dr. nemzetgyűlési képviselő. Helyettes államtitkár: Schwöder Ervin dr. A középiskolai ügyosztály főnöke: Vajdinger Gyula dr. min. tanácsos. A budapesti tankerület főigazgatója: Pintér Jenő dr. tankerületi királyi főigazgató, a Magyar Tudományos, a Szent István-Akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi-Társaság tagja, stb.

A tanári testület: Zárójelben, mióta működik az Intézetnél.

Rendes tanárok: Igazgató Rácz Jenő igazgató helyettes, volt népfelkelő főhadnagy. A Károly- csapatkereszt tulajdonosa. Szaktárgyai természettan és vegytan. Tanít 20 éve. (1922)

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 25 éve. (1907) Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, tanít 17 éve. (1919) Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Tanít 8 éve. (1924) Fáj Árpád, számtan és fizika szakos, tanít 18 éve (1917). Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, tanít 27 éve. (1911). Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, tanít 33 éve. (1920). Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, tanít 34 éve, (1918). Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, tanít 30 éve (1908). Nagy Károly, természetrajz és földrajz, tanít 18 éve (1918). dr. Máté Lajos, szaktárgyai magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 31 éve. (1907) Nagy Károly, természetrajz és földrajz, tanít 19 éve (1918). Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin, görög, szépírás, földrajz, tanít 3 éve. (1909). Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, tanít 16 éve. (1917) . Pázmán József latin és görög, tanít 24 éve. (1919). Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, tanít 15 éve, (1907). Schultz Ernő, számtan és természettan, tanít 31 éve (1924). Schuster Róbert, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv tanít 9 éve. (1922) Vass Árpád görög nyelv és történelem, tanít 30 éve (1905). Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz, tanít 12 éve. (1918) Heti óraszám 13-18 óra.

Karpinecz Heremiás torna és vívás, tanít 20 éve. (1924)

Rendkívüli tanárok. Witkowiczy Károly tanította az éneket 4 éve.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Edelstein Bertalan budai rabbi, tanít 26 éve. (1906) és Klein Sámuel rabbijelölt. Református vallás, Szőke Imre református hitoktató. (1925) Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 9 éve. (1916). Evangélikus hittan Váczi János evangélikus hitoktató, (19) Biró Lajos unitárius hitoktató, tanít 5 éve (1920) Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes. (1904).

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 29 éve. (1919).

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 19 év. (1919)

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 13 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 2 év.

Kitűnő tanulók: Gelléxt Pál, Löwentritt László, I.a., Semadám Károly, Zsoldos István I.b., Berg Artur, Deák Ferenc II.b., Waigand Lajos III., Berg Károly IV., Berg Pál, Tánczos István V., Bátorffy Vilmos, Olgyay Aladár, Rödler Frigyes VI., Berkes György, Kékessy Ervin, Szögi Ferenc VII., Fülöp György, VIII.

Jelesen érettségiztek: Bakos László, Fülöp György és Gombos Sándor.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium értesítője az 1927-1928 tanévről. Közzéteszi Gajda Béla igazgató. 1928. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Európa irodalmi és nyomdai Részvénytársaság, Budapest (igazgató: dr. Schmidek Tibor).

1927 szeptember 12-én Gajda Béla új igazgató vette át az iskola vezetését aki korábban a békéscsabai magyar királyi állami Lorántffy Zsuzsánna leánygimnázium igazgatója volt. (56.600./1927. V. sz. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM). rendelet) A kinevezési iratot Horthy Miklós a Magyar Királyság kormányzója, Klebelsberg Kunó VKM miniszter javaslatára 1927. július 21-én írta alá.

A tanári testületben egyébként a következő változások történtek: 1. Schuszter Róbert rendes tanár március hóban, saját kérelmére a VIII. kerületi állami Zrínyi Miklós reálgimnáziumhoz helyeztette át, helyébe ugyanezen intézettől, ugyancsak saját kérelmére Tőrös Béla dr. rendes tanár rendeltetett. 2. Karpinecz Hermiás testnevelési rendes tanár az intézettől és Bede István testnevelési rendes tanár a VII. kerületi állami Szent István reálgimnáziumtól saját kérelmükre kölcsönösen áthelyeztettek. Igen buzgó, lelkiismeretes tanárok s megértő, jó kartársak távoztak személyükben az intézettől, kikre mindenkor szívesen és szeretettel emlékezünk. A hitoktatók sorában mindössze az a változás történt, hogy a budai izraelita hitközség Edelstein Bertalan dr. főrabbi, eddigi oktató óráinak ellátására Benoschofszky Imre dr. okleveles rabbit küldte ki, Edelstein dr. csak a VIII. osztályban tanított. Igazgató-helyettesül a tankerületi főigazgató úr ez évre is Rácz Jenő rendes tanárt nevezte ki. Vass Árpád rendes tanárt az év folyamán Horthy Miklós a Magyar Királyság kormányzója, a VI. fizetési osztályba nevezte ki. Itt említjük meg, hogy Gajda Béla igazgató a 66.237/1927. V. sz. VKM. rendelettel megbízást nyert volt intézete, a békéscsabai áll. Lorántffy Zsuzsa leánylíceum új épülete berendezési munkálatainak intézésére, — a 24.355/1928. V. sz. VKM. rendelettel pedig ugyanezen intézetnél az 1927/28. isk. év végén tartandó érettségi vizsgálatokon az elnöki teendők ellátására.

Igazgató: Gajda Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 22-éve, itt 1 év óta.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 25, ebben az intézetben 21 éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 19, itt 8 éve. Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 9, itt 2 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 18 éve, itt 7 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 28, itt 17 éve. Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 34, itt 7 éve. Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, szolgál 35, itt 9 éve. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, szolgál 32, itt 20 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 20, itt 9 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin nyelv és irodalom, angol nyelv. Szolgál 32 éve, itt 19 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, a Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 18, itt 10 éve. Pázmán József latin és görög. Szolgál 25, itt 9 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 16, itt 10 éve. 1928 március 8-tól betegszabadságon van. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 32, itt 4 éve. Schuster Róbert, magyar nyelv és irodalom, latin nyelv. szolgál 10, itt 5 éve. 1928 március 5-én saját kérésére áthelyezték a Zrinyi Miklós reálgimnáziumhoz. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 15 éve, itt március 5-től. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 31, itt 23 éve. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 9, itt 7 éve.

Heti óraszám 14-22 óra.

Bede István torna és vívás, szolgál 15, itt 1 éve.

Rendkívüli tanárok. Witkowiczy Károly tanította az éneket 5 éve.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre, rabbi, hittantanár. Szolgál 2, itt 1 éve. Dr. Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 27, itt 23 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár. Református vallás, Szőke Imre református hitoktató. Itt tanít 2 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 9 éve. (1916). Evangélikus hittan Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató és Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 2 éve. Jancsi László unitárius hitoktató. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 20 éve.

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 32, itt 8 éve.

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 21, itt 9 éve.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 14 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 3 év.

Kitűnő tanulók: Kövesdi László református, I.a., Semadám Ernő magántanuló, római katolikus I.b., Löventritt László református II.a., Zsoldos István római katolikus II.b., Deák Ferenc református III., Fabritzky György izraelita, Fekete László izraelita, Fülöp László református, Waigand Lajos római katolikus IV., Berg Károly római katolikus, Vadász Pál izraelita V., Berg Pál római katolikus, Tánczos István izraelita VI., vitéz Bátorffy Vilmos római katolikus, Olgyai Aladár római katolikus, Rödler Frigyes evangélikus VII., Ács Imre izraelita, Benedek István izrealita, Berkes György izraelita, Gajda Béla római katolikus, Hrivnyák János római katolikus, Kékessy Ervin római katolikus, Olasz Pál izraelita, Pollák László izraelita, Szögi Ferenc római katolikus VIII.

Jelesen érettségiztek: Ács Imre, Berkes György, Fülöp István, Gajda Béla Lóránt, Hrivnyák János, Kékessy Ervin, Olasz Pál, Szögi Ferenc.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium értesítője az 1928-1929 tanévről. Közzéteszi Gajda Béla igazgató. 1929. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Európa irodalmi és nyomdai Részvénytársaság, Budapest (igazgató: dr. Schmidek Tibor).

Változások a tantestületben. Pázmán József rendes tanár, aki az utóbbi években különben is csak névleg tartozott már a testülethez, mert az Országos Tanárvizsgáló Bizottsághoz volt szolgálattételre beosztva, a VII. kerületi Madách Imre gimnáziumhoz helyeztetett át. A hitoktatók közül eltávozott Szőke Imre református lelkész-hitoktató. Helyébe Kolumbán Gábort rendelte hitoktatóul az egyházi hatóság. Witkoviczky Károly dr. óraadó énektanár december hóban másirányú elfoglaltsága miatt lemondott e megbízásról. Helyére Bentsik György dr. került.

A tanári testület. Igazgató: Gajda Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 23, itt 2 év óta.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 26, ebben az intézetben 22 éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 20, itt 9 éve. Vitéz Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 10, itt 3 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 19, itt 8 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 29, itt 18 éve. Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 35, itt 8 éve. Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, szolgál 36, itt 10 éve. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, szolgál 33, itt 21 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 21, itt 10 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin nyelv és irodalom, angol nyelv. Szolgál 33 éve, itt 20 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom, a Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 19, itt 11 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 22 éve, itt 5 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 17, itt 11 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 33, itt 5 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 16, itt 2 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 32, itt 24 éve. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 10, itt 7 éve.

Heti óraszám 8-30 óra.

Bede István torna és vívás, szolgál 16, itt 2 éve.

Rendkívüli tanárok. Dr. Bentsik György tanította az éneket, tanít itt 1 éve.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 3, itt 2 éve. Dr. Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 28, itt 24 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár. Református vallás, Szőke Imre református hitoktató. Itt tanít 2 éve. Kolumbán Gábor református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve.Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 13, itt 13 éve. Evangélikus hittan Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 18 éve. Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 3 éve. Jancsi László unitárius hitoktató. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 21 éve.

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 33, itt 9 éve.

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 22, itt 10 éve.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 15 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 4 év.

Kitűnő tanulók: Németh József római katolikus, I.a., Kafka László római katolikus, Kövesdy László református II., Lőventritt László református III.a., Semadám Ernő római katolikus, Zsoldos István római katolikus III.b., Fülöp László református, Waigand Lajos római katolikus V., Vadász Pál izraelita VI., Tánczos István izraelita VII., Bátorffy V. római katolikus, Olgyay Viktor római katolikus, Rődler Frigyes evangélikus, Tánczos György izraelita VIII.

Jelesen érettségiztek: vitéz Bátorffy Vilmos, Olgyai Aladár, Olgyai Győző és Rödler Frigyes.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 28-ik értesítője az 1929-1930 tanévről. Közzéteszi Gajda Béla igazgató. 1930. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. „Élet“ Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, I., Horthy Miklós-út 15.—Igazgató: Laiszky Jenő.

Karádi Győző 1892 szeptember 1-én kezdte meg tanári pályáját Jászberényben és itt tanított 26 éven keresztül. Karádi Győző írásaival az irodalomnak élt, szépirodalmi és ismeretterjesztő felolvasásaival és közszereplésével értékes társadalmi működést fejtett ki. A fényes eredményű tanári munka jutalmaként került Karádi huszonhat évi jászberényi működés után igazgatói minőségben Budapestre. Előbb a IX., majd a X. kerületi tisztviselőtelepi állami főgimnáziumban működött és végül 1920. március 1-én az Árpád-reálgimnáziumba nyert beosztást. Tíz esztendőn keresztül volt az iskola tanára.

Változások a tanári testületben. Danczer Béla címzetes igazgató a VIII. kerületi Trefort-utcai Tanárképző Gyakorló gimnáziumtól és Novák Kálmán tanári beosztott középiskolai igazgató a hatvani magyar királyi állami reáliskolától az intézethez helyeztettek át. A hitoktatók közül eltávozott Kolumbán Gábor református lelkész-hitoktató. Helyébe Kincses Endre dr. hitoktató-lelkészt rendelte az egyházi hatóság. Poszvék Lajos dr. iskolaorvos az egészségtan tanításáról lemondván, helyébe Rieger Imre dr. orvos és képesített iskolaorvos kapott a VKM-től megbízást az egészségtan tanítására. Az iskolaorvosi teendőket továbbra is Poszvék Lajos dr. látta el. Igazgató-helyettesül a tankerületi, királyi főigazgató ez évben is Rácz Jenő rendes tanárt nevezte ki. Olgyai Bertalan dr. tanárt ez évre is az angol nyelv szakfelügyelőjévé nevezték ki. Pais Dezső rendes tanár, aki a Pázmány Péter Tudomány Egyetemhez van beosztva, a MTA levelező tagjává választotta. Karádi Győző nyugdíjazását kérte, aki nagy értéke volt az iskolának ugyanis 5 nyelven beszélt és írt.

A tanári testület. Igazgató: Gajda Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 24, itt 3 év óta.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 27, ebben az intézetben 23 éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 21, itt 10 éve. Vitéz Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 11, itt 4 éve. Danczer Béla, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 22, itt 1 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 20, itt 10 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 30, itt 19 éve. Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 36, itt 9 éve. Karádi Győző magyar és német nyelv és irodalom, szolgál 37, itt 11 éve. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, szolgál 34, itt 22 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 22, itt 11 éve. Novák Kálmán matematika és ábrázoló geometria, tanít 22, itt 1 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin nyelv és irodalom, angol nyelv. Szolgál 34 éve, itt 21 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom. A MTA levelező tagja. A Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 20, itt 12 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 23 éve, itt 6 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 18, itt 12 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 34, itt 6 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 17, itt 3 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 33, itt 25 éve. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 11, itt 8 éve.

Heti óraszám 7-17 óra.

Bede István torna és vívás, szolgál 16, itt 2 éve.

Rendkívüli tanárok. Dr. Bentsik György tanította az éneket, tanít itt 1 éve.

Gyakorló tanárjelöltek: 1. Ackermann János tanár jelölt. Szaktárgyai latin nyelv és történelem. 2. Willer József tanár jelölt. Szaktárgyai: angol és német nyelv.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre, rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál l4, itt 3 éve. Dr. Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 29, itt 25 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár, tanít 14 éve. Református vallás, dr. Kincses Endre, református lelkész, hitoktató. Itt tanít 1 éve. Kolumbán Gábor református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus hittan Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 19 éve. Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 4 éve. Jancsi László unitárius hitoktató, itt tanít 8 éve. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 22 éve. Dr. Ruttkay Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató. Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 2 éve.

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 38, itt 11 éve.

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 23, itt 11 éve.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 16 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 5 év.

Kitűnő tanulók: Dénes Ervin izraelita I.b., Németh József római katolikus II.a., Bodnár Ferenc református, II.b., Kafka László római katolikus, Kövesdy László református, Kucsera Kálmán római katolikus III., Lövenritt László református IV.a., Semadám Ernő római katolikus, Semadám Károly római katolikus, Zsoldos István római katolikus IV.b., Berg Artur római katolkus V., Fabritzky György izraelita, Fekete László iztaelita, Fülöp László református, Waigand Lajos római katolikus VI., Berg Károly római katolikus, Dölle László izraelita, Vadász Pál izraelita, Nemessányi Olga magántanuló, római katolikus VII., Berg Pál római katolikus, Tánczos István izraelita VIII.

Jelesen érettségiztek: Berg Pál, Dölle Károly, Erlemann Figyes, Páll Zoltán, Tánczos István és Toffler László.

A tanulók száma. A nyilvános tanulók száma 1929 október 1-én 526 volt. Ezek osztályonkint következőképpen oszlottak meg: I.a) 54, I.b) 56, II.a) 36, II.b) 43, III. 52, IV.a) 38, IV.b) 43, V. 62, VI. 51, VII. 46, VIII. 45.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 29-ik értesítője az 1930-1931 tanévről. Közzéteszi Gajda Béla igazgató. 1931. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. „Élet“ Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, I., Horthy Miklós-út 15.—Igazgató: Laiszky Jenő.

Máté Lajos címzetes igazgató nyugdíjba vonult. „1872 március 20-án született Losoncon, ahol gimnáziumi tanulmányait jelesen végezte. A budapesti egyetemen irodalmi, esztétikai és művészettörténeti tanulmányokat folytat, modern nyelveket tanul. A magyar és latin irodalomból kitűnő minősítésű oklevelet szerezvén 1896-ban, mindjárt megkezdi tanári pályáját, mint a hajdúnánási református gimnázium rendes tanára. A következő évben állami szolgálatba lép az erzsébetvárosi állami főgimnázium rendes tanáraként. Az itt töltött 11 év alatt tanítói munkája mellett élénk részt vesz a város közéletében, kultúrmunkájában. Helyi lapokat szerkeszt, színházi kritikus, a református egyház presbitere, a Tulipánszövetség titkára, a Torna- és Vívóegyesület művezetője. Az 1908/9. tanév elején helyezik át akkor még fiatal, fejlődésben levő iskolánkhoz. Kiváló tanári működésének elismerését bizonyítja, hogy már 1903-ban, majd 1907-ben tagja volt a tanári fegyelmi vizsgáló bizottságnak, 1913-ban a székelyudvarhelyi s 1914-ben a karcagi ref. főgimnázium érettségi vizsgálatain kormánybiztos. 1924 november havában a Kormányzó őfőméltósága középiskolai igazgatói címmel tüntette ki. Tanári elfoglaltsága mellett buzgón áldozott az irodalomnak is. Irt verseket, pedagógiai, irodalmi és nyelvészeti értekezéseket az óbudai Egyházi Élet c. folyóiratba és a különböző szaklapokba. Kiadta Vörösmarty válogatott kisebb költeményeit bevezetéssel és jegyzetekkel. Petőfi című 3 felvonásos történelmi színművét a Fővárosi Színház 1911-ben ismételten előadta. A háború előtt 3 évig vezette a munkásgimnáziumot Budapest III. kerületében. Az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesületnek alapítása óta titkára, majd főtitkára, az Iskolaszanatórium Egyesületnek igazgatósági tagja, a Hadtörténeti Múzeum külső munkatársa. Máté Lajos dr. ezek mellett egyik kiválósága a magyar gyorsírásnak. Már bölcselethallgató korában megszerzi a gyorsírótanári oklevelet, jegyzője, majd választmányi tagja a Gyorsíró Egyesületnek, ismételten díjat és elismerő oklevelet nyer a versenyeken. Szerkesztette a Gyorsírási Lapokat s tevékeny részt vett az 1913. évi nemzetközi gyorsírókongresszus előkészítésében.”

1908 és 1931 között az Árpád Gimnázium magyar-latin szakos tanára volt. A Budapesti Tudományegyetemen irodalmi, esztétikai és művészettörténeti tanulmányokat folytatott, modern nyelveket tanult, 1896-ban magyar és latin tanári oklevelet szerzett. Tanári pályafutását a hajdúnánási református gimnáziumban kezdte, majd az erzsébetvárosi állami főgimnáziumban folytatta. Oktatói munkája mellett élénken részt vett a város közéletében. Helyi lapokat szerkesztett, színházi kritikus volt, a református egyház presbitere, a Tulipánszövetség titkára.

Árpád diákok a Magas-Tátrában. „1930 május 22-én este intézetünknek 28 tanulója gyűlt össze a keleti pályaudvaron a miskolci személyvonatnál, hogy Gajda Béla igazgató, Rácz Jenő, Rédei Kornél dr. és Törös Béla dr. tanárok vezetésével a pünkösdi ünnepekre a Magas-Tátrába ránduljon. A kiránduló csapathoz csatlakozott Rácz Jenőné, Rédei Kornélné és Körmendy József dr. magyar királyi postatakarékpénztári titkár is.” A Felvidéki kirándulás során a diákok eljutottak az Osztervai-csúcsra is.”

A tanári testület. Iskolánk tanári testületében ez iskolai évben a következő változások történtek:

Csaknem négy évtizedes kiváló tanügyi működés után saját kérelmére nyugalomba vonult Karádi Győző tanári szolgálatra beosztott igazgató. Kimagasló érdemeit múltévi Értesítőnkben méltattuk. Tanszékére a nagyméltóságú minisztérium óraadó tanári minőségben Willer József angol-német szakos gyakorló tanárjelöltet alkalmazta, aki Angliában nyert tanári diplomájához december hóban a hazai oklevelet is megszerezte. —Ágner Lajos dr. igazgató április hó közepétől a tanév végéig beteg- szabadságra volt kénytelen menni. Óráinak ellátásával ez időre Ackermann János okleveles tanárt bízta meg a VKM. A 3-ik testnevelési órák ellátására a VKM. november 1-től Weisz József okleveles testnevelő tanárt alkalmazta óraadói minőségben. Weisz január 20-án katonai szolgálatra vonult be s ekkor helyére Juhász József okleveles testnevelő tanár került szintén óraadó tanárként. A hitoktatók közül — őszinte sajnálatunkra — eltávozott Kincses Endre dr. hitoktató, kit a paksi református egyház választott meg lelkészéül. Helyét december 15-től január 20-ig Makay Miklós, január 20-tól a tanév végéig Módis László töltötte be. Az egészségtan tanításáról Rieger Imre dr. orvos lemondván, e tiszttel Szántó Jenő dr. egyetemi tanársegéd, szakorvost bízta meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. Az intézethez gyakorló tanárjelöltekül beosztattak: Ackermann János, latint-történelem szakos (az I. félévre), Willer József angol-német szakos (az I. félévre), Réthy Dezső angol-német szakos és Pfisterer Miklós magyar-francia-angol szakos az egész évre és Polgár Andor latin-angol szakos á II. félévre. Vezető tanáraik voltak: Máté Lajos dr., Olgyai Bertalan, dr., Zayzon Sándor dr., Rédei Kornél dr. és vitéz Benkő József.

A tanári testület. Igazgató: Gajda Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 24, itt 4 év óta.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 28, ebben az intézetben 24 éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 22, itt 11 éve. Vitéz Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 12, itt 5 éve. Danczer Béla rendes tanár, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 23, itt 2 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 21, itt 11 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 31, itt 20 éve. Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 37, itt 10 éve. Dr. Máté Lajos rendes tanár, magyar és latin szakos, szolgál 35, itt 23 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 23, itt 12 éve. Novák Kálmán matematika és ábrázoló geometria, tanít 23, itt 2 éve. Dr. Olgyai Bertalan magyar, latin nyelv és irodalom, angol nyelv. Szolgál 35 éve, itt 23 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom. A MTA levelező tagja. A Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 21, itt 13 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 24 éve, itt 7 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 19, itt 13 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 35, itt 7 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 18, itt 4 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 34, itt 26 éve. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 12, itt 9 éve.

Heti óraszám 7-17 óra.

Juhász József, torna és játék, szolgál 1, itt fél éve.

Rendkívüli tanárok. Dr. Bentsik György tanította az éneket, tanít itt 1 éve.

Gyakorló tanárjelöltek: 1. Ackermann János tanár jelölt. Szaktárgyai latin nyelv és történelem. 2. Willer József tanár jelölt. Szaktárgyai: angol és német nyelv.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 5, itt 4 éve. Dr. Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 30, itt 26 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár, tanít 15 éve. Református vallás, dr. Kincses Endre, református lelkész, hitoktató. Tanította a református hittant, 1930 december 15-ig. Itt tanít 2 éve. Módis László református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus hittan Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 20 éve. Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 5 éve. Jancsi László unitárius hitoktató, itt tanít 9 éve. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 23 éve. Dr. Ruttkay Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató. Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 3 éve.

Egészségtanár és iskolaorvos dr. Poszvék Lajos, tanít 39, itt 12 éve.

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 24, itt 12 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 17 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 6 év.

Kitűnő tanulók: Neumann György izraelita, Petricskó Miklós görög keleti katolikus I.a., Prybil Károly római katolikus, Tarlós István római katolikus, (Később fia Tarlós István Budapest főpolgármestere, született 1948-ban. 1966-ban az Árpád Gimnáziumban érettségizett) Zubcsek Oszkár római katolikus I.b., Silye Miklós református II.a., Dénes Ervin izraelita II.b., Németh József római katoliku, III.a, Éber Imre római katolikus, Gonda János római katolikus III.b., Kafka László római katolikus, Kövesdy László református, Kucsera Kálmán római katolikus, IV., Löventritt László református, Semadam Károly római katolikus, Vogl István izraelita, Zsoldos István római katolikus V., Bielek István evangélikus VI., Fabritzky György izraelita, Fülöp László református VII., Berg Károly római katolikus, Dölle László izraelita, Vadász Pál izraelita. Magántanuló Nemessányi Olga római katolikus. VIII.

Jelesen érettségiztek: Berg Károly, Dölle László, Kucsera Tibor, Tarics Sándor, Vadász Pál, Vas György rendes és Nemessányi Olga magántanuló.

Tanári kar. 1930. Első sor: Barkász Lajos, Bede István, Rácz Jenő, Danczer Béla, ?, Gáldy Béla igazgató, Novák Kálmán, Gazdag Lajos, Polgár György, Frank Ferenc. Második sor: dr. Willer József, dr. Nagy Ferenc, dr. Zayzon, Bíró Lajos Pál, Fáj Árpád, Benkő József, Nagy Áron, dr. Tőrös Béla, dr. Rédey Kornél, dr. Ágner Lajos, Konda László.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 30-ik értesítője az 1931-1932 tanévről. Közzéteszi Gajda Béla igazgató. 1932. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. „Élet“ Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, I., Horthy Miklós-út 15.—Igazgató: Laiszky Jenő.

Az intézet tanári testületének régi neves tagjai közül a lefolyt iskolai évben ismét eltávozott egy kitűnő kartársunk: teljes szolgálati idejét betöltve, saját kérésére nyugalomba vonult Olgyai Bertalan dr. cimzetes igazgató, az angol nyelv szakfelügyelője. 1867-ben Iglón Szepes megyében született. Elemi iskoláit Iglón, a katolikus elemi iskolában járta, melynek tanítási nyelve teljesen német volt. A gimnáziumot Lőcsén végezte, ahová a család 1878-ban költözött. A tanítás a gimnázium első és második osztályában még németül folyt, a harmadik osztálytól kezdve már magyar nyelven. 1886-1890 között a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait. Különösen Gyulai Pál volt bámult mestere s amióta két egyetemi előadását: Kölcseyről és a Magyar népköltészetről 1888/98-ban kiadta, szívesen látott vendég volt a költő Sándor-utcai házánál is. Egyetemi éveinek befejezése után Gyulai Pál ajánlatára nevelő lett Károlyi Tibor gróf, főrendiházi elnök házában, ahol öt évet töltött. Nevelősködése alatt nyaranta sokat utazott. Bejárta Erdélyt, Németországot, Svédországot, Norvégiát s az idegen nyelvekben is tovább képezte magát. 1896. őszén Olgyai Bertalan a besztercebányai királyi katolikus főgimnázium tanára lett, s itt 13 évig működött. 1909. őszén a budapesti III. kerületi Árpád-reálgimnáziumhoz került, ahol tanári pályájának javarészét, — 22 esztendőt töltött. Nyarait legtöbbször Angliában töltötte s a szigetországnak különösen műemlékeit tanulmányozta. Mikor az Árpád-reálgimnázium 1924-ben angol nyelvet tanító intézet lett, készséggel vállalkozott az angol nyelv tanítására.

Nevezetesebb tanítványaink: Alföldi András egyetetemi tanár, archeológus, Grill Lola szavalóművésznő, Kehrling Béla tenisz világbajnok, Halász Gyula író, Luchsingeni vitéz Hefty Frigyes, világhírű tábori pilóta, Minder Gyula dr. urológus, egyetemi tanár, vitéz Posgay Károly dr. tényleges százados, vitéz Máriaházy András, Foerk Ernő építész, a „Hollán” építészeti pályadíj nyertese.

Tanári testület.

Iskolánk tanári testületében ez iskolai évben a következő változások történtek: Három és fél évtizedes kiváló tanügyi működés után 1932. január 1-én saját kérelmére nyugalomba vonult Olgyai Bertalan dr. címzetes igazgató, miután előzőén a félév nagy részét betegszabadságon töltötte. Tanszékét a minisztérium nem töltötte be, óráinak ellátásával Biró Lajos Pál dr. tanárjelöltet bízta meg. — Gajda Béla igazgató február hó közepétől május végéig betegszabadságra volt kénytelen menni. Óráit ez idő alatt ugyancsak Biró Lajos Pál dr. látta el. A 3-ik testnevelési órák ellátására a VKM. január 20-tól Takács Andor okleveles testnevelő tanárt alkalmazta óraadói minőségben. Vass Árpád rendes tanár az egész tanévet betegszabadságon töltötte, Handlos Gyula rendes tanár pedig február 1-étől szabadságra ment, nyugdíjazásának saját kérésére történő elintézéséig. Vass Árpád helyére Konda László győri állami Révai Miklós-reáliskolai tanárt, Handlos Gyula tanszékére pedig Polgár György Ödön dr. csongrádi állami Szent Imre reálgimnáziumi tanárt helyezte át az intézethez a VKM. Konda László október 6-án, Polgár Gy. Ödön dr. január 15-én foglalta el állását. Máté Lajos dr. címzetes igazgató nyugdíjazásával a múlt tanév végén megürült tanszéket Szepessy István újpesti állami Könyves Kálmán-reálgimnáziumi tanárnak az intézethez való áthelyezésével töltötte be a VKM. A hitoktatók közül Módis László ref. hitoktató távozott el az intézettől március hó végén; helyébe Papp Ferenc hitoktatót küldte ki az egyházi főhatóság. Az egészségtan-tanítást a VKM. egyik takarékossági rendelkezése értelmében az intézet egy tanárának kellett ellátnia s így azt ezidén Rácz Jenő rendes tanár, igazgatóhelyettes végezte. Gyakorló tanárjelöltekül az intézethez ez idén a következőket osztották be: az I. félévre: Mockovcsák István (latin—angol szakos angolra), Polgár Andor (latin—angol szakos mindkét tárgyra), — a II. félévre: Nádas János (magyar—angol szakos, mindkét tárgyra), az egész évre: Biró Lajos Pál dr. (magyar—angol szakos mindkét tárgyra). Goldberger György (német—angol szakos angolra) és Molnár Benjámin (magyar— angol szakos mindkét tárgyra). Vezetőtanáraik voltak: Gajda Béla igazgató, Szepessy István és Tőrös Béla dr. rendes tanárok a magyarból, Rédei Kornél dr. rendes tanár a latinból és Willer József óraadó tanár az angolból. Az angol-szakos jelöltek gyakorlati kiképzésében Olgyai Bertalan dr. címzetes igazgató, szakfelügyelő nyugalomba vonulása után is közreműködik az oktatásban. Őszinte örömmel jegyezzük fel e helyt, hogy Serédi Jusztinián dr. hercegprímás úr Őeminenciája Ackermann Kálmán dr. intézeti hittanárt érseki tanácsossá nevezte ki. Ackermann Kálmán dr. Ajtai Kálmán dr. írói álnéven publikált.

A tanári testület. Igazgató: Gajda Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 25, itt 5 év óta.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 29, ebben az intézetben 25 éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 23, itt 12 éve. Vitéz Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 13, itt 6 éve. Danczer Béla, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 24, itt 3 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 22, itt 12 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 32, itt 21 éve. Handlosz Gyula, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 38, itt 11 éve. Konda László magyar és német nyelv, szolgál 25, itt 1 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 24, itt 13 éve. Novák Kálmán matematika és ábrázoló geometria, tanít 24, itt 3 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom. A MTA levelező tagja. A Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 22, itt 14 éve. Polgár György Ödön, magyar, latin és gyorsírás. Szolgál 27 éve, itt 1 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 22 éve, itt 8 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 20, itt 14 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 36, itt 8 éve. Szepessy István, magyar, latin nyelv és irodalom. Szolgál 27, itt 1 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 20, itt 5 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 35, itt 27 éve. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 13, itt 10 éve.

Heti óraszám 8-23 óra.

Juhász József, torna és játék, szolgál 1, itt fél éve.

Rendkívüli tanárok. Dr. Bentsik György tanította az éneket, tanít itt 1 éve.

Gyakorló tanárjelöltek: 1. Ackermann János tanár jelölt. Szaktárgyai latin nyelv és történelem. 2. Willer József tanár jelölt. Szaktárgyai: angol és német nyelv.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre, rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 6, itt 5 éve. Dr. Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 31, itt 27 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár, tanít 16 éve. Református vallás, dr. Kincses Endre, református lelkész, hitoktató. Tanította a református hittant, 1930 december 15-ig. Itt tanít 2 éve. Módis László református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Papp Ferenc, református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus hittan Módis László, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 2 éve. Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 21 éve Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 5 éve. Jancsi László unitárius hitoktató, itt tanít 10 éve. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 24 éve. Dr. Ruttkay Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató. Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 4 éve.

Iskolaorvos dr. Poszvék Lajos.

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 25, itt 13 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 18 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 7 év.

Kitűnő tanulók: Gáldy Kálmán római katolikus, Klug Ferenc, római katolikus, Martin Alajos római katolikus, Pálmai József római katolikus, Weiss András izraelita I.a., Raab Leó görög keleti katolikus, Schemits József római katolikus, Weisz László izraelita I.b., Neumann György izraelita, Somló György izraelita II.a., Kornfein Imre izraelita, Lőrincz László római katolikus, Prybil Károly római katolikus, Stein Tibor izraelita, Stern Oszkár izraelita, Tarlós István római katolikus, Zubcsek Oszkár római katolikus II.b., Kaferböck Alfréd római katolikus, Kemény István izraelita, III.a., Dénes Ervin izraelita, III.b., Német József római katolikus, Szakáll Pál római katolikus IV., Kafka László római katolikus, Kövesdy László református, Kucsera Kálmán római katolikus, V., Benedek Rezső római katolikus, Löventritt László református, Vogl István izraelita, Zsoldos István római katolikus VI., Fabritzky György izraelita, Fekete László izraelita, Fülöp László református, Jüling Gyula római katolikus, Vadász András izraelita, Waigand Lajos római katolikus, Zahorán Tibor evangélikus VIII.

Kitüntetéssel érettségiztek: Fabritzky György, Fekete László, Fülöp László, Waigand Lajos és Zahorán Tibor.

A tanulók száma 1931 október 1-én 605 volt.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 31-ik értesítője az 1932-1933 tanévről. Közzéteszi Gajda Béla igazgató. 1933. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. „Élet“ Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, I., Horthy Miklós-út 15.—Igazgató: Laiszky Jenő.

Handlos Gyula tanári pályája (1894-1932). Gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán a piarista gimnáziumban végezte 1881—1887 között. Egyetemi tanulmányai befejezése után latin-görög szakos diplomát szerzett és 1894-től Selmecbányán a piarista gimnáziumban kezdett tanítani. 1897 augusztusában Erdélybe, Szepes megyébe került, az erzsébetvárosi állami főgimnáziumban rendes tanárrá nevezték ki. 1920-ban Budapesten az újpesti állami főgimnáziumhoz, majd 1921-ben a budapesti Árpád főgimnáziumhoz nyer beosztást. 38 évi tanári munka után nyugdíjba vonult.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 31-ik értesítője az 1932-1933 tanévről. Címlap.

Vass Árpád. Apja, a kunsági magyar, a szabadságharc után vándorbotot vesz kezébe, szerencsét próbálni megy, Bécsbe jut és pusztán önerejéből pozíciót teremt magának. Vass Árpád 1868-ban Bécsben született. Középiskoláit már itthon végzi a kiskunhalasi református gimnáziumban, tanításból tartva fenn magát, mert otthonról nem kaphat támogatást. Ideális lelke a papi pályára viszi, de ezt is megszakítják az anyagi gondok, közben elmegy segédjegyzőnek, hogy újból visszatérve Pesten 1895-ben elvégezze a theológiai akadémiát. Nem lévén más elhelyezkedési lehetősége, Szalkszentmártonban lesz néptanító 1897-ig és ezt az oklevelet is megszerzi. Sorsa jobbra fordul, a halasi gimnáziumhoz, az egykori Alma materhez kerül helyettes tanárnak s így szerzi meg tanulva és tanítva tanári oklevelét. 1903-ban a klasszika-filológia szakból. Három év múlva már Pesten tanár az intézetünknél és itt is maradt nyugalomba vonulásáig.

A tanári testület. Handlos Gyula és Vass Árpád nyugdíjba vonult. A 3-ik testnevelési órák ellátására alkalmazott Takács Andor okleveles testnevelő tanár 1933. február hó 15-én megbízatásáról lemondott, helyébe a VKM. 1933. március hó 24-én Bátky Zsigmond testnevelési tanárjelöltet alkalmazta óraadói minőségben. Vass Árpád rendes tanár az év utolsó negyedét betegszabadságon töltötte. A hitoktatók közül Papp Ferenc református és Mikler Sámuel evangélikus hitoktató távozott el az intézettől; helyükbe Tóth Ernő református és Hegedűs Lajos evangélikus hitoktatót küldte ki az egyházi főhatóság. Az egészségtantanítást a nagym. VKM. egyik takarékossági rendelkezése értelmében az intézet egy tanárának kellett ellátnia s így azt ezidén Zayzon Sándor dr. tanár végezte. Gyakorló tanárjelöltekül az intézethez ez idén a következők osztattak be: 1) mindkét félévre: Honti János dr. (német—angol szakos) és Lutter Tibor (magyar—angol szakos), 2) az első félévre: Nádas János (magyar—angol szakos) és 3) a második félévre: Barber Imre (német— angol szakos). Vezetőtanáraik voltak: Tőrös Béla dr. rendes tanár a magyarból és Willer József óraadó tanár németből és angolból. Az angol-szakos jelöltek gyakorlati kiképzésében Olgyai Bertalan dr. címzetes igazgató, volt szakfelügyelő nyugalomba vonulása után is szívesen segített.

A tanári testület. Igazgató: Gajda Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 27, itt 6 év óta.

Rendes tanárok: Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 30, ebben az intézetben 26 éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 24, itt 13 éve. Vitéz Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 14, itt 7 éve. Danczer Béla, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 25, itt 4 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 23, itt 13 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 33, itt 2 éve. Konda László magyar és német nyelv, szolgál 26, itt 2 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 25, itt 14 éve. Novák Kálmán matematika és ábrázoló geometria, tanít 25, itt 4 éve. Pais Dezső, magyar és latin nyelv és irodalom. A MTA levelező tagja. A Pázmány Péter tudományegyetemhez beosztva. Szolgál 22, itt 14 éve. Polgár Gy. Ödön, magyar, latin és gyorsírás. Szolgál 28 éve, itt 2 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 26 éve, itt 9 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 21, itt 15 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 37, itt 9 éve. Szepessy István, magyar, latin nyelv és irodalom. Szolgál 28, itt 2 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 21, itt 6 éve. Vass Árpád görög nyelv és történelem. Szolgál 36, itt 28 éve. Március óta betegszabadságon. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 14, itt 11 éve.

Heti óraszám 8-23 óra.

Juhász József, torna és játék, szolgál 1, itt fél éve.

Rendkívüli tanárok. Dr. Bentsik György tanította az éneket, tanít itt 1 éve.

Gyakorló tanárjelöltek: 1. Ackermann János tanár jelölt. Szaktárgyai latin nyelv és történelem. 2. Willer József tanár jelölt. Szaktárgyai: angol és német nyelv.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 7, itt 6 éve. Dr. Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 32, itt 28 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár, tanít 16 éve. Református vallás, dr. Kincses Endre, református lelkész, hitoktató. Tanította a református hittant, 1930 december 15-ig. Itt tanít 2 éve. Módis László református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Papp Ferenc, református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Tóth Ernő református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus hittan Hegedűs Lajos, evangélikus hitoktató, itt tanít 1 éve. Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 22 éve Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 5 éve. Jancsi László unitárius hitoktató, itt tanít 11 éve. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 25 éve. Dr. Ruttkay Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató. Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 5 éve.

Iskolaorvos dr. Poszvék Lajos.

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 26, itt 14 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 19 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 8 év.

Az év folyamán beírt 68 magántanulóval együtt 673 volt az intézet növendékeinek száma, vagyis jóformán nem változott a tavalyi létszám. Bár a törvényesen előírt létszám egy osztályban ezidén 42 volt, ezt egyetlen osztályunkban sem tudtuk betartani. Mind a tizenegy osztályunkban e fölé emelkedett a tanulók létszáma. Legnépesebb osztályaink voltak a IV., III. b) és VI. (73, 65, 62 rendes tanulóval). Párhuzamosított I. osztályunkban 91 tanuló volt, hely hiányában mintegy 60 kerületbeli jelentkezőt kellett elutasítanunk.

Mint intézetünkben már évek óta, úgy az idén is, az úszóink és vízipólózóink végezték a legeredményesebb munkát. Pólózóink egész évben nagyszerű formában voltak és így sikerült is megnyerniük a téli vízipóló kupát és a bajnokságot is, amely együtt kimagasló teljesítmény. A kupában 5:1-re, a bajnokságban pedig 3:1-re verték meg a rivális Eötvös reál csapatát. A csapat tagjai: Kalapos Lajos, Krajnyák Andor, Tolnay József, Kánási Gyula, Nagyiványi László és Zoltán, továbbá Dienes Gyula.

Kitűnő tanulók: Frey Lajos katolikus, Mészáros István római katolikus, Singer Endre izraelita, I.a., Eichinger R. György római katolikus, Gouth Kálmán evangélikus, Hanser Jenő római katolikus, Patachich János római katolikus, Semsei László római katolikus, Szecsődy Gyula evangélikus, Zichermann György izraelita I.b., Fürst Ervin izraelita, Gáldy Kálmán római katolikus, Klug Ferenc római katolikus, Martin Lajos római katolikus, Pálmay József római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Weiss András izraelita II.a., Kovács Kálmán római katolikus II.b., Neumann György izraelita, Somló György izraelita III.a., Stern Oszkár izraelita III.b., Kővári László római katolikus IV., Németh József római katolikus, Szakáll Pál református V., Kafka László római katolikus, Kövedy László református, Kucsera Kálmán római katolikus, VI., Lőventritt László református, Semadam László római katolikus, Vogl István izraelita, Zsoltos István római katolikus, VII., Bielek István evangélikus VIII.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 32-ik értesítője az 1933-1934 tanévről. Közzéteszi Gáldy (Gajda) Béla igazgató. 1934. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Sárkány nyomda. R.T. Budapest, VI., Horn Ede utca 9. Igazgatók: Dr. Wessely Antal és Wesely Józef.

Gajda Béla a névmagyarosítói mozgalom keretében 1934-ben nevét Gáldyra változtatta.

Schultz Ernő matematikus tanár nyugdíjba vonult. Tanári pályájája Sopronból indult el s működött Nagykanizsán és Trencsénben a piaristák gimnáziumában, aztán Cegléden, Makón és Budapesten a II. kerületi Mátyás reálgimnáziumban, — egy évtized óta pedig az Árpád Gimnáziumban.

A múlt évi állapothoz képest a tanári testületben a következő változások történtek: Saját kívánságára az intézethez osztatott be tanári szolgálatra Vasadi Balogh György dr. igazgató, ki mint országgyűlési képviselő, rendelkezési állományban volt. Bíró Lajos Pál dr. folytatólagosan teljes óraszámmal óraadó-helyettes tanárul alkalmaztatott. Bátky Zsigmond óraadó testnevelő tanár a IX. kerületi Fáy András reálgimnáziumhoz helyeztetett át, helyébe Somogyvári (Schlachta) Ferenc alkalmaztatott a harmadik testnevelési órák ellátására óraadónak. Poszvék Lajos dr. iskolaorvos, nyugdíjas egészségügyi főfelügyelő korára való tekintettel iskolaorvosi állásától megválván, helyére Polcsán Mihály dr. képesített iskolaorvos és egészségtantanár, ideg- és belgyógyász szakorvos nyert megbízást az iskola orvosi és egészségtan-tanári teendők ellátására. Poszvék Lajos dr. több, mint egy évtizedet töltött intézetünknél s ötven esztendőt meghaladó időn át állott az egészségügy szolgálatában. Hivatását mindenkor lelkiismeretes buzgalommal, az ifjúság meleg szeretetével, soha nem fogyatkozó türelemmel látta el. Éveken át — amíg egészsége engedte — minden idejét az iskolában töltötte s rendelkezésére állt a tanulóknak. Hálás emlékezésünk kíséri őt nyugalmába. — Schultz Ernő rendes tanár köteles szolgálati idejét kitöltötte és 1934. július 1-től saját kérésére nyugalomba helyeztetett. Példás kötelességtudású, mindenkor lelkiismeretes, precíz munkájú tanárt s jó kartársat veszít benne az intézet. Munkásságáról külön is megemlékezünk. Gyakorló tanárjelöltként ezidén csak rajztanárjelöltek voltak beosztva intézetünkbe Barkász Lajos tanár mellé. Az állástalan diplomások elhelyezésére irányuló akció során az MVM német társalgási órák vezetésére alkalmazta az intézethez Lakó György, majd Szentiványi Béla s végül Honti János dr. okleveles tanárokat, kik azonban más alkalmazást nyervén, e beosztásukról lemondtak. Edelstein Bertalan dr. budai főrabbi, az intézetnek másfél évtizeden át izraelita hitoktatója, június hó 3-án váratlanul elhunyt.

A tanári testület. Igazgató: Gáldy (Gajda) Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 28, itt 7 év óta.

Rendes tanárok: Ajtai (Ackermann János) dr. érseki tanácsos, római katolikus hittanár, okleveles középiskolai tanár. Szaktárgyai, teológia, latin nyelv és történelem. Tanít 17, itt 17 éve. Dr. Ágner Lajos, magyar és latin nyelv és irodalom, szolgál 31, ebben az intézetben 27 éve. Barkász Lajos tartalékos főhadnagy, rajz szakos, szolgál 25, itt 14 éve. Vitéz Benkő József, rendes tanár, szaktárgyai magyar és német nyelv és irodalom. Szolgál 14, itt 7 éve. Danczer Béla, latin és görög nyelv és irodalom, szolgál 26, itt 5 éve. Fáj Árpád, számtan és fizika szakos. Szolgál 24, itt 14 éve. Frank Ferenc számtan és mennyiségtan, természettan, szolgál 34, itt 3 éve. Konda László magyar és német nyelv, szolgál 27, itt 3 éve. Nagy Károly, természetrajz és földrajz, szolgál 26, itt 15 éve. Novák Kálmán matematika és ábrázoló geometria, tanít 26, itt 5 éve. Polgár György Ödön, magyar, latin és gyorsírás. Szolgál 29 éve, itt 3 éve. Rácz Jenő igazgatóhelyettes, természettan és vegytan szakos, szolgál 27 éve, itt 10 éve. Dr. Rédei Kornél, magyar-latin, szolgál 22, itt 16 éve. Schultz Ernő, számtan és természettan, szolgál 38, itt 10 éve. Szepessy István, magyar, latin nyelv és irodalom. Szolgál 29, itt 3 éve. Dr. Tőrös Béla, magyar és latin nyelv és irodalom. Szolgál 22, itt 7 éve. Vasadi Balogh György történelem-földrajz. Willer József angol és német nyelv. Dr. Zayzon Sándor, magyar, történelem és földrajz. Szolgál 15, itt 12 éve.

Heti óraszám 7-21 óra.

Bede István, torna és vívás, szolgál 21, itt 7 éve.

Hitoktatók. Izraeli hittan dr. Benoschofsky Imre rabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 8, itt 7 éve. Dr. Edelstein Bertalan, főrabbi, izraelita hittantanár. Szolgál 33, itt 29 éve. Klein Sámuel izraelita vallástanár, tanít 17 éve. Református vallás, Tóth Ernő Endre, református lelkész, hitoktató. Itt tanít 2 éve. Módis László református lelkész, hitoktató, tanít itt 1 éve. Római katolikus hittan Ackermann Kálmán római katolikus hittanár, tanít 14, itt 14 éve. Evangélikus hittan Hegedűs Lajos, evangélikus hitoktató, itt tanít 2 éve. Mohr Henrik, evangélikus lelkész és hitoktató, itt tanít 23 éve Váczi János evangélikus lelkész és hitoktató. Itt tanít 5 éve. Jancsi László unitárius hitoktató, itt tanít 12 éve. Görögkatolikus hittan Nedelkovics Velimir főesperes, itt tanít 26 éve. Dr. Ruttkay Miklós görög katolikus lelkész-hitoktató. Görögkatolikus hittant tanította az intézetnél 6 éve.

Iskolaorvos dr. Polcsán Mihály. Itt tanít 1 éve.

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 27, itt 15 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 20 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 9 év.

A tanulók létszáma, a) Rendes tanulók. Az iskolai év folyamán beiratkozott az intézetbe 621 rendes tanuló, (16-tal több, mint tavaly) kimaradt 40, pótló vizsgálatot tehet 2, bizonyítványt nyert 579 tanuló. Ez a létszám az előző évekkel szemben is újabb emelkedést mutat, úgy, hogy az elhelyezkedés eddigi nehézségei még jobban fokozódtak. Eddigi párhuzamos I., II. és III osztályainkhoz párhuzamosítanunk kellett a IV. osztályt is, ami csak a hittanterem feláldozásával vált lehetővé. Az év folyamán beírt 56 magántanulóval együtt ezek szerint 677 volt az intézet növendékeinek száma.

A 158. sz. Árpád-cserkészcsapat 1933—34. tanévi munkája. Létszám: Parancsnok: Zayzon Sándor dr. Tisztek: Kopf Károly, Hanzély Jenő, Hanser László, Körber Zoltán, Waigand László, Berg Pál, Erlemann Rődler Frigyes. Cserkészek és apródok száma: 10 őrs, 4 törzs, összesen 145. Évközben távozott 22 fő.

Kitűnő tanulók: Laudon Ferenc római katolikus, Lesskó J. Endre római katolikus, Nagy Levente római katolikus, Székelyhídy Árpád református I.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus, Weisz Imre izraelita I.b., Pochmann István római katolikus, Singer Ede izraelita II.a., Eichinger Róbert római katolikus, Guoth Kálmán evangélikus, Hanser Jenő római katolikus, Juhász Sándor református, Patachich János római katolikus, Szecsődy Gyula evangélikus, Tomasik József római katolikus, Zichermann György izraelita II.b., Fürst Ervin izraelita, Keledi Ferenc római katolikus, Vécsei Nagy Gyula református, Pálmai József római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Szilágyi Tibor izraelita, Weiss András izraelita III.a., Kovács Kálmán római katolikus, Soós Andor izraelita III.b., Cservenka Gusztáv római katolikus, Somló György izraelita, Stern Oszkár izraelita IV.a., Käferböck Richárd római katolikus, Kornfein Imre izraelita, Neumann György izraelita, Tarlós István római katolikus IV.b., Kemény István izraelita, V., Németh József római katolikus, Szakáll Pál evangélikus VI., Kafka László római katolikus, Korompai Kálmán római katolikus, Kövesdy László református, Steiner Zoltán izraelita VII., Benedek Rezső római katolikus, Leveleki László református, Rausnitz Endre izraelita, Simonyi Károly (később fizikus) római katolikus, Vogl István izraelita, Zsoldos István izraelita VIII.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 33-ik értesítője az 1934-1935 tanévről. Közzéteszi Gáldy (Gajda) Béla igazgató. 1935. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. „Élet“ Irodalmi és Nyomda Rt. Budapest, I., Horthy Miklós-út 15.—Igazgató: Laiszky Jenő.

Változások a tanári testületben. A nyugalomba vonult Schultz Ernő rendes tanár helyére a VKM. Dr. Budaméry Béla rendes tanárt helyezte át az intézethez az újpesti állami Könyves Kálmán reálgimnáziumból. Gyakorló tanárjelölöltként Barber Imre és Berg Pál angol-német szakos tanárjelöltek voltak beosztva Dr. Willer József és Konda László rendes tanár mellé. Az izraelita hitoktatóknál az elhunyt dr. Edelstein Bertalan és az eltávozott dr. Benoschofski Imre helyébe dr. Vidor Pál került.

A tanári testület. Igazgató: Gáldy (Gajda) Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 29, itt 8 év óta.

Iskolaorvos és egészségtanár dr. Polcsán Mihály. Itt tanít 2 éve.

Intézeti altiszt Gombos Sándor, szolgálata 28, itt 16 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, szolgálata 21, itt 21 év. Napszámos szolga Drinóczi József, szolgálata 10, itt 10 év.

Kitűnő tanulók: Feldmann László izraelita, Linder Elek római katolikus, Nagy Tibor református, Toldi László római katolikus, Zylberfanig Béla izraelita I.a., Tarján Béla római katolikus I.b., Budaméry Béla református, Lesskó J. Endre római katolikus, Nagy Levente római katolikus, Szerényi Dénes római katolikus, II.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus, Szeiler Jenő római katolikus II.b., Pusztai István római katolikus, Singer Endre izraelita III.a., Juhász Sándor református, Zichermann György izraelita III.b., Fürst Ervin izraelita, Keledi Ferenc római katolikus, Pálmai József római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Szilágyi Tibor izraelita, Weiss András izraelita IV.a., Soós Andor izraelita IV.b., Kaferböck Richárd római katolikus, Lörincz László római katolikus, Pintér Károly római katolikus, Somló György izraelita, Siklós Oszkár izraelita, Tarlós István római katolikus V., Kemény István izraelita, Kővári László római katolikus VI., Németh József római katolikus, Szakáll Pál evangélikus VII., Justh Géza római katolikus, Kafka László római katolikus, Korompai Kálmán római katolikus, Kövesdy László református, Steiner Zoltán izraelita VIII.

Kitűnően érettségizett Kafka László, Kövesdy László.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Reálgimnázium 34-ik értesítője az 1935-1936 tanévről. Közzéteszi Gáldy (Gajda) Béla igazgató. 1936. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Held János könyvnyomdája, Budapest, II., Mecset-utca 8.

Meghalt Dr. Erődi-Harrach Béla. (Szászrégen, 1846. április 16. – Budapest, 1936. május 5.) nyelvész, földrajzi író. 1892-től 1919-ben való nyugdíjazásáig a budapesti tankerület főigazgatója volt.

Tanári testület. A múlt évi állapothoz képest a következő változások történtek: Frank Ferenc rendes tanár 1935. szeptember 18.-án meghalt. Helyére a VKM. Baitz Károly szombathelyi állami leányliceumi tanárt helyezte át, aki állását november 7.-én foglalta el. Konda László rendes tanár a szolgálat érdekében a budapesti VII. kerületi állami Szent István reálgimnáziumhoz helyeztetett át, — helyére ugyanattól az iskolától Szerető Géza rendes tanár helyeztetett az intézethez. A hitoktatók sorában a következő változások történtek: Hegedűs Lajos evangélikus hitoktató helyére Rimár Jenő hitoktató-segédlelkészt rendelte egyházi főhatósága az intézethez, — a lelkésszé választott Tóth Ernő református hitoktató helyébe Széles Sándor református hitoktató-lelkész került. A német társalgási órák vezetésére a nagym. VKM. ezidén is Juhász Pál okleveles középiskolai tanárt alkalmazta. Gyakorló tanárjelöltekül voltak beosztva Barkász Lajos rendes tanár mellé Edvi Illés György, Leon Henrik és Szelczer Béla rajz tanárjelöltek. Rácz Jenő rendes tanár, igazgató-helyettes a VI. fizetési osztályba, — Biró Lajos Pál dr. óraadó helyettes tanárt pedig helyettes tanárrá nevezték ki.

A tanári testület. Igazgató: Gáldy (Gajda) Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 30, itt 9 év óta.

Iskolaorvos dr. Polcsán Mihály, belgyógyász, idegorvos és pszichiáter, egészségtanár. Itt tanít 3 éve.

Pedellus Gombos Sándor, szolgálata 29, itt 17 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 22 év. Napszámos szolga Drinóczi Józsefné, szolgálata 11, itt 11 év.

A 158. sz. Árpád cserkészcsapat 1935—36. tanévi munkája: Létszám: Dr. Zúzón Sándor parancsnok, tisztek: Hanzély Jenő, Kopf Károly, Hanser László, Körber Zoltán, Endrődi Frigyes, Berg Pál, Szabó Dezső, segédtisztek: Berg Károly, Bielek István, Berg Artur, Gloetzer Gábor, Andor Mihály, Berkes Illés, Mihálkó Gyula; öregcserkészek, cserkészek, apródok száma: 150.

Kitűnő tanulók: Bene Tibor római katolikus, Kőszegi László evangélikus, Krausz Imre izraelita, Sinka Imre római katolikus I.a., Lantos Zoltán izraelita, Oderszky Pál római katolikus I.b., Lindner Elek római katolikus, Nagy Tibor református, Toldi László római katolikus, Zylberfanig Béla izraelita II.a., Tarján Béla római katolikus II.b., Budaméry Béla református, Csobádi Péter izraelita, Lesskó Endre római katolikus, Székelyhidy Árpád református III.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus III.b., Pusztai István római katolikus, Singer Edre izraelita IV.a., Fáj Attila római katolikus, Zichermann György izraelita IV.b., Keledi Ferenc római katolikus, Kovács Kálmán római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Száva Nándor római katolikus, Szilágyi Tibor izraelita, Szoika Károly református V., Kaferböck Richárd római katolikus, Lőrincz László római katolikus, Pintér Károly római katolikus, Siklós Oszkár izraelita, VI., Kemény István izraelita, Kővári László római katolikus, VII., Németh József római katolikus, Szakál Pál református VIII.

Kitűnően érettségizett Szakál Pál.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (III.-VIII. osztályaiban reálgimnázium) 35-ik értesítője az 1936-1937 tanévről. Közzéteszi Gáldy (Gajda) Béla igazgató. 1937. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Kiadja Held János Könyvnyomda. II. kerület Mecset utca 8.

Polgár György Ödön dr. (Győr, 1883. július 9-Budapest, 1937. január 13) elhunyt. A magyar gyorsírás elismert tanára volt. Középiskoláit a győri bencés gimnáziumban, az egyetemet a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte. Tanári pályájának állomásai voltak: a nagykárolyi kegyesrendi főgimnáziumban egy év, az aradi állami reáliskolában, majd ugyanott a királyi katolikus főgimnáziumban 8 év, a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban 5 év, a győri állami leánygimnáziumban 2 év, a csongrádi áll. Szent Imre reálgimnáziumban 11 év, és 1932, január óta iskolánkban működött. Művei: Szigeti József színművei, William Shakespeare élete és művei. Latin szótár a Schidloff-nyelvkönyvek közt. Az élet útjai, A szivárvány, A nagy színész (színművek). Öt évig szerkesztette a Csongrádi Újságot. Irodalmi népszerű előadásokat tartott s gyorsírást tanított az Óbudai Népművelési telepen. Igazgatója volt a III. kerületi Katolikus Körnek.

Danczer Béla (Budapest, 1874. augusztus 24.-Budapest, Óbudai Temető 1938. október 29.) korára való tekintettel nyugdíjba vonult. Középiskoláit a budapesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, az egyetemet ugyancsak Budapesten. Tanári oklevelet 1907-ben szerzett s előbb a VII. kerületi Barcsay-utcai, majd a VII. kerületi István-úti gimnáziumban volt helyettes, majd rendes tanár. 1914/15-ben külföldi tanulmányúton volt. Hazajövetele után Csernoch János hercegprímás a VIII. kér. Sophianum katolikus leánygimnázium igazgatójává nevezte ki. Három évig töltötte be e tisztet, aztán önként lemondott róla s a Tanárképző Intézet Trefort-utcai gyakorló gimnáziumában vállalt tanári állást s 1929-ig itt teljesített szolgálatot, mint a gyakorló tanárjelöltek vezető tanára. Iskolánkhoz 1929. szeptember 1-vel került s azóta nyugdíjazásáig itt működött. Egyik alapítója és állandó munkatársa volt a Juventus c. latin nyelvű ifjúsági lapnak, ahová Sienkievicz világhírű regényét, a Quo vadist latinra fordította. Sokat dolgozott a Zászlónk c. ifjjúsági lapba is. A klasszikus tudományok terén kifejtett munkásságát külföldön is elismerték, — a francia közokt. és szépművészeti miniszter 1910-ben az Officier d’Académie française érdemkeresztet adományozta neki.

Tanári testület. A múlt évi állapothoz képest a következő változások történtek:

Kiváltak a testületből: Polgár Gy. Ödön dr. rendes tanár 1937. január 13-án hirtelen elhunyt. Igen pontos, lelkiismeretes munkát teljesítő tanárt vesztett benne iskolánk. Különösen a gyorsírás tanítását végezte igen nagy buzgalommal és országosan elismert sikerrel. Tanítványai számos versenyen kitüntették magukat. Danczer Béla címzetes igazgató, rendes tanár korára való tekintettel, egészségi okokból a nagy szünidő folyamán nyugalomba helyezését kérte, ebben a tanévben már nem is tanított. 1937. március l.-ével saját kérelmére nyugalomba vonult. E két kiváló tanárunk helyébe és az idén párhuzamosított V. osztályunk óráinak ellátására szükséges két új tanszékre az intézethez a következő új tanárok kerültek: a VKM Módy Mihály dr. egyetemi magán tanár, győri-, és Nagyághy László dr. szombathelyi állami leánygimnáziumi tanárokat helyezte át iskolánkhoz, majd Jancsó József rendes tanárt nevezte ki intézetünkhöz. A tankerületi királyi Főigazgatóság Bolgár Ferenc helyettes tanárt a II. kerületi királyi katolikus egyetemi gimnáziumtól, Gazdag Lajos rendes és Nagy Ferenc dr. óraadó-helyettes tanárokat pedig a II. kerületi állami Mátyás király gimnáziumtól osztotta be iskolánkhoz. Ugyancsak a tanker, kir, főigazgatóság — mint nálunk létszámfelettieket — Módy Mihály dr. r. tanárt az V. kér. áll. Bólyai-gim- náziumhoz és Nagyághy László dr. rendes tanárt a X. kerületi állami Szent László gimnáziumhoz helyezte át, Baitz Károly rendes tanárt pedig a II. kerületi állami Mátyás király gimnáziumhoz osztotta be a folyó tanévre, azonban Baitz Károlyt 1937. augusztus 1-i hatállyal iskolánkhoz visszahelyezte. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, ugyancsak 1937. augusztus 1-i hatállyal, dr. Bogyai Attila, az újpesti Könyves Kálmán gimnázium rendes tanárát intézetünkhöz helyezte át. A hitoktatók sorában mindössze az a változás történt, hogy az érseki helynökség a felszaporodott római katolikus hittanórák részben való ellátására Szőnyi Alfréd hitoktatót iskolánkhoz osztotta be és a baptista növendékek oktatásával Somogyi Imre dr. lelkész bízatott meg. Rendkívüli tárgyak tanítására, illetve tanfolyamok vezetésére az ezekre jelentkező tanulók csekély száma miatt ezidén senki sem nyert beosztást intézetünkhöz. Gyakorló tanárjelöltekül voltak beosztva Barkász Lajos rendes tanár mellé Élesdy István, Polgár Károly és Pomogáts Béla rajztanárjelöltek. Itt említjük meg, hogy Biró Lajos Pál dr-t. 1936. július l.-ével rendes tanárrá nevezték ki.

A tanári testület. Igazgató: Gáldy (Gajda) Béla, királyi igazgató, magyar-latin szakos. Tanít 30, itt 10 év óta.

Iskolaorvos dr. Polcsán Mihály, belgyógyász, idegorvos és pszichiáter, egészségtanár. Itt tanít 4 éve.

Intézeti altiszt, Gombos Sándor, szolgálata 30, itt 18 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 23, itt 23 év. Napszámos szolga Drinóczi Józsefné, szolgálata 12, itt 12 év.

Kitűnő tanulók: Gray Tamás izraelita I.a., Dömötör László református I.b., Bene Tibor római katolikus, Heller Ferenc római katolikus, Köszegi László evangélikus II.a., Lantos Zoltán izraelita II.b., Feldmann László izraelita, Lindner Elek római katolikus, Nagy Tibor református, Toldi László római katolikus, Zylberfenig Béla izraelita III.a., Budaméry Béla református, Csobádi Péter izraelita, Székelyhidy Árpád református IV.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus IV.b., Fodor József római katolikus, Pusztai István római katolikus, Singer Endre izraelita V.a., Semsei László római katolikus V.b., Fürst Ervin izraelita, Jávor András izraelita, Keledi Ferenc római katolikus, Kovács Kálmán római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Száva Nándor római katolikus VI., Lévay Gyula római katolikus, Lőrincz László, római katolikus, Pintér Károly római katolikus, Tarlós István római katolikus VII., Dénes Ervin izraelita, Kemény István izraelita, Kővári László római katolikus, Szabó Géza római katolikus, Nógrády György római katolikus VIII.

Kitűntetően érettségizett Kemény István, Kővári László.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (IV.-VIII. osztályaiban reálgimnázium) 36-ik értesítője az 1937-1938 tanévről. Közzéteszi Gáldy (Gajda) Béla igazgató. 1938. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Held János Budapest, II., Mecset-u. 8.

Ágner Lajos dr. saját kérésére nyugdíjba vonult. Harmincöt éves tanári működéséből 31 esztendőt iskolánkban töltött. Igen nagyértékű tudományos tevékenysége. A távolkeleti nyelvek, a kínai és japán filológia terén kifejtett munkássága érdemeit a külföld is elismerte és méltányolta. E tárgykörből legutóbb megjelent munkája: Száz kínai vers fordítása tudományos és művészi körökben nagy sikert aratott, E rendkívüli elmélyedést és kitartó munkát igénylő különleges tudománykörben évtizedek óta a cikkek és tanulmányok hosszú sorozatát bocsátotta közre. Dr. Ágner Lajos 1878. február 16-án született a nógrádmegyei Szécsény községben. Középiskoláit a losonci állami főgimnáziumban végezte. 1897-ben a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be. Itt szerzett 1901-ben doktori diplomát a magyar irodalomból és nyelvészetből, majd 1904-ben tanári oklevelet a magyar és latin filológiából. 1902/03-ban állami ösztöndíjjal a berlini Fridrich Wilhelm-egyetemen és Keleti Akadémián két félévet töltött főként a kínai és japán nyelv tanulmányozásával. Itt szorgalmasan dolgozik a Keleti Szeminárium könyvtárában s az Orientalisches Museum für Völkerkunde c. keleti intézetben. Amellett berlini középiskolákat látogat módszertani tanulmányok végett. Majd Londonba megy s ott a British Museum keleti osztályán bővíti szakismereteit. Ekkor veti meg értékes orientalista könyvtárának alapját. E könyvtárhoz hasonló értékű nálunk nincs magános ember birtokában. 1903. szeptemberében a jászberényi állami főgimnáziumhoz nevezik ki helyettes, majd egy év múlva rendes tanárnak. Itt 4 évet tölt, iskolai munkájának buzgó végzésén kívül élénk társadalmi és kulturális működést fejtve ki. Megalapítja a hamarosan népszerűvé vált Jászkürt c. újságot. 1907. augusztus havában áthelyezik Budapestre, a kévéssel azelőtt létesült III. kér. állami főgimnáziumhoz. Tanári pályájának többi részét itt, iskolánknál töltötte. 1918 őszén a IV. Országos Tanári kongresszus kívánságára a vallás és közoktatási minisztériumba rendelik be s ott igazgatóvá nevezik ki. Majd miniszteri osztálytanácsosi rangot kap s mint ilyen is a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézi. Az összeomlás és a menekülések folytán akkor igen bonyolult és zűrzavaros helyzetben nagy buzgalommal, szociális megértéssel és kartársi érzülettel végzi ezt a felelősséges és súlyos munkát. 1919. tavaszán visszakerül iskolánkhoz, mint tanári szolgálatra beosztott igazgató s azóta eben a minőségben működik mostanáig. Irodalmi működésének gazdag anyaga a következő folyóiratokban és lapokban jelent meg: Keleti Szemle, Budapesti Szemle, Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Nyelvészeti Füzetek, Etnográfia, Magyar Pedagógia, Magyar Filozófiai Szemle, Kultúra, Országos Középiskolai Tanáregyes, Közlöny, Hazánk, Független Magyarország, Alkotmány, Protestáns Szemle, Nemzeti Újság, Budapesti Hírlap, Új Magyarság, Magyarság, Magyar Hírlap és több vidéki újság. Munkássága főként a kínai és japán filológia területén mozgott. Ágner Lajos dr. egyike volt még azoknak, akik Pintér Jenő dr., a nagy irodalomtörténész vezetésével megalapították a Magyar Irodalomtörténeti Társaságot. A társaság lapjának 1925-ig munkatársa volt, s ma is választmányi tagja.

Tanári testület. A múlt évi állapothoz képest a következő változások történtek: A VI. osztály párhuzamosításával kapcsolatban visszahelyezte a VKM. a II. kerületi állami Mátyás király gimnáziumtól iskolánkhoz Baitz Károly rendes tanárt s áthelyezte az újpesti állami Könyves Kálmán gimnáziumtól Bogyay Attila dr. rendes tanárt. Mint kisegítő-óraadó tanárok beosztást nyertek: Barna Béla és Bódy Endre okleveles tanárok. Szőnyi Alfréd római katolikus hitoktató más beosztást kapott, helyébe P. Pataky József, majd ő is más beosztásba távozott, P. Horváth József kalazantinus atyát rendelte az egyházi felsőbbség. Rimár Jenő evangélikus hitoktató lelkészt fölöttes hatósága más munkakörbe osztotta be, helyébe Szovicsek Gusztáv segéd lelkész rendelték ki. A tanév folyamán Horthy Miklós Kormányzó Barkász Lajos és Nagy Károly tanárokat a VI. fizetési osztályba nevezte ki. — Nagy Ferenc dr. óraadó-helyettes tanár pedig helyettes tanárrá, Somogyvári Ferenc kisegítő óraadó tanár óraadó-helyettes tanárrá nevezte ki. Polcsán Mihály dr. iskola orvos és egészségtanár ebben az évben más elfoglaltsága miatt csak az iskolaorvosi teendőket látta el, az egészségtant a tanári testület tagjai tanították. Poszvék Lajos dr., az iskolának hosszú éveken át volt buzgó iskolaorvosa 1937. augusztus 29-én elhunyt. Gyakorló tanárjelöltekül voltak beosztva Barkász Lajos rendes tanár, tanulmányi felügyelő mellé Gudel Tibor, Sallay Árpád, Szalatnay József és Marsovszky Endre rajztanár jelöltek.

Iskolánk épülete. Új épületünk ügye örvendetes biztossággal halad a megvalósulás felé. A VKM. 1937. június hónapban országos tervpályázatot írt ki az épület megtervezésére 1937. augusztus 15.-iki lejárattal. Ez a határidőt szeptember 11-ig meghosszabbították. Beérkezett 77 tervezőtől 80 terv. A bizottság hetekig tartó lelkiismeretes és alapos mérlegelés után 1937. december 3-án tartott ülésén egyhangúan a következő határozatot hozta: I. Egyenként 1000 pengős első díjat nyertek: 1. Halászy Jenő (Budapest, 1900 július 23-Budapest, 1962 november 10) és Dobi Géza, 2. Hidasi Lajos és Pap Imre, 3. Schall József, 4. Wanner János. II. Hóman Bálint dr. vallás és közoktatási miniszter kivitelre Hidasi Lajos és Papp Imre építészek egyik első díjjal jutalmazott közös tervét fogadta el és a megbízást az Iparügyi királyi minisztérium hozzájárulásával nekik adta. A nevezett építészek e megbízásnak megfelelően elkészítették az emelendő épület részletes terveit s e részlettervek alapján a Minisztérium az építési munkálatok vállalatba adására az előírt versenytárgyalást július hóban kiírja. A versenytárgyalásra beérkező ajánlatok felülbírálásának megejtése után remélhető, hogy az építkezés ez év nyarán, július vagy augusztus hónapban megkezdődik s az épület 1938. telére tető alá kerülve, 1939. nyarán rendeltetésének átadható lesz.

A tanári testület:

A tanári testület az 1937/1938-as tanévben.

Hitoktatók az 1937/38-as tanévben.

Iskolaorvos dr. Polcsán Mihály, belgyógyász, idegorvos és pszichiáter, egészségtanár. Itt tanít 5 éve.

Intézeti altiszt, Gombos Sándor, szolgálata 31, itt 19 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 24, itt 24 év. Napszámos szolga Drinóczi Józsefné, szolgálata 13, itt 13 év.

Az Árpád gimnázium Öregdiákjainak Szövetsége. A fővárosban először a mi iskolánkban alakult meg a volt iskolatársak szövetsége. A háború és az összeomlás miatt működése egyideig szünetelt, 1927-ben újjáalakult. Ezidőszerinti elnöke Petheő Béla dr. ügyvéd. Évi tagsági díj 2 Pengő. Jelentkezési lapot készséggel küld a pénztáros: ifj. Morvay Alajos, Budapest, III. Szentlélek-tér 13. Egyre fejlődő iskolánkban fontos szerep vár e nemescélú egyesületre, ezért úgy érezzük, minden volt tanítványunknak erkölcsi kötelessége az egyesületbe belépni. A szövetség munkásságát a jövő évben társadalmi téren is ki akarjuk építeni s a volt növendékekből egy Árpád zene- és énekkart is szervezünk. Itt említjük meg, hogy az iskola 1913-ban érettségi vizsgálatot tett növendékei június 2-án szép ünnepség keretében jöttek össze huszonötéves találkozóra. Utána megkoszorúzták az intézeti hősi emléktáblát s aztán a fehér asztalnál elevenítették fel a régi kedves emlékeket. A találkozón megjelentek Antal Géza dr. rendőrtanácsos, Dér Gyula székesfővárosi hittanár, Győző József rt. cégvezető, Hirt Géza dr. bakteriológus, Kecskés Pál dr. egyetemi nyilvános rendes tanár, a Pázmány Egyetem hittudományi dékánja, Lengyel József dr. magyar királyi közigazgatási bírósági elnöki titkár, Lorberer Lajos székesfővárosi gazdasági főtiszt, Marsovszkyné Ackermann Adrienne fényképész, Minder Gyula egyetemi magán tanár, főorvos, Répássv György dr. bírósági titkár, Szatmári Tibor zongoraművész, Tömörkény Károly dr. ügyvéd, Török Elek cégvezető, vitéz Várady László dr. országgyűlési képviselő, Vargha Gyula dr. székesfővárosi számszéki fogalmazó és Zbóray Sándor dr. ügyvéd. A volt tanárok közül megjelentek: dr. Morvay Győző nyugdíjas főigazgató, Barthos Indán nyugdíjas főigazgató, Goldziher Károly dr. egyetemi tanár, Kerékgyártó Árpád dr. tanügyi főtanácsos, Kéki Lajos dr. egyetemi magán tanár, főiskolai tanár, Kmetykó János tanügyi főtanácsos főiskolai tanár, Máté Lajos dr. nyugdíjas igazgató, Mátrai Vilmos nyugdíjas tanár, Munkácsy Kálmán dr. tanár, Olgyai Bertalan dr. nyugdíjas igazgató és Párdány Emil dr. iskolaorvos, továbbá Gáldy Béla igazgató és Petheő Béla dr. ügyvéd, az iskola öregdiákjai szövetségének elnöke.

Kitűnő tanulók: Biró András izraelita, Földes István római katolikus, Szabó Lajos református I.a., Nagy Bertalan római katolikus I.b., Fenyves Róbert izraelita, Gray Tamás izraelita, Szarka László római katolikus Dömötör László református, Herczeg Tibor római katolikus, Tóth Mátyás római katolikus II.a., II.b., Bene Tibor római katolikus, Heller Ferenc római katolikus, Kőszegi László evangélikus, Krausz Imre izraelita III.a., Csanády T. Gábor, református, Lantos Zoltán izraelita III.b., Nagy Tibor református, Toldi László római katolikus, Zylberfenig Béla izraelita IV.a., Budaméry Béla református, Várkonyi Miklós római katolikus V.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus V.b., Fodor József római katolikus, Kurilla Béla római katolikus, Pusztai István római katolikus, Singer Ede izraelita VI.a., Semsei László római katolikus, Zichermann György izraelita VI.b., Jávor András izraelita, Keledi Ferenc római katolikus, Kovács Kálmán római katolikus, Száva Nándor római katolikus VII. Lévai Gyula római katolikus, Lőrincz László római katolikus, Pintér Károly római katolikus, Sárközy Sándor református, Siklós Oszkár izraelita, Somló György izraelita VIII.

Kitűntetően érettségizett Lőrincz László, Pintér Károly.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (V.-VIII. osztályaiban reálgimnázium) 37-ik értesítője az 1938-1939 tanévről. Közzéteszi Gáldy Béla igazgató. 1939. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Zsigmond utca 114. Held János Budapest, II., Mecset-u. 8.

A székesfőváros közönsége 1936. június 24.-én 314.811/1936. III. számú közgyűlési határozatával a III. kerület Nagyszombat-utca—Zápor-utca—Viador-utca és Szőlő-utcáktól határolt telektömbből kb. 1804 négyszögöl (6400 m²) kiterjedésű s mintegy 200.000 Pengő értékű telket adományozott új épületünk céljaira. A telek nagysága megfelelő, mert a beépített részen és az előkerten kívül játszóudvar és atlétikai pálya céljaira mintegy 2500 négyzetméter, csaknem szabályos négyszögű terület marad szabadon és emellett az igazgatói lakás is kaphatott 300 négyzetméter területű kertet. A nagyjából L alaprajzú épület főhomlokzata a Nagyszombat- utcára néz. A főhomlokzat háromemeletes épület tömbjéhez a keleti oldalon két földszintes tornaterem-épület csatlakozik, nyugati oldaláról pedig a Zápor-utcai fronton a 88 m. hosszú, nagyrészt tantermeket magában foglaló kétemeletes épületrész van. A Zápor-utcai frontra merőleges a Viador-utcában épült s az igazgatói lakást, szolga lakást és a lakások fölött elhelyezett északi világítású nagy rajztermet magába foglaló egyemeletes magas épületszárny. Az előcsarnokból nyílik a nagy tornaterem, egyszersmind díszteremként is szolgál. Területe 242 m², burkolata aszfaltba rakott parketta. Az I. emeleten, az épület Nagyszombat-utcai frontján nyertek elhelyezést a tantestület helyiségei, elkülönítve az iskola forgalmának zajától, közvetlen kapcsolattal a főlépcsőházzal. A középfolyosós rendszer utcai oldalán van az igazgató fogadószobája, az igazgató helyettes irodája, a tanári tanácskozó, a szülői értekező előszobája és a szülői értekező, udvari oldalán pedig a tantestületi W. C. csoport mosdóval, történelmi-földrajzi szertár és az iskolaorvos rendelője. A tanulók ruhatárai az egyes osztályoknak a folyosó felőli falán, a vasbeton pillérek közé beépített és rácsos ajtókkal lezárható ruhaszekrényekben vannak osztályonként elkülönítve. Az egész épületnek központi melegvíz fűtése van, lakásokban és a tornateremi mellékhelyiségekben melegvíz szolgáltatással és oly megoldással, hogy az épület fűtése szakaszonként kikapcsolható legyen. Az iskolaépület homlokzata minden felesleges dísztől mentes, sima kőburkolatú homlokzat és egyetlen dísze a Nagyszombat- és Zápor-utcai legömbölyített sarkon elhelyezett három mezős mintegy 10 méter magas dombormű. A dombormű a magyar mitológiából és őstörténetből vett három jelenetet ábrázol, ami Rumi Rajki István (1881-1941) szobrászművész értékes alkotása. Az épület nemes egyszerűsége, tömegeinek harmonikus elosztása, ablaksorainak nyugodt tagolása biztosítja monumentalitását.

Tanári testület. A tanári testületben ezidén sok változás volt. Eltávoztak a testületből: Ágner Lajos dr. tanügyi szolgálatra beosztott igazgató, ki a múlt tanév végén nyugalomba vonult. Zayzon Sándor dr. rendes tanárt a VKM. 110.267/1938. IX. sz. rendeletével a minisztériumba osztotta be központi szolgálattételre, azonban heti 3 óra tanítást tovább is vállalt iskolánkban. Willer József dr. rendes tanárt a 35.873/1938. V. 1. sz. rendelettel a VII. kerületi állami Madách gimnáziumhoz helyezték át, hol az angol-szakos gyakorló tanárjelöltek kiképzésére nyert beosztást. Barna Béla óraadó-helyettes tanár a jelenlegi tanévre a 37.914/938. V. 1. sz. rendelettel szabadságot kapott és a British Council ösztöndíjával Angliába ment tanulmányútra. Pólcsán Mihály dr. iskolaorvos és egészségtantanár 1938. október 15.-én más beosztásba távozott. Rácz Jenő rendes tanárt március hó folyamán az V. kerületi állami Bolyai gimnáziumba helyeztették át. (3948/ 1938-39. tankerületi főigazgatói szerződés). E távozásokkal igen érzékeny veszteségek érték iskolánkat. Zayzon Sándor dr. tanárnak a minisztériumba való berendelése kitüntető elismerése az ő példásan kötelességtudó, csöndes és mélyreható nevelői munkájának. Mint hivatott tanár és született nevelő az iskolai 158. sz. Árpád cserkészcsapat több mint 15 éven át való vezetésében különlegesen is érvényesítette ezirányú jeles képességeit. Bár a vele szemben megnyilvánult felsőbb bizalomnak mi is szívből örvendünk, távozását mélyen sajnáljuk. De még nem búcsúzunk végleg tőle, mert örömmel tölt el bennünket, hogy mégsem szakította meg egészen a velünk való kapcsolatot. — Willer József dr. rendes tanár személyében kiváló szakismeretekkel bíró, tökéletes nyelvtudású tanár távozott intézetünkből, hogy aránylag fiatalon vezetője legyen az angol-szakos fiatal tanárnemzedéknek. Az eltávozottak helyére jöttek: Agner Lajos dr. helyett id. Nagy Ferenc a szentgotthárdi állami gimnáziumtól (34.126/1938. V. 1. számú VKM rendelet), Zayzon Sándor dr. óráinak részben való ellátására Karádi (Kopf) Frigyes Károly megbízott óraadó tanárt küldték ki a 37.428/1938. V. 1. sz. rendelettel, Willer József dr. helyére Nádas János óraadó-helyettes tanárt osztotta be hozzánk a VKM. sz. rendelete a VII. kerületi állami Madách gimnáziumból. Barna Béla helyére (egyszersmind egy új párhuzamos osztály óráinak ellátására) Abaffy Károlyt helyezték át a 35.873/1938. V. 1. sz. rendelettel ugyancsak a Madách gimnáziumból Polcsán Mihály dr. helyébe az iskolaorvosi és egészségtantanári teendők ellátására, — mint szervezett állásra, — Illyés Antal dr.-t osztották be, aki iskolánkon kívül még az V. kerületi Markó-utcai két gimnáziumban is ellátja ugyanezen teendőket, de a hét három napján állandóan iskolánkban tartózkodott az ifjúság egészségügyének gondozása végett. (110.607/1938. IX. VKM. rendelet). A testnevelési órák nagymérvű szaporodásával kapcsolatban iskolánkba nyert beosztást heti 8—8 óra ellátására Hepp Ferenc dr. testnevelési főisk. tanársegéd (95.691/1938. VII. 2.VKM. rendelettel) és Gyimesy János testnevelési főiskolai IV. éves hallgató. (3496/1938-39. főigazgató rendelettel). Február hó 6-án Gyimesy Jánost a pestszentlőrinci állami felsőkereskedelmi iskolához osztották be, óráit a többi testnevelési tanárok és Karádi F. Károly megbízott óraadó tanár vették át. Rácz Jenő tanár helyébe pótlást az intézet nem kapott, óráit a testület többi tagjai közt osztottuk szét. Az eddig tőle betöltött igazgató-helyettesi tisztséggel a tankerületi királyi főigazgató Jancsó József rendes tanárt bízta meg. Jancsó tanár óraszámát emiatt csökkenteni kellett; ezeket az órákat is a tanári testület többi tagjai vették át. Itt említjük meg, hogy a fizikai gyakorlatok rendkívüli tárgy vezetésére november 10-től a 39.057/1938. V. sz. r.-tel Somosi Ferenc okleveles tanár kapott megbízást. Január 6.-án azonban a munkácsi gimnáziumhoz kapott alkalmazást, a fizikai gyakorlatok vezetését újból Baitz Károly és Budaméry Béla dr. rendes tanárok vették át. Gyakorló tanárjelöltül be volt osztva Barkász Lajos rendes tanár, tanulmányi felügyelő mellé: Maksay Sándor rajztanár jelölt. Változás történt az intézet számviteli teendőinek ellátásában is. Hofbauer Géza számviteli tanácsos, aki e teendőket 12 éven át kiváló szakértelemmel, példás buzgalommal és az iskola mindennemű érdekeinek szerető gondozásával látta el, a számvevőség középiskolai osztályának főnöke lett s így helyébe Keszthelyi Ferenc számellenőrt küldték ki.

Iskolaorvos dr. Illyés Antal Mihály, iskolaorvos és egészségtanár.

Intézeti altiszt, Gombos Sándor, szolgálata 32, itt 20 év.

Napibéres szolga. Özvegy Szémiller Józsefné, napidíjas iskolaszolga, szolgálata 25, itt 25 év. Napszámos szolga Drinóczi Józsefné, szolgálata 14, itt 14 év.

sz. Árpád cserkészcsapat 1938-39. Létszám: Zayzon Sándor dr. parancsnok, Karádi Károly parancsnokhelyettes. Tisztek: Hanzély Jenő, Körber Zoltán, Berkes Illés, Márkus László. Segédtisztek: Beke István, Gál Albert, Lindner Károly. Cserkészek s apródok száma: 10 őrs és 4 törzs. Öregcserkészek: 32, összesen 130 fő.

Kitűnő tanulók: Liptai Mihály, római katolikus I.a., Földesi István római katolikus, Szabó Lajos református II.a., Szlatkovszky László, római katolikus III.a., Dömötör László, református, Herczeg Tibor római katolikus III.b., Bene Tibor római katolikus, Kőszegi László evangélikus IV.a., Toldi László római katolikus V.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György, római katolikus VI.b., Jávor András izraelita, Kovács Kálmán római katolikus, Szabó Dezső római katolikus, Száva Nándor római katolikus VIII.

Kitüntetéssel érettségizett: Kovács Kálmán, Száva Nándor.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (VI.-VIII. osztályaiban reálgimnázium) 38-ik értesítője az 1939-1940 tanévről. Közzéteszi Gáldy Béla igazgató. 1940. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Felelős kiadó: Gáldy Béla. Készült a könyvnyomtatás 500. esztendejében, Held János könyvnyomdájában. Budapest II. kerület Mecset utca 8.

Pintér Jenő 1939 szeptemberében teljes szolgálati idejének kitöltése után nyugdíjba vonult és helyére Horthy Miklós kormányzó vitéz Fraknóy Józsefet nevezte ki.

Eltávoztak a testületből: vitéz Benkő József és Tőrös Béla rendes tanárok, kiket saját kérésükre a X. kerületi állami Szent László gimnáziumhoz, illetve az V. kerületi állami Bolyai gimnáziumhoz helyezett át a tankerületi királyi főigazgató. (5005/1938—39. sz. főigazgatói rendelet) Távozásuk 13 évi itteni működés után igen érzékeny vesztesége iskolánknak. Megvált iskolánktól Hepp Ferenc dr. testnevelési helyettes tanár, testnevelési főiskolai tanársegéd, kit a VKM. eredeti működési helyére, a Testnevelési Főiskolára rendelt vissza. Az iskola testnevelésének lelkes és kiváló tudású munkását vesztettük el benne. Illyés Antal dr. iskolaorvos egy évi munkásság után szintén máshová nyert beosztást. A hitoktatók közül Széles Sándor református lelkész-hitoktató távozott új beosztásba. Közvetlen egyéniségű, igen lelkiismeretes, erős magyar érzésű kartársat vesztett benne testületünk. Csaknem az egész tanévben távol volt az iskolától Bíró Lajos Pál dr. rendes tanár, aki a British Council ösztöndíjával egy évi tanulmányutat tett Angliában s főként a sheffieldi egyetemen folytatott tanulmányokat (51.876/1939. V. 1. sz. r.) 1939. október végétől kezdve. Az eltávozottak helyére valamint a VIII. osztály párhuzamosításával szükséges új tanszékekre a következők jöttek: vitéz Árvay Ede középiskolai igazgató, az újpesti állami Könyves Kálmán gimnáziumtól. (46.343/1939. V. 1. sz. VKM. rendelet), Buday Gyula testnevelő rendes tanár, az V. kerületi állami Bolyai gimnáziumtól, (5005/1938—39. főig. r.), Kunszeri Gyula dr. rendes tanár, az X. kerületi állami Szent László gimnáziumtól, (ugyan az a rendelet), Masznyik Zoltán rendes tanár, a kisvárdai állami Bessenyei György gimnáziumtól, (46.350/1939. V. 1. sz. VKM. rendelet), Pfisterer Miklós dr. rendes tanár, a VII. kerületi állami Madách gimnáziumtól, (46.362/1939. V. 1. sz. VKM. rendelet). Június 1.-én helyezték iskolánkhoz vitéz Kohányi Zoltán dr.-t tanügyi főtanácsost, tankerületi szolgálatra beosztott gimnáziumi igazgatót a kaposvári állami Somssich Pál gimnáziumtól. Szolgálatot azonban nem teljesített, mert egy havi betegszabadság után nyugalomba helyezését kérte. Illyés Antal dr. helyére Szétsi Sándor dr. nyert az intézethez iskolaorvosi minőségben megbízást, (226/1938.—39. főigazgatói rendelet), míg Széles Sándor helyére Sipos Imre dr.-t küldte ki református hitoktatóul egyházi főhatósága. Gyakorló tanárjelölteknek beosztották az intézethez Barkász Lajos rendes tanár, tanulmányi felügyelő mellé Sajó Péter és Zartler György rajztanár jelölteket. Buday Gyula testnevelő rendes tanár mellé beosztották Szabó Dániel és Mócsai István testnevelő tanárjelölteket. Az iskola altiszti és szolgaszemélyzete teljesen kicserélődött. Gombos Sándor I. o. altiszt a 47.923/1939. V. 1. sz. rendelettel szakaltisztté neveztetett ki és a 16.332/1939. eln. sz. rendelettel december 31-től kezdve saját kérelmére nyugalomba helyeztetett. Gombos Sándor 12 évet a kassai állami főreáliskolánál, 21 évet iskolánknál szolgált. Hivatali kötelességeit mindenkor lelkiismeretesen és pontosan teljesítette. Hűséges és becsületes őrzője és gondozója volt a rábízott vagyontárgyaknak, polgári és családi kötelességeinek ellátásában buzgó és áldozatra kész. Megérdemli, hogy becsületes és önzetlen szolgálatának érdemeit iskolánk évkönyvében is megörökítsük. Özv. Szémiller Józsefné kisegítő iskolaszolga november 1.-én a VI. kerületi állami Kemény Zsigmond gimnáziumhoz helyeztetett át. Drinóczy Józsefné állandó napszámbéres fütő és takarító további megbízása 1939. november végével tárgytalanná vált, mert az új iskolai épület központi fűtőberendezésének kezelését szakképzett gépész látta el. Az eltávozott három altiszt és iskolaszolga helyére a következők helyeztettek át: Kéri Sándor kisegítő szolga az újpesti állami Könyves Kálmán gimnáziumtól, Kókai József II. o. altiszt a szegedi állami Klauzál Gábor gimnáziumtól, —- állásukat december 1-én foglalták el, — Horváth Kálmán napszámbéres iskolaszolga a VI. kerületi állami Kemény Zsigmond gimnáziumtól. — Ezenkívül újonnan alkalmaztattak az intézethez: Pajor István, vizsgázott gépkezelő és kertész, akit II. oszt. altisztté neveztek ki, továbbá Farkas István napszámbéres iskolaszolga, akik állásukat november elején foglalták el. Az iskolai segédszemélyzet szaporítását új iskolai épületünk sokkal nagyobb terjedelme és központi fűtőberendezése tette szükségessé.

Fodor József természetrajból és Kolinszky József latin nyelvből második helyen végeztek az OKTV-én.

Kitűnő tanulók: Papp László református, Szebenyi László római katolikus I.a., Pethő Árpád református I.b., Liptai Miklós római katolikus II.a., Földes István római katolikus, Kiss László római katolikus III.a., Dömötör László református IV:b., Bene Tibor római katolikus V.a., Csanády Tibor református V.b., Nagy Tibor református, Toldi László római katolikus VI.a., Kővári Ferenc római katolikus, Sasvári György római katolikus, Várkonyi József római katolikus VII.b., Fodor József római katolikus, Pusztai István római katolikus, Singer Endre izraelita VIII.a., Semsei László római katolikus, Szepesváry Iván római katolikus, Toronyi József római katolikus, Zichermann György izraelita VIII.b.,

Kitüntetéssel érettségizett Fodor József, Pusztai István, VIII.a., Semsei László, Szepesváry Iván, Toronyi József és Zichermann György VIII.b

Az Árpád Gimnázium a Tanulmányi Versenyen részt vett 75 középiskola között a negyedik helyen végzett.

Az iskola benépesülésének a táblázata. 1920-1940. A teljes létszám 407 főről 622 főre emelkedett a vizsgált időszakban. A legnagyobb létszám 1937/1938-as tanévben volt 717 fő.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (VII.-VIII. osztályaiban reálgimnázium) 39-ik értesítője az 1940-1941 tanévről. Közzéteszi Gáldy Béla igazgató. 1941. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Felelős kiadó: Gáldy Béla. Készült a Held János könyvnyomdájában, Budapesten.

Szepessy István nyugdíjba vonult. Életrajza. Boldván, Borsod megyében született 1882-ben. A rozsnyói prémontrei katolikus főgimnázium elvégzése után 1900—1904-ig a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt. 1904/1905-ben katonai szolgálatának tett eleget mint egyéves önkéntes a miskolci 65. gyalogezredben. Tanári oklevelét 1906-ban szerezte meg. Tanári működésének állomáshelyei: 1905/06-ban a lévai kegyesrendi főgimnáziumban helyettes tanár, 1906/07.-től 1918/19-ig a körmöcbányai állami főreáliskola tanára. 1919-ben a csehek kiutasítják állomáshelyéről. Rövid ideig a miskolci királyi katolikus főgimnáziumban tanít, majd 1927-ig az ózdi gimnáziumi tanfolyam igazgató-tanára. Ekkor Újpestre kerül az állami Könyves Kálmán gimnáziumhoz, ahol 1931-ig működik. Azóta az Árpád gimnázium tanára. Részt vett a világháborúban is, mégpedig 1914-től 1916-ig mint tartalékos főhadnagy, azután mint tartalékos százados a kassai 27. hadosztály törzsszázadának parancsnoka leszerelésig. Több hadi kitüntetése van.

Eltávoztak a tanári testületből: Novák Kálmán, a VI. kerületi Kemény Zsigmond gimnáziumhoz (47.348/1940 V. 1. sz. VKM. rendelet ) Bolgár Ferenc rendes tanár, a kassai állami gimnáziumhoz (47.335/1940. V. 1. sz. VKM. rendelet) Rédey Kornél, rendes tanár, az I. kerületi állami Verbőczy István gimnáziumhoz. (7.996/1939-főigazgatói utasítás) Ajtai Kálmán dr. római katolikus hittanár, aki az V. kerületi állami Bolyai gimnáziumhoz (5.526/1940. érseki helynök utasítása), —- Abaffy Károly, aki a VII. kerületi állami Madách gimnáziumhoz (8.945/1969-40. és 3.367/1940—41. főigazgatói utasítás) — és Jancsó József, akit a kolozsvári állami leánygimnáziumhoz helyeztek át. (67.062/1941. V. 1.VKM.) Jancsó József egyben megbízást nyert a nevezett intézet igazgató-helyettesi teendőinek ellátására. K. Salamon Károly dr.-t március hó folyamán a VKM.-be rendelték központi szolgálattételre. Iskolánkhoz nyertek beosztást: Losonczy Lajos, rendes tanár a VI. kerületi áll. Kemény Zsigmond gimnáziumtól (4.709/1939—40. tankerületi főigazgatói rendelet), Traeger József rendes tanár a szengotthárdi állami gimnáziumtól (47.334/1940. Y. 1. sz. r.), vitéz Szigetvári Károly rendes tanár az I. kerületi állami Verbőczy gimnáziumtól (7.996/1939—40. tankerületi főigazgatói rendelet) és Senkár Lajos dr. katolikus hittanár (5.526/1940. érseki helynöki rendelet), ki a nagyra. Beosztották még iskolánkhoz a tanév folyamán: Komáromi Salamon Károly dr. helyettes tanárt, a szentesi állami Horváth Mihály gimnáziumtól (50.101/ 1940. V. 1. sz. VKM. rendelet) és Horváth János segélydíjas tanárt az érsekújvári állami Pázmány Péter gimnáziumtól (54.566/1940. V. 1. sz. VKM. rendelet), Hofbauer Róbert dr. helyettes tanárt a VII. kerületi állami Madách gimnáziumtól (5.458/1940—41. főigazgatói utasítás). Salamon Károly dr. tanárt március hó közepétől a VKM. V. 1. ügyosztályába rendelték be szolgálattételre. Az ének- és zeneórák ellátására, a VKM. 49.319/1940. V. 1. sz. rendeletével Hajdú Mihály okleveles zenetanárt és zeneszerzőt alkalmazta. Budaméry Béla dr. rendes tanárt két és félhavi, valamint Fáj Árpád tanárt három havi betegszabadsága alatt Karádi László okleveles tanár helyettesítette. (52.103/1940. V. 1.VKM., illetve 6.771/1940—41. főigazgatói rendelet). Egészségtanár és iskolaorvos dr. Szétsi Sándor.

A tanárok:

Hetven tanuló s két csatlakozó szülő élén Gáldy Béla igazgató, Jancsó József igazgatóhelyettes, — a kirándulás vezetője, — Nagy Ferenc dr., Karádi Károly tanárok és Somogyvári Ferenc testnevelő tanár vettek részt a kiránduláson. 1940. október 24.-én délelőtt az Egyetem megnyitásával kapcsolatos ünnepségeket s a Mátyás király szobor megkoszorúzásán vettek részt a kiránduló tanárok és diákok. A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hozta meg a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar–román területi vita ügyében. A döntés alapján Észak-Erdélyt Magyarországnak juttatta. Ezt követően került sor az iskola kirándulására Erdélybe, ahol az útvonal Nagyvárad-Kolozsvár-Dés volt.

Úszás. A KISOK úszóversenyein főleg a hatalmas számmal felvonuló „Árpád“ úszók keltettek feltűnést. A budapesti kerületi bajnoki úszóversenyen pl. iskolánk egyedül több úszót indított, mint a többi iskolák összesen. Legtehetségesebb úszónk: Szathmáry Elemér V. a) a 400 m. bajnokságban mind a múlt év őszén, mind a tavaszi versenyen II. helyezést ért el. Iskolán kívül, az FTC színeiben pedig az összes gyermekversenyt megnyerte. (Később olimpiai ezüstérmes, főiskolai világbajnok úszó.) Sorrendben utána: Csuvik Oszkár VI. b) következik, aki a KISOK 1941. évi budapesti kerületi hátúszóbajnokságában: III. helyezést ért el. (Később olimpiai ezüstérmes (1948) magyar vízilabdázó, úszó, edző.) A szakosztály úszói 2 értékes vándordíjjal gyarapították serlegeinket. 1940. őszén a KISOK iskolák közötti úszómérkőzését nagy fölénnyel megnyertük. Ebből a csapatból különösen kitűntek az alsó osztályos úszók: Gulyás György, III. a), Matzák István, III. a), Járai Henrik, III. a), Máthé Lajos, III. a), Petheő Árpád, II. b), Karádi György, I. a), Gaál György, II. a), Kenyeres János, II. b). Gáldy Béla igazgató úr értékes serleget ajánlott fel a KISOK I. és II. korosztályos úszóversenyeire „Árpád vándordíj“ néven. E versenyt a tehetséges és szorgalmas alsóosztályos úszócsapatunk 38 ponttal megnyerte, így az „Árpád vándordíj“ már elsőízben hazakerült! E versenyben kitűntek: Gulyás György, Matzák István, Járai Henrik, III. a), Rácz Béla, IV. a), Kenyeres János, II. a), Gaál György, II. a), Karádi György, I. a).

Kitűnő tanulók: Schmeykal Tivadar római katolikus I.a., Szebenyi László római katolikus, II.a., Petheő Árpád református, Szőnyi Sándor római katolikus, II.b., Buday László római katolikus, Földes István római katolikus, Kiss László, római katolikus, IV.a., Koller Róbert római katolikus, IV.b., Dömötör László, református, Herczeg Tibor római katolikus, V.b., Bene Tibor római katolikus, Heller Ferenc római katolikus, Kőszegi László evangélikus, VI.a., Csanády Tibor református, VI.b., Toldi László, római katolikus, VII.a., Balás Gyula római katolikus, Budaméry Béla református, Kővári Ferenc római katolikus, VIII.b. Ebbe az osztályba járt Del Medico Imre közepes volt a tanulmányi eredménye, később jogász lett.

Kitüntetéssel érettségizett: l érett: Budaméry Béla, Kővári Ferenc, Sasvári György.

Tabló. 1941. VIII.a. Tanárok 2-ik sor 3-ik Nagy Ferenc, Dr. Sipos István, Barkász Lajos, Somogyvári Ferenc, Szerető Géza, 3-ik sor Baitz Károly, dr. Senkár Lajos, Gáldy Béla igazgató, tanügyi főtanácsos, dr. Bíró Lajos Pál osztályfőnök, igazgató helyettes, Szepessy István, dr. Vasadi Balogh György. Hável fotó.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium (VIII. osztályaiban reálgimnázium) 40-ik értesítője az 1941-1942 tanévről. Szerkesztette Dr. Biró Lajos Pál, az iskola helyettes igazgatója. 1942. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.

Gáldy Béla igazgató (1927-1942) igazgató nyugdíjba vonult. Életrajza. Született 1884. szeptember 2-án Szerencsen, Zemplén vármegyében. Középiskolai tanulmányait a kisújszállási református főgimnáziumban végezte, ott tett 1902-ben jeles eredménnyel érettségi vizsgálatot. Az 1902/03.—4905/06. tanévekben a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt s szaktárgyain, a magyar nyelv és irodalmon s latin filológián kívül főként művészettörténeti és filozófiai tanulmányokkal foglalkozott. Mint a Tanárképző Intézet ösztöndíjas tagja, 1907. május havában kitüntetéssel szerzi meg tanári oklevelét. Az 1906/07. tanévben a besztercebányai királyi katolikus főgimnáziumban gyakorló tanár, majd 1907. szeptemberében az akkor felállított karánsebesi (Krassó- Szörény vármegye) állami főgimnáziumhoz kerül s 1911-ig mint helyettes, azután 1918-ig mint rendes tanár ebben a túlnyomó többségben idegenajkú (román és német) tanulóktól látogatott gimnáziumban működik. Az iskola igazgatójának másirányú megbízatása, majd 1914-ben hadba vonulása folytán éveken át mint helyettes igazgató önállóan vezeti az intézetet, mely ekkor kap új épületet és berendezést. A világháború alatt iskolai munkájának ellátása mellett Karánsebes városánál mint tb. tanácsnok közigazgatási teendőket is végez s felügyelő ellenőre egy 540 ágyas kisegítő Vöröskereszt kórháznak. E munkásságáért 1916-ban a Vöröskereszt II. o. hadiékítményes díszjelvényével, 1917-ben a III. o. polgári hadiérdemkereszttel, 1918-ban pedig a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki IV. Károly király. 1918, augusztusában Zichy János gróf kultuszminiszter a nagyváradi állami leánygimnázium szervezésével, majd vezetésével bízza meg. A csakhamar bekövetkező oláh megszállás szörnyű idején két évig tudja életben tartani az intézetet (ez idő alatt a premontrei főgimnáziumban is tanít magyar és oláh nyelvet), 1920. nyarán azonban a megszállók kiutasítják Nagyváradról, illetve „Nagyrománia területéről“ s erőszakkal átteszik a trianoni határon. A békéscsabai állami Lorántffy Zsuzsa leánygimnázium igazgatói tisztére nyer beosztást s itt működik 1927. szeptemberéig. Ez idő alatt a várossal új épületet emeltet az iskolának, mely elavult és célszerűtlen elhelyezése miatt már megszüntetésre volt kijelölve s így az intézet életben maradt. E munkásságáért miniszteri elismerésben részesült s a város képviselőtestülete köszönetét nyilvánította neki. 1922-ben az Urmánczy-féle irredenta párt programmjával képviselőjelöltnek lépett fel a magyarkanizsai (szőregi) választókerületben. 1927. szeptemberében kerül az Árpád gimnázium élére. Horthy Miklós kormányzó 1935-ban a tanügyi főtanácsosi címmel tünteti ki, majd 1938-ban tanügyi főta- nácsos gimnáziumi igazgatóvá nevezi ki. Itteni működésének maradandó jele lesz, hogy itt is sikerült neki az iskola korszerű elhelyezését s így jövőjét is az új, modern épület létesítésével biztosítani. Irodalmi téren: 1907—- 1914-ig szerkesztője volt a Szörénység c. lapnak, főmunkatársa a Temesvári Hírlapnak, 1920-tól 1927-ig a Körösvidéknek, 1932—34. főszerkesztője az Új Magyar Vetés c. ifjúsági lapnak, majd a Könyvszemlének. Ezeken kívül számos más lapban és folyóiratban igen sok különféle cikke jelent meg. Több ifjúsági színdarabját adták elő. A cserkészmozgalomban is részt vett. Vizsgázott cserkésztiszt volt, több éven át az Országos Intéző Bizottság tagja s az 1929. angliai Jamboreen egy csapat parancsnoka. A tanárság rendi mozgalmaiban is egész pályája alatt tevékenykedett. Kb. 10 év óta alelnöke az Országos Középiskolai- Tanáregyesületnek. (Dr. Biró Lajos Pál)

Vasadi Balogh György dr. nyugalomba vonult. Életrajzi adatai. Született 1882. december 10-én Gyúrón, Fehér megyében, neves református papi családból. A gimnázium alsó osztályait a kunszentmiklósi, felső osztályait a kisújszállási ref. főgimnáziumban végezte. Ez utóbbi intézetben tett 1900. júniusában érettségi vizsgálatot. 1900.— 1904. években -a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt. 1906-ban bölcsészetdoktori diplomát, 1907-ben tanári oklevelet szerzett a történelem és földrajz tárgyakból, miután előzőén (1904.—1905-ben) a császári és királyi 69. gyalogezredben leszolgálta önkéntesi évét. 1906. szeptemberében a mezőtúri református főgimnáziumhoz választják meg. helyettes tanárnak. Innen ugyanilyen minőségben 1908. január havában a ceglédi állami főgimnáziumhoz nyert alkalmazást, ahol 1911. januárjában rendes tanárrá nevezik ki. 1912.—1919-ig a szegedi állami főreáliskola rendes tanára. 1914. július havában innen vonul be mint tartalékos hadnagy katonai szolgálatra s négy éven át a tűzvonalban teljesít szolgálatot a szerb és olasz harctéren. Hadi kitüntetései: bronz és ezüst Signum laudis. III. osztályú katonai érdemkereszt. Sebesülési érem. Károly csapatkereszt. Háborús élményeinek szépirodalmi feldolgozásai három kötetben jelennek meg. (Ahol az ágyú szól, Kék vizek mellett, Fegyverben címmel.) A leszerelés után, 1919-ben kerül az Árpád gimnáziumhoz s itt működött 1942-ig. Közben. 1920-tól 1933-ig mint a váli kerület nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselője, szabadságon volt. Képviselői minőségében a Ház jegyzője s a közoktatási bizottság előadója is volt. 1926-ban az Árpád gimnázium igazgatói tisztségével bízatott meg. E tisztét ténylegesen egy évig töltötte be, mert újból képviselővé választották és ideiglenesen nyugdíjazták. 1933-ban képviselői megbízatása lejárt és saját kérelmére az Árpád gimnáziumhoz osztották be tanári szolgálatra s itt 1941-ben Horthy Miklós kormányzó tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgatóvá nevezte ki. Irodalmi művei a már említetteken kívül: Fejér vármegye közgazdasági helyzete. Magyar hegemónia, Való és kigondolt történetek, különféle cikkek az Urániában és napilapokban. Egyideig szerkesztője volt a Vasárnap c. hetilapnak. Kétszer nyert irodalmi pályadíjat. A szegedi Dugonics Társaság rendes tagja. A vértesaljai református egyházmegye világi tanács bírája.

Jancsó József. (1890-1942) 1942. május 2-án elhunyt. Hivatalosan nem tartozott már iskolánk kötelékébe, mert egy évvel ezelőtt a kolozsvári állami leánygimnáziumhoz helyezték át, de öt évi itteni tanári és igazgatóhelyettesi működése (1936—1941.) olyan emléket hagyott maga után, hogy nevének és érdemeinek iskolánk szerény krónikájában való megörökítése elmulaszthatatlan kötelességünk. Életrajzi adatai. Nyújtódi és gelencei Jancsó József, született 1890. június 30-án Kézdivásárhelyen Háromszék vármegyében. Középiskolai tanulmányait ugyanott, a római katolikus főgimnáziumban végezte. Az érettségi vizsgálat után a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karára iratkozott be s ott szerzett a történelem és földrajz szaktárgyakból középiskolai tanári oklevelet. Mint egyetemi hallgató, 1912-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémiának az egyetemi hallgatók részére kitűzött könyvjutalmát. 1913. szeptemberben a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó kollégium választja meg tanárául. A világháború kitörésekor katonai szolgálatra vonul be a 4. császári és királyi tiroli vadászezredhez s ennek kötelékében 1914. augusztus 1-től 1918. november 16-ig, 43 hónapon keresztül különböző harctereken mindig első arcvonalbeli szolgálatot teljesített. Leszerelése után, 1918. november 16-án mint főhadnagy belép a Székely Hadosztályba s mint a 4. sz. páncélvonat parancsnoka harcol bajtársaival szűkebb hazájáért, Erdélyért, az oláhok ellen. 1919. húsvétjakor a nagyváradi hadapródiskola növendékeivel ellenáll a vörös hadsereg visszavonuló osztagainak. Ezért a vörösök halálra keresik. Rövid bujdosás után társakat gyűjtve megalakítja a „Jancsó-század“-ot s azt két hónapig a harctéren összegyűjtött saját pénzén tartja fenn, A Székely Hadosztály megszűntével 1919. augusztus 5-én belép az akkor alakuló Nemzeti Hadseregbe s két évig itt szolgál előbb mint századparancsnok, majd mint a III. kerületi karhatalmi parancsnokság segédtisztje. 1921. november 1-től 1926. jún. 30-ig a Székesfővárosi Nemzeti Munka- védelmi Hivatalnál működött. Ekkor a dr. Lázár Piroska féle magánleánygimnázium tanára lett. Közben tart. c. századossá nevezték ki. 1936. szeptember havától iskolánkhoz neveztetett ki rendes tanárnak, majd ugyanitt lett igazgató-helyettes. Ebben a minőségében 1941. március havában a kolozsvári állami leánygimnáziumhoz helyezték át. Már súlyos betegen foglalta el állását rajongva szeretett szűkebb hazájában és szeptemberben betegszabadságra kellett mennie. Visszajött Budapestre magát gyógyíttatni. A Gondviselés azonban másként határozott. Hosszú hónapok gyötrelmes szenvedéseitől május 2-án megváltotta a halál. Nagy részvét mellett május 5-én temettük el az óbudai temetőben.

Oberle József (1885—1942) és Boldis Dezső (1882—1942). (A tankerületi királyi főigazgatóság hallottai)

A budapesti tankerületi királyi főigazgatói hivatalt s általa a magyar tanügyi közigazgatást igen súlyos veszteség érte Oberle József és Boldis Dezső tanügyi főtanácsosoknak, a tanker királyi főigazgató helyetteseinek hirtelen elhunytával.

Tanári testület. A tanári testületben sok változás történt ez évben is. a) Eltávoztak a testületből: Bódy Endre helyettes tanár, ki a mátyásföldi Corvin Mátyás gimnáziumhoz (68.954/1941. V. 1.), — Karádi László segélydíjas, ki a Bolyay-gimnáziumhoz (64.778/1941. V. 1.), — Nagy Ferenc dr. aki a gyakorló tanárképző gimnáziumhoz (76.018/1941. V. 1.) nyert beosztást. Vasadi Balogh György dr. gimnáziumi igazgató, tanügyi főtanácsos 1941. december végén nyugalomba vonult. Barna Béla, Karádi Károly egész évben katonai szolgálatot teljesítettek, Horváth János és Somogyvári Ferenc pedig egy-egy félévet katonáskodtak. Barna Béla katonai szolgálata mellett heti 13 órában tanári kötelezettségének is -— önként — eleget tett. Mindezen változások súlyos veszteséget jelentettek az iskolának. Bódy Endre rajztanár tanítványait szerető pedagógus, ki a tanítás mellett igen hasznos tevékenységet fejtett ki az intézet adminisztratív munkájában is. Karádi László komoly felkészültségű fiatal tanár, kitűnő fegyelmező és modern szellemű nevelő, rövid itteni működése alatt általános szeretetnek örvendett. Nagy Ferenc dr. a fiatal tanárnemzedék egyik legreményteljesebb tagja. Eltávozását, amennyire fájlaltuk és sajnáltuk érzelmi okokból, legalább oly mértékben ünnepeltük is, mert fiatal tanár számára a legnagyobb kitüntetést kapta, amikor a budapesti gyakorló gimnáziumhoz helyezték át további szolgálattételre. Komoly, céludatos, önérzetes nevelő, kötelességét mindig pontosan és mintaszerűen végző tanár. Tanítványai szerették és becsülték, filológiai munkássága, szaktanári tekintélye intézetünk hírnevét növelte. Őszinte jókívánságaink kísérték további pályájára. Az intézethez helyezték át, részben az eltávozottak pótlására: Bödey József dr.-t (73.829/1941. V. 1.), aki az egész évet ösztöndíjjal a szófiai egyetemen töltötte, Jelitai József dr. egyetemi magántanárt a Toldy Ferenc gimnáziumból (8645/1940-41. tankerületi királyi főigazgatóság), Kássa Gábor rajztanárt a mátyásföldi gimnáziumtól (68.953/1941. V. 1.), — Major Andor helyettes tanárt, a budapesti Bolyai gimnáziumtól (68.641/V. 1.), - Strada Ferenc helyettes tanárt a pestszentlőrinci gimnáziumtól (68.990/1941. V. 1.). — Reményi Lajos rendes tanárt a munkácsi állami gimnáziumtól (116.438/1942. V. 1.), —- Gaál Lajos, és az első félév végén ennek távozásával Vörös József testnevelési tanárjelölteket. Tanári kinevezések a tanév folyamán: Bödey József dr.-t helyettes, Hofbauer Róbert dr.-t helyettes, majd rendes, Horváth Jánost helyettes, Karádi Károlyt rendes, Nádas Jánost helyettes, Strada Ferencet rendes tanárokká: Barkász Lajost és Losonczy Lajost címzetes igazgatókká nevezték ki. Altiszti kinevezések: Czikora János és Farkas István napibéres szolgák ideiglenes kisegítő szolgák lettek. Gyakorló tanárjelöltekül az intézethez nyertek beosztást: Barkász Lajos rajztanár, c. igazgató, tanulmányi felügyelő mellé Boreczky László és Kássa Gábor rajztanár mellé Dragon Zoltán rajztanárjelöltek.

Kitűnő tanulók: Schütz János római katolikus, I.a., Rácz György római katolikus I.b., Pap Aladár református, Schmeykál Tivadar római katolikus II.a., Szebenyi László római katolikus, Verner Zoltán római katolikus III.a., Bede István református, Pethő Árpád református, Szőnyi Sándor római katolikus III.b., Hauptmann József IV.b., Földes István római katolikus, Kiss László római katolikus V.a., Koller Róbert római katolikus V.b., Dömötör László református, Herczeg Tibor római katolikus VI.b., Bene Tibor római katolikus, Csiky Mihály római katolikus, Kőszegi László evangélikus VII.a., Csanády Tibor református, Guttman Pál izrealita, Lantos Zoltán római katolikus VII.b., Toldi László római katolikus VIII.a.

Az iskola benépesülésének a táblázata. 1920-1942. A teljes létszám 407 főről 636 főre emelkedett a vizsgált időszakban. A legnagyobb létszám 1937/38-as tanévben volt 717 fő.

Dunántúl, 1941-10-18 / 238. szám. Budapest, 1941. október 17. (MTI) Bogdan Filov bolgár miniszterelnök és közoktatásügyi miniszter pénteken reggel ellátogatott az óbudai Árpád gimnáziumba, amely a főváros egyik legmodernebb középiskolája. Majd Bárdossy László miniszterelnök és Hóman Bálint kultuszminiszter társaságában megtekintette az aquincumi ásatásokat.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium 41-ik értesítője az 1942-1943 tanévről. Szerkesztette, Kékesy János az iskola igazgatója. 1943. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.

Dr. Kunszeri Gyula: megemlékezés vitéz nagybányai Horthy István (1904-1942) életéről és haláláról.

Gazdag Lajos tanár nyugalomba vonult. Életrajzi adatok. Gazdag Lajos 1881-ben született Marosvásárhelyt. Középiskolai tanulmányait ugyanott, a római katolikus főgimnáziumban végezte. Utána a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be és 1907. március 14.-én középiskolai tanári oklevelet szerzett. Két évig Nagykanizsán és Máramarosszigeten tanított a piarista rend gimnáziumaiban. 1908. október 1-től a szatmárnémeti királyi katolikus gimnáziumhoz került. Innen vonult be 1914. nyarán hadiszolgálatra 1917. november 15-ig. Az összeomlás után, mikor a románok megszállták Szatmárnémetit, Budapestre menekült és azóta itt szolgált: a X. kerületi tisztviselőtelepi főgimnáziumban, a IX. kerületi Fáy András reálgimnáziumban, a II. kerületi Mátyás király reálgimnáziumban és végül a III. kerületi Árpád gimnáziumban.

Változások a tanári karban. Hóman Bálint dr. vallás és közoktatási miniszter 1942 november 30-án dr. Körmöczi László nagykörösi református gimnáziumi rendes tanárt az iskola helyettes tanárává nevezte ki és szolgálattételre a stuttgarti egyetemre küldte ki magyar lektornak. 1942 december 31-én Nádas János helyettes tanárt rendes tanárrá, 1942 április 21-én pedig Cser Gusztáv óraadó énektanárt helyettes tanárrá nevezte ki. Áthelyezte Fáj Árpád rendes tanárt - saját kérelmére - a II. kerületi állami Toldy Ferenc gimnáziumhoz, Trager József rendes tanárt – saját kérelmére – a beregszászi állami gimnáziumhoz. Március közepén az iskolához beosztotta Wlassich F. Béla gyakorló tanárjelöltet óraadói minőségben. Az egyházi hatóság a Kisújszálláson lelkésszé megválasztott Sipos István dr. református hitoktató helyébe Szabó Géza dr. hitoktatót nevezte ki.

sz. „Árpád’“ cserkészcsapat. Létszám: Zayzon Sándor dr. tanügyi főtanácsos, a csapat törzstisztje s tiszteletbeli parancsnoka, Karádi Károly parancsnok, Berg Pál dr. parancsnok helyettes. Tisztek: Hanzély Jenő, Beke István, Márkus László, Lindner Károly, Béke Endre, Posevitz Tibor, Szánthó Gyula, Stukovszky Jenő, Lindner Elek, Toronyi József, Pusztai Béla, Kőszeghy László, Balla Ferenc és Pintér Béla. Cserkészek és apródok száma: 4 raj, 10 őrs és 2 törzs. Öregcserkészek: 62, összesen: 186 fő.

Kitűnő tanulók: Borvendég Béla római katolikus, Véber Ottó római katolikus I.a. Schütz Ernő I.b. Schütz János római katolikus II.a. Rácz György római katolikus II.b. Schmeykál Tivadar római katolikus, Tóth László római katolikus III.a. Szamek György izraelita IV.a. Bede István református, Petheő Árpád református, Szőnyi Sándor római katolikus IV.b. A IV.b osztály tanulója volt Sinkovits Imre római katolikus. Földes István római katolikus, Kiss László római katolikus VI.a. Koller Róbert római katolikus VI.b. Csiky Mihály római katolikus, Kőszegi László evangélikus, Schőnpflug Ferenc római katolikus VIII.a. Csanádi Tibor református VIII.b. Kitüntetéssel érettségizett: Bene Tibor, Schőnpflug Ferenc.

Budapesti Nap, 2003-03-06. 55. szám. Évforduló. III. Kerület. Öregdiákok az Árpádban. Az Árpád Gimnázium öregdiák baráti körének találkozója.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium 42-ik értesítője az 1943-1944 tanévről. Szerkesztette, Kékesy János az iskola igazgatója. Budapest. 1944. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21. Fővárosi Nyomda Rt. Felelős vezető: Duchon János.

Nagy Károly nyugdíjba vonult, aki 25 évig tanított az Árpád Gimnáziumban.

október óta, 1945-ig tankerületi királyi főigazgató vitéz Fraknóy József (Máramarossziget, 1889-†Budapest, Rákoskeresztúri Új Köztemető, 1970. augusztus 2.), fizikus, emléklappal ellátott százados, az első világháborúban az orosz és az olasz harctéren harcolt a császári és királyi 59. gyalogegység kötelékében. Budapesti tankerületi főigazgató, a Katolikus Tanügyi Tanács tagja.
sz. „Árpád cserkészcsapat. Létszám: Zayzon Sándor dr. tanügyi főtanácsos, a csapat törzstisztje s tiszteletbeli parancsnoka, Karádi Károly parancsnok. Tisztek: Hanzély Jenő, Beke István, Márkus László, Lindner Károly, Beke Endre, Posevitz Tibor, Szánthó Gyula, Stukovszky Jenő, Lindner Elek, Toronyi József, Pusztai Béla, Kőszeghy László, Balla Ferenc és Pintér Béla. Cserkészek és apródok száma: 4 raj, 10 őrs és 2 törzs. Öregcserkészek: 62. összesen: 156 fő.

Kitűnő tanulók: Bródy Sándor, izraelita, I.b., Borvendég Béla, római katolikus, Kesselbauer Emil, római katolikus, II.a., Horváth Pál, római katolikus, II.b., Schütz János, római katolikus, III.a., Rácz György, római katolikus, III.b., Mitinszky Rezső, római katolikus, Papp Aladár református, Schmeykál Tivadar, római katolikus, Tóth László, római katolikus, IV.a., Serfőző István római katolikus, IV.b., Petheő Árpád, református, V.b., Kiss László, római katolikus, VII.a., Dömötör László, református, Herceg Tibor, római katolikus, VIII.

339

Az iskola beiskolázott tanulóinak a létszáma 1920/1921 és 1943/1944 tanév között. A teljes létszám 407 főről 638 főre emelkedett a vizsgált időszakban. A legnagyobb létszám 1937/1938-as tanévben volt 717 fő.

Az iskola története és tanárai 1945-1990

1945-től az iskolarendszer átalakításával a 8 osztályos gimnázium fokozatosan 4 osztályos gimnáziummá alakult. 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumot. Ugyan a technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó-épület. Az épületet 2005-ben visszakapta az iskola.

Az Arcanum adatbázisban az évkönyvek között (1902-1961) hiányoznak az 1944-1945, továbbá az 1949-1956 közötti anyakönyvek.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium 42-ik értesítője az 1945-1946 tanévről. Szerkesztette, Kékesy János az iskola igazgatója. Budapest. 1946. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21.

Az évkönyvet gyenge minőségben nyomtatták ki, ami nehezen olvasható. 1945 október 1. Mihályi Józef, Facsar Sándor, Ábád József, Sziva József dr. és Bogyay Attila tanárokat áthelyezik. Thorday Levente tanárt az iskolához kinevezik. 1945 november 12. Karádi Károly tanár hazatért a hadifogságból. 1945 december 2. Szöke Ferenc altisztet az iskolához helyezik. 1946. április 3. Tarcal Béla tanárt kinevezik. Az iskolához került tanárok 1946-ban Salca János, Gombár Vince (az Újpesti Gimnáziumból) Jabloncay Pál dr., Kóris Kálmán, Tarczal Béla. Távozott az iskolából Tölgyessy Ferenc dr.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami „Árpád” Gimnázium 42-ik értesítője az 1946-1947 tanévről. Szerkesztette, Kékesy János az iskola igazgatója. Budapest. 1947. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21.

Eddigi tankerületi főigazgatónk: 1919-ig Erödi-Harrach Béla dr., 1919-től pedig Pintér Jenő dr. 1939-től 1945-ig vitéz Fraknóy József, közben, 1944-ben Kolozsvári Béla, 1945-től 1946-ig Szombatfalvy György dr., 1946 június óta Szávai Nándor.

Iskolánk eddigi igazgatói: Morvay Győző dr. az intézet alapításától 1926-ig, — Vasadi Balogh György dr. orszgyűlési képviselő az 1926/27. év első felében, — helyettesként Rácz Jenő rendes tanár az 1926/27. tanév II. felében, s 1927 szeptemberétől 1942 június 30-ig Gáldy Béla. — 1942 július 1-től Kékesy János.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a szolgálat érdekében intézetünkhöz helyezte át Salca János rendes tanárt a nyíregyházi katolikus gimnázimtól, Gróf Imre rendes tanárt a Teleki Pál Tudományos Intézettől, Pajkossy Mária rendes tanárt a II. kerületi álltalános Toldy Ferenc gimnáziumtól, Kocsis József rendes tanárt a kispesti állami Deák Ferenc gimnáziumtól és Krivátsy Szüts György rendes tanárt a kultuszminisztériumtól. Viszont intézetünktől áthelyezte Jablonkay Pál dr. rendes tanárt a II. kerületi katolikus egyetemi gimnáziumhoz, Abád József rendes tanárt pedig a VIII. kerületi állami Zrínyi Miklós gimnáziumhoz. A tankerületi főigazgatóság az angol nyelvi órák ellátásával Szentgyörgyi László gimnáziumi tanárt és Szentes Lajos tanárt bízta meg óraadói minőségben. Kássa Gábor rendes tanárt pedig a rajzoktatás tanulmányi felügyeletével bízta meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Bihari János dr. rendes tanárt soronkivül a VII. fizetési osztályba nevezte ki. Szolgálati idejének betöltése után nyugalomba helyezte Buday Gyula rendes testnevelő tanárt. A létszámosökkentő bizottság szolgálati idejük betöltése után a szolgálatból elbocsátotta Barkász Lajos címzetes igazgatót, Bede István rendes testnevelő tanárt és Szigetváry Károly rendes tanárt ellátási igényük fenntartásával. Ugyanez a bizottság Hofbauer Róbert dr. rendes tanárt a hozzátartozók ellátási igényével és Kókai József altisztet ellátási igény fenntartásával bocsátotta el. Az egyházi hatóság Vajda János rendes katolikus hittanárt a II. kerületi állami tanítókéipzöintézetbe helyezte át s helyébe Barabás Ferenc dr. hittanárt nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr intézetünkhöz helyezte Tóth András altisztet az újpesti állami Könyves Kálmán gimnáziumtól, Demeter Istvánt pedig havibéres altisztté nevezte ki.

Kitűnő tanulók: Szondy Tamás III.b., Antal László IV.a. Engler József, Marjai Tibor IV.b., ,Apor Péter V.a., Kesselbauer Emil V.a., humán szak, Jahoda Lajos V.b., Borvendég János, Borvendég Béla, Horváth Pál, Weber Ottó V.b., reál szak, Kováts László, Várkonyi Péter (később külügyminiszter) VI.a., Göttche Frigyes, Mészáros Lajos VI.b., Schmeykal Tivadar VII.a., Serfőző Iván VII.b., Petheő Árpád, Várhelyi Zoltán VIII.

Kitűnően érettségizett Petheő Árpád és Várhelyi Zoltán.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád - Gimnázium, Általános Iskola és a Dolgozók Gimnáziuma évkönyve az 1948-1949 tanévről. Az iskola fennállásának 47. évében. Szerkesztette, Udvarhelyi Ágoston a gimnázium igazgatója, Koris Kálmán, az általános iskola igazgatója, Salca János vezető tanár. Budapest. 1949. Kiadta az iskola igazgatósága. Budapest, III., Nagyszombat-utca 19-21.

Személyi ügyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter intézetünktől áthelyezte a VI. kerületi állami Kemény Zsigmond gimnáziumhoz Bercelly István gimnáziumi tanárt 1948 október 24-én. Helyét Gombos Sándor rendes tanár foglalta el, aki 1948. szeptember 25-én jött meg a hadifogságból és intézetünknél október 27-én kezdte meg szolgálatát. Ugyancsak intézetünkhöz helyezte át a Miniszter ur Dr. Tóth Pál László gimnáziumi igazgatót a II. kerületi Toldy Ferenc gimnáziumtól. Szolgálatát intézetünknél november 2-án kezdte meg. Barabás Ferenc dr. rendes katolikus hitoktatót a Miniszter ur rendes hittanárrá nevezte ki. Pfisterer Miklós dr. rendes tanár 1949 év januárjáig ösztöndíjjal Londonban tartózkodott, megérkezése után folytatta működését. Facsar Sándor rendes tanárt 1949 március hótól a Miniszter úr tanfolyam végzésére rendelte be, s erre az időre a tanítás alól felmentette.

„Kiváló tanulókör” díszoklevelet kapott az V.a. osztály Makarenko tanulóköre, vezetője: Viniczey Gábor, a VI.a. osztály Vörösmarty tanulóköre, vezetője: Forgács Iván. „Jó tanulásért” érdemrendet kaptak a következő tanulók: Viniczey Gábor V.a., Forgács Iván, Kemény Csaba VI.a., Karády Sándor VI.b., Irtó István, Kovács János VII.a., Horváth Pál, Pál János, Weber Ottó VII.b., András László, Várkonyi Péter VIII.a., Südi János VIII.b.

Kitűnő tanulók: Rudas Elemér, Tellér Gyula, Viniczei Gábor V.a., Antal László, Novák Dezső, Seiden György, Vas Tamás VI.a., Nagy Gábor VI.b., Enger József VI.b. reál tagozat, Apor Péter VII.a., Borvendég Béla, Horváth Pál, Jahoda Lajos, Pál János, Petheő Zsolt, Süti Ernő, Weher Ottó VII.b., András László, Borvendég János, Král Gyula, Szepesváry Tamás VIII.a., Göttche Frigyes, Kovács Tibor, Németh József VIII.b. Szluha Vilmos később tanár a VIII.b. osztályba járt.

Érettségi eredmények: Kitünően megfelelt: Várkonyi Péter. Jelesen megfelelt: András László, Horváth György, Kováts László, Meszes Tibor, Papp Szabolcs, Szepesváry Tamás.

A Budapesti III. Kerületi Állami Árpád Gimnázium évkönyve az 1957-1958. iskolai évről. 1958. Összeállította Fülöp Zoltán igazgató.

Változások a tantestületben. Masznyik Zoltán történelem-latin szakos tanár 40 éves szolgálat után nyugdijba vonult. Távozott az iskolától Radó János, akit a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya igazgatónak nevezett ki a Szentendrei-úti új gimnáziumhoz. Más iskolákhoz osztották be Nádori László testnevelő és Hardy Zsigmond német-francia-matematika szakos tanárokat. Helyettük 1957 szeptember 1-i hatállyal Kenyeres János angol-német, Bolla József latin-magyar, Bolemányi Károly testnevelés és Berkes Emil történelem-filozófia szakos tanárokat helyezte iskolánkhoz. Aujesz|y Lászlóné matematika-fizika szakos tanárt szeptember 15-i hatállyal az Állami Gyakorló Gimnáziumhoz osztotta be. Helyébe Horvay Katalin, Reimann István, Oláh Gyula és Kiss Ottó egyetemi tanársegédeket küldte ki az órák ellátására.

A tantestület. 1957/1958 tanév.

Érettségi vizsgálatra 111 tanuló jelentkezett. Sikeres érettségi vizsgát tett 110 tanuló.

Kitünően érettségizett 23 tanuló (20,7 %), jelesen érett 12 jelölt (10,8 %), jól érett 28 jelölt (25,2 %)

Budapesti III. Kerületi Állami Árpád Gimnázium évkönyve az 1958-1959. iskolai évről. Összeállította Fülöp Zoltán igazgató.

Szabó Ferencet az országos KISZ központba helyezték át. Az iskolához helyezték Bánkiti Imre, Bognár Endre, Perczel Sándor és Kemény csabáné tanárokat. Cseke Istvánná egyéves szabadsága pótlására az I. félévben Erdős Ferenc, a II. félévben Szluha Vilmos tanárokat alkalmazták.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Általános Gimnázium és Géplakatos Ipari Szakiskola évkönyve az 1959-1960. iskolai évről. Felelős kiadó Fülöp Zoltán igazgató. Terv Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint u. 21-23.

Nyugdíjazás. Orbók Aladár, francia-német szakos tanár, az idei iskolai évvel letöltötte kötelező szolgálatát. A budapesti III. kerületi Tanács Oktatási Osztályának rendelkezése értelmében nyugalomba vonulhat.

Iskolánk jellegének változása. A Művelődésügyi Minisztérium az 1959-1960. iskolai év elején iskolánk egyik első osztályát szakiskolai osztállyá szervezte lakatosipari jelleggel. így az elmúlt évben az iskola három tagozattal: humán, reál, és lakatosipari szakiskolai tagozattal működött. Az új szervezésű lakatosipari osztály heti 10 árában végzett gyakorlati munkákat a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikum tanműhelyében, ahol a szakirányítást a teohnikum oktató személyzete végezte. A gazdasági vonatkozású kérdéseket továbbra is a III. kerületi tanács oldotta meg. Az iskola szakiskolává való fejlesztése szükségszerűen veti fel a tanműhely szervezésének kérdését. Ennek halogatása a most már 'kötelezően bevezetett politechnikai oktatás szempontjából is nehézségeket jelentene. Ezért a tanács lakásügyi osztályától megfelelő helyiséget igényeltünk és kaptunk a Bécsi út 96. sz. házban. Ennek rendbehozása és beszerelése folyamatban van.

Szluha Vilmos tanár megalakította a Természetjárók csoportját.

Érettségi eredmények: Az 1960 június 6. és 16-a között megtartott érettségi szóbeli vizsgálatra jelentkezett 97 rendes és két javító érettségi vizsgálatra utasított tanuló. Sikeres érettségi vizsgálatot tett 98 tanuló. Egy tanuló javító érettségi vizsgálatra uta- síttatott. Kitűnően érett 16 tanuló, jelesen érett 11, jól érett 22, közepesen érett 28, a ‘követelményeknek megfelelt 28.

A testületben az elmúlt iskolai évben nem volt változás. A lakatosipari szakközépiskolai osztály helyes nevelése érdekében a kerületi tanács oktatási osztálya Szluha Vilmos orosz szakos középiskolai tanárt, okleveles általános műszerész-vízvezeték és csőszerelő segédet erre az iskolai évre beosztotta.

Az első osztályosok tehetségkutató háziversenyén 113 tanuló vett részt. A csoporthelyezés a következő volt: 1. I.b., 2. I.a., 3. I.d., 4. I.c. Egyénileg első Krekó Béla I.a., második Spengler Beáta I.b., Korbai Géza I.a., Bánhidi Attila I.d. és Polónyi Ferenc I.d. Az Arany Dániel versenyen a következők jutottak a döntőbe: Kéhli László I.a., Krekó Béla I.a., Sipos Béla I.a., Tichy Géza I.c. Az országos középiskolás döntőbe jutottak: Dóra Gyula III.b., Kovács Imre III.b., Barna Sándor IV.a. Káposztássy Béla IV.a. és Györke Béla IV.c. A középiskolás Matematikai Lapok országos versenyén legjobb helyezést iskolai viszonylatiban Kovács Imre III.b., Dóra Gyula III.b. ás Móricz László III.a. értek el.

A biológiai szakkör 30 lelkes tanulóval végezte ebben az évben munkáját. Szakköri titkár Walkowszky Béla IV.a., jegyző Rácz Rozália IV.b. o. tanuló volt.

A Budapesti Felszabadulási Váltófutásban 111 induló csoportból iskolánkat képviselő I.b. osztály stafétában a negyedik helyen végzett. A Budapesti Középiskolás Atlétikai Bajnokságon ötpróbában első helyein végzett Madarász Géza IV.a. osztályos tanulónk. A 400 m síkfutásban Zorkóczy Emőke I.b. osztályos tanulónk második, a 4x100 méteres váltóban az iskola csapata szintén második helyen végzett. A budapesti középiskolák között az Árpád a negyedik helyezést érte el.

Sakkozóink igen szép eredményt értek el. A budapesti bajnokság egyéni győztese Létai Gyula II.c. A csapatbajnokságon pedig harmadik helyen végzett a csapat, az országos bajnokságon a 6. helyet szerezték meg.

Egyik legeredményesebben sportoló szakosztályunk az asztali tenisz szakosztály volt. A budapesti középiskolás egyéni bajnokságon Fekete József első, az országos egyéniben Fekete Szilárd IV.a. osztályos tanuló harmadik lett. A budapesti csapatbajnokságon a párosban első helyen Fekete József és Fekete Szilárd IV.a. osztályos tanulók, második helyen Madarász Géza IV.a. és Schachay Károly II.a. oszt. tanulók végeztek. Leánytanulóink közül a budapesti bajnokságon Zimmermann Mária II.b. osztályos tanuló második lett, a leány párosban Zimmermann Mária és Pálos Judit IV.b. a harmadik hely megszerzésével igen jó helyezést értek el.

Kitűnő tanulók: Kéhli László, Krekó Béla I.a., Bujáki Györgyi, Kerezsi Ágnes, Kovács Éva, Ujváry Györgyi I.b., Szőcs Lajos I.c., Marosvölgyi János, Szentgyörgyi László II.a., Jedlovszky Magdolna, Kapocs Anna, Náray Judit, Som Katalin II.b., Ágai Béla, Hollendonner János, Kalácska János, Létai Gyula II.c., Hrivnák Géza, Móricz Imre III.a., Dóra Gyula, Kovács Imre, Uglár László III.b., Fekete Szilárd, Fülöp Attila, Kőháti Zsolt, Walkowsky Béla IV.a., Hatta Gizella, Kovács Katalin IV.b., Csermely Zoltán, Fülöp Zoltán (Fülöp Zoltán igazgató fia), Győrke Béla, Szörényi Árpád IV.c.

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Általáns Gimnázium és Géplakatos Ipari Szakiskola évkönyve az 1960-1961. iskolai évről, az iskola fennállásának 58. évében. Felelős kiadó Fülöp Zoltán igazgató. Terv Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint u. 21-23.

Változások a tanári testületben: Az elmúlt iskolai évben nagyobb változás a testületben nem volt. A Fővárosi Tanács VB. Oktatási Osztálya dr. Bolla József tanárt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ságvári Endre gyakorló gimnáziumába osztotta be gyakorlóvezető tanárnak. Dr. Radics Jenőnét a III. kerületi tanács oktatási osztályának vezetője a III. kerületi Martos Flóra leánygimnáziumba helyezte át. A tanulók gyakorlati foglalkozásainak szakszerű ellátására a kerületi tanácsunk Derzsy Géza technikust nevezte ki technikus tanári beosztással. A tanári testület létszáma 25 tanár. Kiemelt munkaterületen dolgozott Berkes Emil filozófia-logika szakfelügyelő, Báthori Béla testnevelési gyakorlóvezető, Kalocsai Rózsa kerületi KISZ középiskolai felelős.

MSZMP tagok voltak: Fülöp Zoltán, Berkes Emil, Kalocsai Rózsa, Károly Zoltán, titkár, Szluha Vilmos. (Jellemző adat, hogy az 1956-os forradalom leverése után 4 évvel, a 25 fős tanári testületben csak 5 párttag volt. Károly Zoltán eredetileg katonatiszt volt, középiskolai tanári oklevelet szerzett földrajz-történelem szakból. Leszerelése után kezdett el tanítani. Gyengén felkészült, de jóindulatú ember volt. Nevezetes mondásai közül kettőt idézek. 1. Szűzföld az a föld, ahová emberi kéz még nem tette a lábát. 2. Csöpögtek a radiátorok, történelem órán megjöttek a szerelők, Károly Zoltán így szólt nekik, jöjjenek, mert csöpögnek a gladiátorok. Károly Zoltánt Gibonnak hívtuk. S. B.)

A KISZ szervezete. A félév idején a taglétszám már az összes tanulók egyharmadát tette ki, s a fejlődés ezzel nem állt meg. Az éveleji négy alapszerv helyett már ötöt kellett létrehozni, hogy a munka folyamata biztosított legyen. Az új vezetőség megválasztásakor a négy alapszervi titkár munkájának összefogása érdekében a tagság Fodor Judit II. b. osztályos tanulót csúcs- titkárrá választotta.

Szluha Vilmos: a politechnika oktatása. Az iskolánkban a politechnizáció terén kétféle rendszer honosodott meg: az ún. 4 + 2-es géplakatosipari szakközépiskola, és az általános gimnázium 5 + 1-es típusa.

A középiskolai Matematikai Lapok országos pontversenyén iskolai viszonylatban a legjobb pontszámot Tiohy Géza II.c. osztályos tanuló érte el.

Igen eredményesen szerepelt asztalitenisz szakosztályunk is. A budapesti középiskolás bajnokságokon férfi egyesben Rétai János IV.b. oszt. tanuló második, Gélléri József IV.a. oszt. tanuló negyedik lett. Férfi párosban Rétai János IV.b. és Gálfy István III.c. oszt. tanulók első, Gelléri IV.a. és Kéhli László II.a. oszt. tanulók második helyen végeztek. Női párosban Zimmermann Mária III.b. és Greiner Éva II.b. osztályos tanulók második helyen végeztek.

A sportkör keretében működött a Természetbarát Szakosztály is. Szakosztályvezető tanár: Szluha Vilmos. Ifjúsági titkár: Krekó Béla II.a. osztályú tanuló. Túraszervező: Palluch József IV.b., gazdasági felelős: Tóth Attila II.c.. versenyfelelős: Karácsony György II.a. osztályú tanuló.

Az 1961. június hó 1-9. között tartott érettségi vizsgákra 79 rendes, 1 magántanuló jelentkezett, 1 tanuló pedig javító vizsgát tett. Sikeres érettségi vizsgát tett összesen 71 tanuló. Kitünően érett 8, jelesen 10, jól 21, közepesen 19, a követelményeknek megfelelt 13, javító érettségi vizsgára utasítatott 10 tanuló.

Kitűnő tanulók: Maday Gyula I.a., Steffler Miklós I.b., Csiki Péter, Kéhli László, Krekó Béla II.a., Bart Erika, Újvári Gyöngyike II.b., Szőcs Lajos, Tarr György II.c., Bánhidi Attila II.d., Matos Pál, Szentgyörgyi László III.a., Jedlovszky Magdolna, Kapcsos Anna, Mohos Márta, Som Katalin, Takács Ágnes III.b., Ágai Béla, Hollendonner János, Jancsecz Antal III.c., Schuller Sándor III.d., Dóra Gyula, Kovács Imre, Uglár László IV.a.,

A Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Árpád Általáns Gimnázium és Géplakatos Ipari Szakiskola évkönyve az 1961-1962. iskolai évről, az iskola fennállásának 59. esztendejéről. Felelős kiadó Fülöp Zoltán igazgató. Terv Nyomda, Budapest, V., Balassi Bálint u. 21-23.

Tóth Pál László dr. két tanulmánát közli. Mondatelmélet az iskolában és Bevezető megjegyzések az augio-vizuális módszer bírálatához.

Változások a tanári testületben: Kecskeméti Sándornét a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumba osztotta be gyakorlóvezető tanárnak. Bánkuti Imre kartársunk a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa lett. Peller József az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikai tanszékén, mint tanársegéd működik. Tanári karunk új munkatársakkal is gazdagodott. Dominik Gyula kartársunk nem is olyan régen diákként távozott, s most tanárként tért vissza iskolánkba. A III. kerületi Tanács Oktatási Osztálya dr. Wojnarovich Eleknét és Ugaros Lászlónét helyezte hozzánk rajz, ábrázoló, illettve a matematika órák ellátására, dr. Radics Jenőné kartársunk egy évi távoliét után ismét visszakerült közénk a Martos Flóra Gimnáziumból, s a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya dr. Soós Júlia tanárnőt helyezte hozzánk, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumból. Az utóbbi két kartársunk a magyar nyelv és irodalom oktatásában találta meg munkaterületét. Az iskolai év folyamán összesen 27 tantestületi taggal dolgoztunk. Minden nevelő teljes óraszámmal tanított, s ezúttal is, mint az elmúlt években, a matematika-fizika szakot ellátó kartársak jelentős túlórában dolgoztak. Kiemelt területen dolgoztak az idén is: Berkes Emil filozófia—logika szakfelügyelő és Báthori Béla testnevelési gyakorló vezető. Órakedvezményben részesültek: Berkes Emil 12 óra, Báthori Béla 8 óra, dr. Tóth Pál László 6 óra (könyvtáros) és Dominik Gyula 4 óra (iskolai KISZ tanácsadó tanár).

Az iskola KISZ munkája. A 420 főre növekedett KISZ-szervezet sokrétű munkáját Fodor Judit (III.b osztályos tanuló) titkár lelkesen és jól irányította. Dicséretet érdemelnek aktív segítői, a csúcsvezetőség tagjai, különösen Szabó Pál (II.b), Bujáky Györgyi (III.b), Zorkóczy Emőke (III.b) és Kerezsi Ágnes (III.b.) osztályos tanulók. Dominik Gyula volt a KISZ tanácsadó tanár.

Szluha Emil a politechnika oktatásáról közölt egy beszámolót. Matematikai szakkör. Tanárvezető: Bognár Endre, diákelnök: Kalácska János. Az országos Arany Dániel matematikai versenyen és az országos középiskolai matematikai versenyen a tagok mérsékelt számban indultak. Országos döntőbe kerültek az alábbiak: Komlóssy András II.b., Tichy Géza II.c., Takács Ágnes IV.b. osztályos tanulók. A középiskolai Matematikai Lapok pontversenyén iskolai viszonylatban Tichy Géza III.c, osztályos tanuló érte el a legjobb pontszámot. Sport kör. Vezetője Bolemányi Károly testnevelő tanár. A sport körben eredményesek voltak: az atlétikai szakosztályt vezető Greiner Frigyes III.c. és Heinrich Magdolna, III.b., a kosárlabda szakosztályt vezető Hollendonner János IV.c., aa labdarúgó szakosztály élén álló Bálint Tibor III.a. Az egyes szakosztályok munkáját az SK diákelnöke, Krekó Béla III.a. osztályos tanuló jól fogta össze. A sportkör gazdasági ügyeit Kéhli László III. a. oszt. tan. igen lelkiismeretesen vezette. Atlétika. A budai középiskolák és ipari tanuló intézetek közötti bajnokságon az összeredményt tekintve fiútanulóink az első, leánytanulóink a második helyen végeztek. A diáksportoiók legnagyobb versenyén, a budapesti egyéni és csapatbajnokságon a következő figyelemre méltó eredményeket értük el: A fiúk egyéni bajnokságán a 100 m-es síkfutásban Karácsonyi György III.a. osztályos tanuló hatodik, 400 m-en Krekó Béla III.a. első és Hegedűs Tibor III.a. második, 800 m-en Krekó Béla III.a. második, Janek Zoltán IV.d. harmadik és Szabó Kálmán II.b. ötödik, távolugrásban Spánik Ágoston III.a. második, magasugrásban Krekó Béla III.a. harmadik és Szabados Árpád IV.c. ötödik, ötpróbában Teichmann Ferenc III.d. második és Szabados Árpád IV.c. osztályos tanuló harmadik lett. A csapatbajnokságok során 4x1000 m-es váltónk, valamint magasugró, távolugró és diszkoszvető csapatunk az első helyen végzett, 4x400 m-es váltónk a második, gerelyhajító csapatunk a negyedik, súlylökő csapatunk az ötödik helyet szerezte meg. A leányok egyéni bajnokságán távolugrásban Nagy Mária III.b. osztályos tanuló negyedik, gerelyhajításban Braun Mária III.b. harmadik lett. Asztalitenisz szakosztályunk ez évi szereplése sikeresnek tekinthető, mert a III. és XIII. kerületi középiskolák és ipari tanuló intézetek összevont csapatbajnokságát megnyerték. A B csapat ugyanebben a mezőnyben harmadik lett. A területi bajnokságon Kéhli László III.a. osztályos tanuló nyert bajnokságot, mellette Ladó László II.b. osztályos tanuló negyedik helyezést ért el. A III. kerületi iskolák és egyesületek közötti bajnokságon Greiner Frigyes III.c. oszt. tan az elődöntőbe jutott. Leányversenyzőink közül Heinrich Magdolna és Greiner Éva III.b. osztályos tanulók második, ill. a harmadik helyen végeztek az egyéniben, párosban másodikok lettek, vegyespárosban pedig — idegen párral játszva — első-második helyen végeztek. Az intézeti bajnokságot Kéhli László III.a. osztályos tanuló nyerte. A budapesti középiskolás egyéni sakk bajnokságon Létay Gyula IV.c. oszt. tanulónk az ötödik helyen végzett, ezzel jogot nyert a júliusban rendezendő országos bajnokságon való indulásra.

Az iskola legkiválóbb tanulója Krekó Béla III.a. osztályos tanuló, 435 ponttal.

Kitűnő eredménnyel érettségiztek: Halmosdi Gusztáv, Jancsecz Ferenc, Matos Pál, Szentgyörgyi László, Hidas Katalin, Jedlovszky Magdolna, Kapcsos Anna, Mohos Márta, Nagy Beáta, Néray Judit, Som Katalin, Takács Ágnes, Ágai Béla, Hollendonner János, Jancsecz Antal, Kalácska János, Szabó Jenő, Bálint Sándor.

Kitűnő tanulók: Krekó István, Lótos Tibor, Végh Géza I.a., Jancsecz Sándor I.b., Madai Gyula, Zalán Péter II.a., Komlósi András II.b., Csiki Péter, Kéhli László, Krekó Béla, Nyirjesy Gyula III.a., Bart Erika, Bujáky Györgyi, Fodor Jutka, Spengler Beáta, Újvári Gyöngyi III.b., Greiner Frigyes, Szőcs Lajos III.c., Halmosdi Gusztáv, Matos Pál IV.a., Hidas Katalin, Jedlovszky Magda, Mohos Márta, Nagy Beáta, Néray Judit, Som Katalin, Takáts Ágnes IV.b. Ágai Béla, Holendonner János, Jancsecz Antal, Kalácska János, Molnár László, Szabó Jenő IV.c., Bálint Sándor IV.d.

1962-től már nem készültek évkönyvek.

1968-ban távoztak a Gimnáziumból Kecskeméti Sándorné, aki a Radnóti Gyakorló Gimnáziumba ment és vezetőtanárnak nevezték ki, Peller József az ELTE matematika tanszékének munkatársaként folytatta pályafutását, Bánkúti Imre a Nemzeti Múzeum munkatársa és dr. Dömötör Gábor a Bláthy Technikum adjunktusa lett. Távoztak az iskolából később következő tanárok: Báthori Béla testnevelő; dr. Vanyek Béla szakfelügyelő, angol-német-kémia szakos tanár, az országos hírű fotószakkör vezetője; dr. Perczel Sándor kémia-biológia szakos vezetőtanár, tankönyvíró; Bánkúti Imre magyar-történelem szakos tanár, kutató, szakíró, dr. Bolla József magyar-latin szakos tanár, önképzőköri elnök; Dobra Gyuláné szakkörvezető orosz tanár; Kecskeméti Sándorné magyar-történelem szakos tanár, a történelem szakkör és a tánccsoport vezetője; Károly Zoltán (Gibbonnak hívtuk, katonatiszt volt, leszerelt és így történelem-földrajz szakos tanárunk volt. Egyik mondása „Szűzföld az a föld, ahová emberi kéz még nem tette be alábát. S. B.”) történelem-földrajz, Kalocsai Rózsa magyar-történelem és Bognár Endre (1986-ban a Külkereskedelmi Főiskolán előadást tartottam a Kondratyjev ciklusok témaköréből és ott találkoztam Bognár Endrével, ott tanított matematikát. S. B.) matematika-fizika szakos tanárok. A távozások oka az volt, hogy bizonytalan volt az, hogy megmarad-e az Árpád Gimnázium.

Hajdu Gyula testnevelő tanár (Az Árpád Gimnáziumban tanított 1969-1986 között) emlékezik. Az 1980-as évek eleje.

Népszava, 1995-03-14 / 62. szám. Aláírások Árpádért. MTI-információ. Az óbudai Árpád Gimnázium aláírásgyűjtési akciójához egy hét alatt az iskola ezernél is több tanára és volt diákja csatlakozott - mondták hétfőn az iskola titkárságán. Mint ismeretes, az Árpád tanárai és volt diákjai kezdeményezésükkel azt szeretnék elérni, hogy a gimnázium épületéből költözzön ki a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola két - csaknem negyven éve ott működő - kara. Az iskolaszék tagjai egyébként a múlt héten levélben fordultak Fodor Gábor művelődési miniszterhez, kérve a kulturális tárca vezetőjét: minden lehetséges eszközzel segítse az iskolában kialakult áldatlan állapotok enyhítését.

Az iskola története és tanárai 1991-2022

Népszabadság, 2005-08-18. 193. szám. Nagy Krisztina: Árpád Gimnázium: újra egyedül. „Nagyszabású felújításba kezdett az óbudai Árpád Gimnázium. Az intézmény, amely eddig a Budapesti Műszaki Főiskolával együtt lakott a Nagyszombat utcában, végre birtokba vehette a teljes épületet. A gimnázium és az önkormányzat 1984-től folyamatosan tárgyalt a társbérlet megszüntetéséről, de megállapodás csak 1995-ben született. Ennek értelmében a Bécsi úton felépült a főiskola új épülete, ahova az intézmény június végén elköltözött. Azóta már elkezdődtek az átalakítási munkálatok, melyek célja, hogy az eddigieknél nyugodtabban, kényelmesebben folyhasson az oktatás. Gyimesi Róbert, az Árpád Gimnázium igazgatója elmondta, a főiskolával közös épülethasználatnak jó és rossz oldalai is voltak. A kellemetlenségeket leginkább az okozta, hogy a kevés hely a diákokat állandó vándorlásra kényszerítette a termek, valamint a Szőlő és a Nagyszombat utcai épületek között. Ennek ellenére a két intézmény vezetői között jó viszony alakult ki, a kényszerű együttélésnek megtalálták a kellemes oldalát is. Mindenképpen előnyös volt, hogy az épület fenntartásának költségeit az intézmények megosztották, ezenkívül bizonyos beruházások anyagi hátterét is közösen teremtették elő. Most, hogy ez a kényszerű helyzet megszűnt, az iskola nagyszabású építkezési terv megvalósításába kezdett. Az egykori főiskolai irodákat tantermekké bővítik, míg a túl nagy helyiségeket közfalakkal megfelelő méretűekre osztják. A bontott órák számára - mint például a fakultációk, a nyelvi órák - kevés férőhelyes termeket alakítanak ki.”

Magyar Demokrata, 2018-01-24 / 4. szám. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a 2016-os teljes nyílászárócsere után tornatermet alakítanak ki.

Magyar Hírlap, 2018-02-02 / 28. szám. „Új tornatermet alakítanak ki százötvenhétmillió forintos állami támogatásból az óbudai Árpád Gimnáziumban - jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az iskolában tartott sajtótájékoztatón. A II. és III. kerület országgyűlési képviselője közölte, a kormány tavaly év végén döntött a tornaterem kialakításáról, amely „megfelel majd az óbudaiak igényeinek”. Kijelentette, az ország építése arról is szól, hogy biztosítják a gyerekeknek a tanulás lehetőségét, ennek érdekében pedig a közelmúltban 3,5 milliárd forintból felújították például az Óbudai Egyetem Kandó kollégiumát. Tarlós István főpolgármester, a gimnázium egykori tanulója a tájékoztatón elmondta: az iskolát az 1950-es években „kiforgatták a vagyonából és csak vendégként” működhetett a házban, s az intézmény végül 2005-ben kapta vissza az épületet. (JZs)”

Óbudai Árpád Gimnázium. 2022. december 9. „Megrendülten tudatjuk, hogy 2022. december 8-án, hosszú betegség után, életének 41. évében elhunyt dr. Besenyei Ádám tanár úr, iskolánk matematikatanára. Besenyei Ádám 2005-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus szakán, 2009-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. 2010 óta volt az ELTE Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék adjunktusa, 2015 óta habilitált egyetemi docense. Magas színvonalú oktatói munkájáért két ízben is megkapta az ELTE TTK Kar Kiváló Oktatója címet, 2021-ben pedig Gács András-díjjal tüntették ki. A matematikatanári mesterszakot 2019-ben végezte el, ezt követően lett az Óbudai Árpád Gimnázium óraadó matematikatanára. Derűs egyéniségével és mély szakmai tudásával hamar kivívta kollégái és tanítványai megbecsülését, szeretetét.”

Udvarhelyi Híradó, 2018-03-23 / 57. szám. Kosztolányi Kata: „Emléktáblát kapott a Tamási Áron Gimnázium egykori testnevelő tanára, a 2012-ben elhunyt Szőcs K. Péter. A Peti bácsiként ismert pedagógus emléke előtt így tisztelegnek az óbudai Árpád Gimnázium, valamint a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium diákjai és tanárai, akikkel a hetvenes években került személyes kapcsolatba, amikor az idelátogató csoportnak segített feljutni a Madarasi Hargitára. Az emléktáblát és díszkoszorút a Tamási Áron Gimnázium tornatermének bejáratánál helyezték el, és a „Tanár úr, soha nem felejtünk! Köszönjük, hogy 40 évvel ezelőtt útjára indítottad az azóta is töretlenül működő hargitai táborozás hagyományát" feliratot vésték kőbe hálájuk jeléül. Az ötlet kivitelezését Óbuda önkormányzata támogatta, az avatásra a 3. kerületi polgármester is eljött. A Veres Péter Gimnázium volt a kezdeményező, az onnan nyugdíjba ment, korábban az Árpád Gimnáziumban tanított Hajdú Gyula pedig az értelmi szerző, akinek a csoportját annak idején kalauzolta Szőcs K. Péter, autóval szállítva fel a csomagokat és azokat a diáklányokat, akik nehezebben bírták a gyaloglást. A hosszas utazás és az akkori körülmények dacára megszerették a vidéket, egy-két év múlva visszatértek, és szép lassan hagyomány teremtődött. Azóta is minden évben jön egy diákcsapat, sőt évente kétszer is, mert Szőcs K. Péter javaslatára Szekterszen szoktak nyaralni. Jelenleg is egy huszonöt fős társaság túrasízik a Hargitán - mesélte a néhai tanár felesége, Szőcs Mária. „Peti bácsi 1966-tól tanított az iskolánkban, tornatanárként és osztályfőnökként harminc éven át generációk sorát nevelte a sport szeretetére. 1996-ban ment nyugdíjba, de 2000-ig még helyettesítőként bedolgozott. Siszakosként sokat járt a gyerekekkel a Hargitára, ahol táborokat szervezett számukra, ahogy a budapesti iskolákkal is tette” - emlékezett meg róla Laczkó György, a gimnázium igazgatója. Szőcs K. Péter 1936-ban született Budapesten, miután székelyudvarhelyi édesapja és Fiuméból származó, ún. trianoni menekült édesanyja ott alapított családot. 1940-ben tértek haza. Tanulmányait Kolozsváron végezte, ugyanott tanítói képesítést szerzett. Atlétikában elért kiváló eredményei révén került a tornatanári pályára, elvégezve a bukaresti testnevelési egyetemet. 1965-ben városunkban állapodott meg, egy évig az akkori pionírházban dolgozott, majd a Tamási Áron Gimnáziumban és kis kitérővel az Egészségügyi Líceumban tanított.”

Magyar Idők, 2018-06-23 / 144. szám. Idén hatodik alkalommal adták át a „Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért” díjakat 2018. június 8-án este az Új Nemzedék Központ által rendezett Országos Tehetséggálán a Pesti Vigadó dísztermében. A „Bonis Bona - A nemzet tehetségeiért” díj 2013 tavasza óta ad lehetőséget a tehetséggondozásban kiemelkedő munkát végző hazai és határon túli pedagógusok elismerésére a Nemzeti Tehetség Program keretében.[] A három egyéni kategória közül a „Kiváló tehetséggondozó” kategóriájában a húsz kitüntetett egyike Molnárné Vámos Katalin, az Óbudai Árpád Gimnázium magyar nyelv és irodalom, valamint orosz és angol szakos, szakvizsgás vezetőtanára, mentor szakirányú mesterpedagógusa, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a humán munkaközösség tagja. A tanárnő 1986 óta büszke pedagógusa a kiváló gimnáziumnak, ahol számos neves tudós, művész, sportoló és közéleti ember nevelkedett.”

Igazgatói

Források:

Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. Az Árpád Gimnázium igazgatói 1902–2001. 526. old. Magyar Wikipédia

Morvay Győző (1873-ig Krenek Győző) (Pest, 1863. december 29. – Budapest, 1938. november 20.) bölcseleti doktor, irodalomtörténész, latin – német szakos tanár, főgimnáziumi tanár, iskolaigazgató. A Budapesti Tudományegyetemen 1887-ben bölcsészdoktori, 1888-ban és 1890-ben hat tantárgyból tanári oklevelet szerzett: bölcseletből, történelemből, magyar, latin és német nyelvből, valamint tornából. 1886-tól 1902-ig vidéki és budapesti főgimnáziumokban tanított. 1902 szeptemberében kinevezték a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium (ma Óbudai Árpád Gimnázium) megbízott igazgatójává, 1905 februárjától pedig a középiskola tényleges igazgatója lett 1926-os nyugdíjba vonulásáig. 1918-ban tankerületi főigazgatói címet kapott. Az első években nemcsak irányította az iskolát, de az órák több mint felét is ő tartotta. Az ő kezdeményezésére indult meg a gimnáziumban a svédtornázás, a nagyobb bel- és külföldi tanulmányi kirándulások. Az országban elsőként vezette be az iskolaorvosi intézmény mindennapi alkalmazását. Kezdeményezésére készült el először 1908-ban a képekkel illusztrált év végi értesítő. Az ő igazgatósága alatt vette fel a gimnázium az Árpád nevet. 1926-os nyugdíjba vonulásakor a közel negyedszázados Árpád Gimnáziumot mint a magyar közoktatás egyik önálló, elismert intézményét adta át utódjának. Tizenkilenc önálló könyve jelent meg, közülük a jelentősebbek: Magyarázó tanulmány Az ember tragédiájához (1897); Madách Imre életrajza (1898); Galánthai g. Fekete János (1903); Byron Magyarországon (1913).

Vasadi Balogh György dr. (Gyúró, 1882. december 10-Budapest, 1960) Első fénykép Vasadi Balogh György főhadnagy az I. világháborúban, a második fénykép az Árpád Gimnázium tanára 1941-ben. A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen 1906-ban bölcsészetdoktori diplomát, 1907-ben tanári oklevelet szerzett a történelem és földrajz tárgyakból. Tanári oklevelének megszerzése után 1905-ben a mezőtúri református főgimnázium földrajz-történelem szakos tanára lett. Másfél év után az államhoz került s Ceglédre, Szegedre és végül a leszerelése után, 1919-ben kerül az Árpád gimnáziumhoz s itt működött 1941-ig. Közben 1920-tól 1933-ig mint a váli kerület nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselője, 1920-1933 között szabadságon volt. 1916-1920 és 1933-1941 között történelmet és földrajzot tanított az Árpád Gimnáziumban. 1941 decemberében nyugalomba vonult. Megbízott igazgató volt 1926. április–1927. február között.

Rácz Jenő megbízott igazgató 1927. február–1927. szeptember között. 1924-1938 között természettan és vegytan szakos tanár az intézetben.

Gáldy Béla (1934-ig Gajda) (Szerencs, 1884. szeptember 2.-1945) magyar-latin szakos tanár, 1907-ben szerezte meg a diplomát a Budapesti Tudományegyetemen, majd a karánsebesi állami főgimnáziumban tanított 1907-1920 között, majd a békéscsabai állami Lorántffy Zsuzsa leánygimnázium igazgatójának nevezték ki itt dolgozott 1927 szeptemberéig, amikor az Árpád Gimnázium élére került és 1942 június 30-ig volt az intézet vezetője. Budapest ostroma alatt hunyt el, a családja egy fateknőben temette el a Déli pályaudvar mellett. Napokkal később alkalmi sírja helyén egy óriási bombatölcsér tátongott. Gáldy Béla így ma is jeltelen sírban nyugszik. Életrajzát ld.: Igazgatói portré: Gáldy Béla – az építő. 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. Írta és szerkesztette: Lévay Zsolt.

Kékesi János matematika és fizika szakos tanár, igazgató volt 1939-1942 között a lévai gimnáziumban, majd 1942 július 1.–1946 között az Árpád Gimnáziumban.

Udvarhelyi Ágoston (1935-ig Uhlitz) (Budapest, 1904. szeptember 12.–Budapest, 1983. március 7. Pestlőrinci Temetőben nyugszik) Gimnáziumi igazgató, tanulmányi felügyelő, cserkészvezető. – 1914–től a budapesti Fáy Gimnáziumban tanult, 1922-ben érettségizett 1922–1925 között katona volt. 1926-ban a Pázmány Péter Tudomány Egyegyetemen földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. A Fáy Gimnáziumban visszament és ott tanított, a 18. sz. Lóczy Lajos cserkészcsapat parancsnoka, 1944-től igazgatóhelyettes volt. A III. kerületi Árpád Gimnáziumban 1947–1950 között igazgató, 1951-ben igazgató helyettes és tanár, majd 1957-1966 között Fülöp Zoltán igazgató mellett megint igazgatóhelyettes és 1958-tól tanulószoba vezető. 1960-ban, 1961-ben igazgatóhelyettes, az iskola adminisztrativ vezetője. 1956 októberében a Gimnázium Munkástanácsának a tagja.1966-ban nyugdíjba küldték. Nem volt párttag, így 1950 után már nem nevezték ki igazgatónak. Leánya Piroska.

Dr. Vörös István. Igazgató 1950–1952 között az Árpád Gimnáziumban, majd a Trefort utcai Gyakorló Gimnázium igazgatója.

Éber Imre (Budapest, 1918.-május 20.-) Német-angol szakos tanár. Árpádos öregdiák, (1931. III.b. osztály, Éber Imre kitűnő tanuló, 1936 VIII. osztály Éber Imre jeles tanuló). Az Árpád Gimnázium igazgatója:1952–1956.

Fülöp Zoltán (Székelyudvarhely, 1908-1974) Történelem-földrajz szakos tanár és kiválóan zongorázott. Az Árpád Gimnázium igazgatója: 1956–1971.

Az Óbudai Temetőben megtaláltam Fülöp Zoltán (†1974) és felesége (†1972) sírját. (Budapest, Óbudai temető, 20-0-1-226). Fülöp Zoltánt 1974.10.02-án, néhai Fülöp Zoltánnét 1972.07.27-én temették el.

A sír Krekó Béla sírja (Dr. Krekó Béla 1915-1994, felesége M. Kovács Katalin 1919-2010, fiúk László 1951-2009) mellett van. (Budapest, Óbudai temető, 20-0-1-225)

Tiszavölgyi István Három gimnázium igazgatója volt, a Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumé, majd az Árpád Gimnáziumé (1971-1986), végül az ő közreműködésével 1986-ban útjára indított Veres Péter Gimnáziumé. 1966 szeptember 1-én mint igazgatóhelyettes kezdte meg a munkáját az óbudai Árpád Gimnáziumban. Szerkesztője volt „Az Árpád Gimnázium története.” c. könyvnek. Tatabánya. 1977. Tiszavölgyi István-díjban kitüntetést Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata alapította 2019-ben és ítéli oda minden évben egy kerületi pedagógusnak.

Száva Gézáné (Gitta) (1944-) Matematikus szakos tanár. Igazgató 1986–1996.

Gyimesi Róbert. (Szombathely, 1957. március 25.-) Tanulmányai: 1963-1971. Petőfi Sándor Általános Iskola, Szombathely, 1971-1975. Nagy Lajos Gimnázium, Szombathely. Matematika, fizika szakos diplomájának megszerzése után 1981-től kezdett tanítani az Árpád Gimnáziumban. Igazgató 1996–2006 és 2009–2020. Pro Óbuda-díjas (2020).

Karádi Magdolna. (1951-) Karádi károly leánya. 1969-ben az Árpád Gimnáziumban érettségizett. 1989-1991 Árpád Gimnáziumban matematikát tanított. Igazgatóhelyettes 2004-2006, majd igazgató 2006–2009. Kérdezd másként Karádi Magdolna igazgatónőt. Árpád Lapok. (2006. 10. sz.) Szakmai önéletrajza: http://www.karadi.com/

Kis Róbert. 1981 óta biológia, kémia szakos tanár az Árpád Gimnáziumban. Igazgatóhelyettes 2011-2020, igazgató 2020–. Bárczy István-díjas. (2019), Óbuda-Békásmegyer polgármestere Pro Óbuda-díjjal tüntette ki (2020) Kérdezd másként Kis Róbert tanár urat. Árpád Lapok. (2006. 9. sz.)

Neves tanárai

Neves tanárok. 1902-1944

1902 és 1944 között az iskola tanárai közül 87-en megszerezték a doktori fokozatot és ezzel az Egyetemeken magántanári képesítést szereztek, tehát az Egyetemeken szakterületük szerint taníthattak. Az Árpád Gimnázium 1945 előtt fiú gimnázium volt, a tanárok is férfiak voltak.

Doktori fokozatot szereztek:

Adler Éliás (Illés), Ágner Lajos, Ajtai Kálmán, Alszeghy Zsolt, Balázs Endre, Balázs István, Balogh György, Beck Károly, Bentsik György, Benoschofszky Imre, Berg Pál, Biró Lajos Pál, Bogyai Attila, Bödey József, Budaméry Béla, Császár Ernő, Csernay József, Csinády István, Edelstein Bertalan, Endrei Gerzson, Esztergomy Ferenc, Fallenbüchl Tivadar, Goldziher Károly, Hofbauer Róbert, Holzträger Frigyes, Honti János, Jelitai József, Kákonyi László Zoltán, Kiss Arnold, Kéki Lajos, Kertész Ármin, Kincses Endre, Kiss Arnold, Kohányi Zoltán, Könözsi Lajos, Körmöczi Lajos, Kunszeri Gyula, Latkóczy Mihály, Lukinich Imre, Marót Károly, Máté Lajos, Mátrai Vilmos, Mihálovits Sándor, Módy Mihály, Morvay Győző, Munkácsi Kálmán, Nagy Dénes, Nagy Ferenc, Nagyághy László, Olgyai Bertalan, Pais Dezső, Palágyi Menyhért, Párdányi Emil, Pfisterer Miklós, Pinkert Ede, Polgár György Ödön, Poszvék Lajos, Rausch Géza, Rédei Kornél, Reményi Lajos, Riesz Frigyes, Rimár Jenő, Ruttkay Miklós, Sajó Sándor, Salamon Károly, Schuster K. Alfréd, Senkár-Könözsi Lajos, Siposs István, Szabó Géza, Szemere Samu, Szemkő Aladár, Szidarovszky János, Sziva József, Takács Pál, Tari Imre, Tichy Gyula, Tompa Béla, Tölgyessy Ferenc, Tőrös Béla, Váradi Béla, Vértessy Dezső, Vidor Pál, Wagner Alajos, Willer József, Witkoviczky Károly, Zachár Emil, Zayzon Sándor.

1902 és 1944 között az iskola tanárai közül a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak: Riesz Frigyes, Kéky Lajos, Lukinich Imre, Marót Károly, Pais Dezső, Szemere Samu, Szidarovszky János, Alszeghy Zsolt János, Keményfy János.

Azt, hogy ki volt neves tanár annak alapján döntöttem el, hogy publikációi, tudományos tevékenysége alapján neve, szakmai életrajza, megjelent munkái megtalálhatóak-e az interneten valamelyik lexikonban. (Pl. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1891-1914, Magyar Wikipédia, Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1999, Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona, Budapest, 1930, Magyar Katolikus Lexikon 2013, A Pallas Nagy Lexikona, 1893-1900, stb.).

Természettudományos munkásság

Goldziher Károly (Budapest, 1881. február 26. – Budapest, 1955. november 6.) Magyar matematikus, egyetemi tanár; a matematikai tudományok doktora (1952). 1905-1909 között matematikát tanított az Árpád Gimnáziumban. Goldziher Ignác és Goldziher Károly családi síremléke Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 2-1-8

Riesz Frigyes (Győr, 1880. január 22. – Budapest, 1956. február 28.) Magyar matematikus, egyetemi tanár, a MTA tagja. A Szegedi Tudományegyetemen rektor volt 1925/26-ban. A matematikát és a mértant tanította 1908-1912 között az Árpád Gimnáziumban.

Sümegh László (Budapest, 1945. február 10.-) Pedagógus, kémia–fizika szakos tanár, gimnáziumi igazgató, író, az 1989-es rendszerváltást követő katolikus kerettanterv egyik fejlesztője. Érettségi után megalapítja a SIGMA együttest. A zenekarnak néhány rádiós és televíziós szereplésen kívül egy hanglemeze jelent meg (1963–1968) Qualiton SP 335 1966. Egyetemi éveinek első felében az Egyetemi Színpad könnyűzenei vezetője. 1970-ben a diploma megszerzése után tanított az Óbudai Árpád Gimnáziumban, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, (rendszerváltozás után Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola), valamint a Széchenyi István Távközlési Műszaki Főiskola fizika tanszékén. 1994-től 2007-ig igazgató a budai Szent Margit Gimnáziumban, illetőleg annak jogelődjében, a Kaffka Margit Gimnáziumban.

Bölcsészettudományi és egyházi munkásság

Adler Éliás (Illés) (Zenta, 1868 – 1924. február 19. Budapest, Terézváros, Kozma utcai temető, 4. parcella, 1. sor, 15. sírhely) Zsidó származású magyar hittudós, rabbi. 1896–1907 között Óbudán rabbi. Tizenegy évig működött itt, mikor Pest hívta meg rabbijául a Rombach utcai templomba. Tudósként többek között a kabbalával foglalkozott. Budapest egyik legnépszerűbb papja és szónoka volt. Az Árpád Gimnáziumban 1902-1913 között tanította az izraelita hittant. Az Árpád Gimnáziumban 1902-ben Dr. Adler Éliás főrabbi vezetésével megindult az izraelita hittan oktatása. Adler Illés 1911-ben, 1912-ben, 1913-ban, izraelita hittantanár. 1914-ben távozott az iskolából.

Ágner Lajos (Szécsény, 1878. február 16. – Budapest, 1949. április 30.) Magyar irodalomtörténész, orientalista, sinológus, pedagógiai író, középiskolai tanár. A Budapesti Tudományegyetemen 1901-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett magyar irodalomból és nyelvészetből, majd tanári oklevelet magyar és latin filológiából. Ezt követően egy évig a berlini Humboldt Egyetemen állami ösztöndíjasként kínai és japán nyelvet és irodalmat tanult. 1902-től négy éven keresztül a jászberényi főgimnázium tanára volt. 1907 augusztus hónapban Budapestre helyezték át, ahol az Óbudai Árpád Gimnázium tanára volt egészen 1938-ig, a nyugdíjba vonulásáig. A gimnáziumi katedrát csak fél évre hagyta el: 1918 őszén az Országos Tanári Kongresszus kívánságára a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba rendelték, ahol a középiskolai ügyosztály személyi ügyeit intézte. 1919 tavaszától tanári szolgálatra beosztott igazgatóként tevékenykedett tovább az Árpád Gimnáziumban.

Benoschofsky Imre (Budapest, 1903. február 6. – Budapest, 1970. július 5.) Országos vezető főrabbi. Vallásos műveltsége mellett hatalmas világi műveltséggel is rendelkezett, ahogy nagy elődjei is, akik a neológ rabbi ideáljaként rendelkeztek ezzel a széles tudással. 1926-tól lágymányosi, 1928-tól budai rabbi, majd 1928-tól több mint harminc éven át a Zsigmond utcai (mai Frankel Leó utca) zsinagóga rabbija volt. 1936-tól főrabbi, 1960-tól országos vezető főrabbi volt. A holokauszt idején munkaszolgálatra hurcolták. 1945-től haláláig az Országos Rabbiképző Intézet homiletikai és vallásfilozófiai professzoraként is működött. Az Árpád Gimnáziumban 1926-1931 között tanította az izraelita hittant.

Bíró Lajos Pál (Eger, 1906. június 28. – Budapest, Rákoskeresztúr, 1985. június 14.) Szótárszerkesztő, színháztörténeti szakíró, lapszerkesztő. A magyar királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziuma tanárjelöltje (1930–1931). A budapesti III. kerületi állami Árpád Reálgimnázium, illetve Gimnázium tanárjelöltje (1931–1932), óraadó tanára (1932–1933), helyettes tanára (1933–1936), rendes tanára (1936. július 1.–1942. június 30.) és igazgatóhelyettese (1940–1942) valamint megbízott igazgatója (1941. július–1941. november); közben a British Council ösztöndíjasa Sheffieldben (1939–1940), a lévai magyar királyi állami gimnázium rendes tanára és igazgatója (1942. július 1.–1943. szeptember 24.). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Elnöki Ügyosztályához rendelt tankerületi főigazgató (1943. szeptember 24.–1945). A budapesti VI. kerületi állami Mária Terézia Leánygimnázium igazgatója (1945–1946) és a Budapesti környéki tankerület, illetve a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tankerület főigazgatója (1946. június 1.–1948. április). A budapesti Zenei Gimnázium és a Testnevelési Főiskola angoltanára (1949–1958), a budapesti Bolyai Gimnázium angoltanára (1958–1966). Az Árpád Gimnáziumban 1931 és 1941 között az Árpád Gimnázium magyar-angol szakos tanára volt. 1931-ben, 1932-ben, 1933-ban (földrajzot is tanította) óraadó tanárok, gyakorló tanárjelölt: Biró Lajos Pál dr. Tanította az angol és magyar nyelvet. 1934-ben a történelmet is tanította, az önképző kör elnöke. 1935-ben óraadó helyettes tanárból helyettes tanárá nevezték ki. 1936 július 1-én rendes tanári kinevezést kapott. 1936-ban megjelent a következő műve: Angolmagyar szótár (az Athenaeum kiadásában). 1937-ben, 1938-ban magyar angol szakos rendes tanár, 1940-ben igazgatóhelyettes. 1941-ben július hó. 23. Gáldy Béla igazgató balesete Tusnádfürdőn. Biró Lajos Pál rendes tanár, igazgató helyettes ideiglenesen átveszi az intézet vezetését.

Császár Ernő (Budapest, 1881. január 17. – Budapest, Ferencváros, 1952. január 15.) Középiskolai tanár, irodalomtörténész. 1902-1904 között az Árpád Gimnázium tanára. (1902/1903 tanévben Dr. Császár Ernő tanárjelölt 100 korona havi díjjal óradíjas tanárnak alkalmaztatik.) Később 1911-1937 között a Trefort Gimnáziumban magyar és latin nyelveket tanított, az alábbi fénykép 1926-ban készült, egy tanári csoportképből kivágva.

Czifrik Balázs. (Győr, 1975.-) Tanár, költő. 1999 és 2003 között az Árpád Gimnázium magyartanára volt. Eredetileg sportolónak készült, de irodalomtanár lett, és tizenkilenc éves korától már dolgozott. Magyar szakos diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte, később elvégezte a drámatanári képzést is. Alapító szerkesztője volt az 1996 és 2000 között megjelenő Sárkányfű című szépirodalmi és kulturális folyóiratnak, amely egyetemi lapként indult, de rövid idő alatt az akkori fiatal költőgeneráció országosan elismert fórumává vált. A tanári pályát tíz évre elhagyta, és újságíróként, szerkesztőként dolgozott a médiában, illetve kommunikációs területen. 2011 óta Győrben él, a mosonmagyaróvári Ujhelyi Imre Általános Iskolában és a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban tanít. Utóbbi munkahelyén kreatív írásszakkört vezet. Munkája: Sulinet. Irodalom felvételi előkészítő.

Edelstein Bertalan (Budapest, 1876. június 26. – Budapest, 1934. június 3.) Magyar–zsidó hittudós. Az Országos Rabbiképző Intézet alsó tanfolyamán óraadó teológiai tanár, ahol Bibliát, Talmudot és rendszeresen vallástant adott elő. Szerkesztette a Budai Izraelita Hitközség Értesítőjét és rendszeresen feldolgozta a folyóesztendők történetét. Az Eszter Midrások (Budapest, 1900) című munkájával kivívta a tudományos körök elismerését. A tudomány széles területét átfogó cikkei a Magyar-Zsidó Szemlében, a Magyar Izraelben, az Egyenlőségben, az Országos Egyetértésben, a Múlt és Jövőben, a Budai Izraelita Hitközség Értesítőjében, a Blau Emlékkönyvben, az Imit évkönyveiben, a Zsidó évkönyvben, az Izraelita Családi Naptárban, az Irodalomtörténetben, a Frenkel-féle családi Bibliában, a Bloch Emlékkönyvben jelentek meg. 1905-1934 között haláláig az izraelita hittant tanította az Árpád Gimnáziumban.

Fallenbüchl Tivadar (Budapest, 1877. szeptember 24. - Budapest, 1949. október 18.) Matematika - fizika és francia szakos nyelvtanár, iskolaigazgató. 1904 -1906 között a francia nyelvet, mint rendkívüli nyelvet tanította az Árpád Gimnáziumban.

Frank Ferenc (Mosonszenmiklós, 1874. február 27. – Dör, 1935. szeptember 18.). Tanár, meteorológus. meteorológus, szakíró. Középiskoláit a győri Szent Benedekrendi főgimnáziumban, az egyetem bölcsészeti fakultását a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen végezte. 1900 október 1.-től 1911 augusztus 31.-ig a magyar királyi Országos meteorológiai és földmágnességi intézetnél volt asszisztens. 1911 szeptember 1.-től két hónapon át a II. kerületi egyetemi katolikus főgimnáziumnál alkalmaztatott helyettes tanárnak. 1911 november 9.-én került az Árpád Gimnáziumhoz és azóta megszakítás nélkül itt működött. A világháborúban kezdettől végig részt vett. Mint tartalékos hadnagy vonult be, 1916. januárjában a repülőkhöz osztatott be. A repülő és ballon-osztagoknál és a tüzérség részére felállította a Doberdói, majd a Balkánon a nis-i és az olasz harcvonalon a bellunoi meteorológiai állomást. Hosszabb ideig parancsnoka volt a lembergi és tridenti központi állomásoknak. Kitüntették a bronz és ezüst signum laudisszal és a Károly csapatkereszttel, majd a háború végén mint százados szerelt le. Tevékeny részt vett a Tanárok Nemzeti Szövetségének megalapításában. A meteorológia köréből vett tudományos értekezései, cikkei az „Időjárás” és az „Atmosphaera” c. folyóiratokban jelentek meg. Az Árpád Gimnáziumban a természettani szertár őre, tanított számtant 1911 óta, 1935-ig haláláig.

Jelitai (Woyciechowsky) József (Budapest, 1889. december 5. – Budapest, 1944. október 2. Sírja: Farkasréti temető 6/5-1-50/51) Matematikatörténész, csillagászattörténész, gimnáziumi tanár, egyetemi magántanár. 1941-1942-ben matematikát és fizikát az Árpád Gimnáziumban tanított. Főbb művei: "Sipos Pál élete és matematikai munkássága" (Bp., 1932, máig ezt tartják a legértékesebb munkájának); "Zur Geschichte der Mathematik in Ungarn"; "Bernoulli Dániel és János egykorú Teleki-útinaplók és levelek tükrében"; "Csernák László"; "Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez"

Kéky Lajos (néha Kéki Lajos névváltozatban) (Hajdúnánás, 1879. december 21. – Budapest, 1946. október 29.) Irodalom- és színháztörténész, esztéta, a MTA levelező (1924), majd rendes (1941) tagja. A pozitivista irodalomtörténeti kutatások kései nemzedékének jeles tagja volt, nevéhez fűződik egy sor 19. századi magyar irodalmi életmű kritikai kiadásának előkészítése. 1905-1906 között az Árpád Gimnáziumban tanított, tantárgyai: magyar, latin, földrajz, szépírás és a tanári könyvtár őre is volt. Magyar-latin szakos tanári, illetve bölcsészdoktori oklevelét 1905-ben szerezte meg a Budapesti Tudományegyetemen. Tanulmányai befejezése után az egyetem esztétikai intézetében gyakornokoskodott, illetve iskolánk helyettes tanára lett. 1915-ben magántanári képesítést szerzett a budapesti egyetemen a 19. századi magyar irodalomtörténetből, és 1930-tól haláláig címzetes nyilvános rendkívüli tanárként oktatott az intézményben. Ezzel párhuzamosan 1917 és 1941 között az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia tanáraként irodalom- és színháztörténetet adott elő.

Dr. Senkár-Könözsi Lajos (Nagyatád, Somogy vm., 1915. július 17.-Budapest, 1948. május 31.) Hittantanár. 1939. június 18-án esztergomi pappá szentelték, teológiai dr. Az óbudai Árpád Gimnáziumban 1940-1944 között hittantanár, a Széll A. Iparos és Kereskedelmi Tanoncotthon hittanára is. 1944: a Műegyetemen a Horthy Kollégium és a Képzőművészeti Főiskola lelkésze. 1945-48: a VKM titkára. - 1948: az ÁVO a Mindszenty-per előkészítéséül a prímás elleni vallomást akart kicsikarni tőle, de megtagadta. A kínzások után menthetetlen állapotban az óbudai Szent Margit kórházba szállították, orvosa Pintér Endre (volt tanítványa) szerint „túlkínozták”, s itt meghalt. Mindszenty prímás temette. Emlékére volt tanítványai, élükön Sinkovits Imrével alapítványt hoztak létre az Árpád Gimnáziumban. Dr. Senkár Lajos művei: Az Istenképiség teológiája. 1939. Bölcseleti vázlatok. Budapest, 1947. Senkár Lajos fényképe az 1941. VIII.a osztály tablóján.

Kunszery Gyula dr. (néhol Kunszeri, szül. Kunczer) (Budapest, 1906. június 10. - Budapest, 1973. május 1.) Tanár, író, politikus. A magyar irodalom, esztétika és nyelvészet tárgyakból 1928-ban bölcsészdoktori címet szerzett, 1929-ben pedig magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet kapott. Gyakorlatát a Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában szerezte, majd Sopronban, az állami reáliskolában kapott állást, ahol 1933-ban véglegesítették. Ennek ellenére saját kérésére 1934-ben Budapestre került a Kölcsey Ferenc Reálgimnáziumba. 1937–1938-ban a kőbányai Szent László Gimnáziumban. 1939 és 1945 között az Árpád Gimnázium tanára volt. Az Árpád Gimnáziumban 1939-ben nevezték ki magyar-német szakos tanárnak, 1940-ben cikkei, novellái jelentek meg a Magyar Nemzetben, Jelenkorban, Életben, Magyar Protestánsok Lapjában. 1941-ben a IV.a. osztály osztályfőnöke. 1942-ben az önképzőkör vezetője, 1943-ban a VI.a. osztály osztályfőnöke. 1944-ben, a Magyarország német megszállását követően alakult Sztójay-kormány alatt eltiltották az újságírástól, és visszakényszerítették a Szent László Gimnáziumba tanítani. A nyilas uralom alatt üldözötteket is bújtatott, illetve még ebben az évben megnősült. 1945-ben, a háború után újra a Magyar Nemzet munkatársa lett, egyúttal februártól kezdve újra Óbudán tanított. Áprilisban berendelték a miniszterelnökségre, ahol a politikai államtitkárok sajtóreferense lett. 1946-ban egész éven át a miniszterelnökség sajtóosztályán teljesített szolgálatot. Az 1949-es választás után kibontakozó totális kommunista diktatúra államosította a lapokat, ami miatt hírlapkiadóként teljesen ellehetetlenült. Ugyan iskolában kapott állást – előbb a Rozgonyi Piroska Leánygimnáziumban, majd a Dobó Katalin Közgazdasági Gimnáziumban –, de katolikus világnézete miatt csak mint irodista; a tanítástól ugyanis eltiltották. 1952 után Pesterzsébeten járta az iskolákat hasonló munkakörökben, mígnem 1955-ben elbocsájtották.

Latkóci Latkóczy Mihály (Nyitra, 1857. március 24. – Budapest, 1906. augusztus 19.) Középiskolai tanár. 1884-től 1898-ig a Pallas nagy lexikonának klasszika-filológia szak szerkesztője volt. 1905-1906-ban haláláig az Árpád Gimnázium a magyar és latin szakos tanára volt. Betegsége miatt csak fél évig tanított.

Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4. – Budapest, 1950. május 16.) Magyar történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1916-1918-ban történelmet tanított az Árpád Gimnáziumban. 1901-ben a kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori, 1902-ben történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően gimnáziumi tanár erdélyi középiskolákban, majd 1909-től a kolozsvári egyetemen magántanára. 1912-től Budapesten tanított. 1918-ban a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki, ahol egyetemes történelmet tanított. 1923-1924-ben a Magyar Országos Levéltár igazgatói tisztét töltötte be. 1924-től 1929-ig az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója volt.

Marót Károly született Kronstein Károly (Arad, 1885. március 2. – Budapest, 1963. október 27.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a MTA tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961). Kutatási területe: A görög eposz kora és etnográfiai vonatkozásai. Vallástörténet. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1907-ben görög-latin szakon tanári, 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Ezután vidéken, majd a fővárosban volt gimnáziumi tanár. A középiskolai tanári tevékenység mellett 1917-től a kolozsvári egyetem, 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára, 1924-től 1942-ig címzetes tanára. Latin és görög nyelvet tanított 1921-1922 között az Árpád Gimnáziumban. Díjai, kitüntetései: Munka Érdemrend (1955, 1962), Kossuth-díj (1961)

Olgyai Bertalan dr. (Matirko családi nevét 1892-ben változtatta Olgyaira.) (Igló, Szepes vármegye, 1867. szeptember 12.-?) Matirko Bertalan, törvényszéki ülnök és Keveczky Mária fia. Fordító, irodalmár. 1909 és 1931 között az Árpád Gimnázium magyar-latin-angol szakos tanára volt. A Budapesti Tudományegyetemen magyar irodalomtörténetet és klasszika-filológiát hallgatott. 1891 tavaszán bölcsészdoktorrá avatták. Egyetemi évei alatt részt vett a Középkori Latinság Szótárának szerkesztésében. Matirko családi nevét 1892-ben változtatta Olgyaira. 1895-ben magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. Ezután a besztercebányai gimnáziumban tanított, mellette a helyi Madách Társaság elnöke volt, szerkesztette a társaság Havi Szemle című szépirodalmi, tudományos és művészeti folyóiratát, melyben sorra jelentek meg esztétikai és művészettörténeti értekezései, műfordításai, szépirodalmi munkái. Érdeklődése már ekkor az angol nyelv és irodalom felé irányult. Személyében harmonikusan egyesült a tanár, a nyelvész, az irodalomtudós és a művész. A kerületben életre hívott irodalmi kör, a Göncöl Társaság aktív tagja volt. A tanítás mellett különböző szakmai és tudományos szervezetekben tevékenykedett a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének választmányi tagja, a III. kerületi iskolaszék tagja, az Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja volt.

Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – Budapest, 1973. április 6.) Magyar nyelvész. Magyar és latin nyelvet tanított 1919-1932 között az Árpád Gimnáziumban. 1924-től előadásokat tartott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1933–1937 között az Eötvös Kollégium tanára, 1937-től 1959-ig az egyetem magyar nyelvtudományi tanszékének vezető professzora, 1943-1949 között az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke volt. 1930-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1941-ben rendes tagjává választotta. Munkásságáért 1951-ben Kossuth-díjat kapott. Pais Dezső professzorról készült karikatúra. Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerkesztette: Sipos Lajos. Dunakanyar 2000, Budapest, 1996, 178.

Párdányi Emil. (1904-ig Pinsker) Emil (1875. július 3.-Budapest, Kerepesi úti temető, 1943. november 9.) Egészségtan c. könyve 1930-ban jelent meg. Iskolaorvos orvos és az egészségtan tanára 1906-1917 között az Árpád Gimnáziumban.

Schuster K. Alfréd (Paszmos, 1870. augusztus 21. – ?) Állami főreáliskolai tanár, nyelvész, tankönyvíró. Tanította a latin és német nyelvet, továbbá a földrajzot és tornát is 1904-1913 között az Árpád Gimnáziumban. Az algimnáziumot Szászrégenben, a felsőt Brassóban és Szebenben végezte 1888-ban. Egyetemi éveit Jénában, Budapesten, Berlinben és Tübingenben töltötte. Hazakerülve 1892-ben gróf Bethlen Árpád bonyhádi nagybirtokosnál vállalt házitanítói állást. Másfél év múlva Sopronba került az ottani Lähne-féle nyilvános gimnáziumba. 1894-ben tanári oklevelet szerzett németből és latinból, majd következő évben megválasztották a rozsnyói evangélikus főgimnázium német nyelvtanárának. Már ekkortól foglalkozik a nyelvtanítás módszertanával, a gimnázium értesítőjében rendszeresen jelentek meg a német nyelv tanításával kapcsolatos módszertani cikkei. Főbb munkái: Német nyelvtan. Középiskolák és polgári iskolák számára (1903); Német nyelvtan, direkt módszer alapján a középfokú német oktatás számára (1904); Az egységes német új helyesírás alapelvei (1904); Német tankönyv tanítóképző intézetek számára (1906); Elemi latin nyelvtan induktív alapon

Sajó Sándor született Heringer (Ipolyság, 1868. november 13. - Budapest, 1933. február 1.) Költő, tanár, drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja (1932). Középiskoláit a Selmeczbányai Evangélikus Líceumban végezte. Az iskolai értesítők (1859-1919) alapján 1884-ben a Líceum VII.-ik osztályának tanulója Heringer Sándor, majd 1885-ben a Magyar önképző (Petőfi) kör alelnöke. Ezután 1887-ben a Budapesti Tudományegyetem Bölcseleti Karára iratkozott be. Katonai kötelezettségének is eleget tett, tartalékos hadnagy lett; 1891–1893-ig a Nyitrai Polgári és Középkereskedelmi Iskolában tanított. Innét az Újverbászi Gimnáziumhoz hívták meg helyettes tanárnak. 1895-ben nyert tanári oklevelet a magyar és latin nyelvből és irodalomból; ekkor Verbász és Vidéke c. hirlapot is indított a magyar szellem erősítésére, de a lap szerkesztésétől csakhamar visszalépett. 1897-től kezdve állami királyi főgimnaziumi tanár volt Jászberényben. Időközben Heringer családi nevét Sajóra változtatta.Tanította a magyar és latin nyelvet valamint a szépírást 1903-1918 között az Árpád Gimnáziumban.

Szemere Samu dr. születési nevén Stern Samu (Szénásgödör, 1881. december 13. - Budapest, 1978. május 4.) Filozófiai író, esztéta. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktorátust 1904-ben. Tanította a magyar, a latin és német nyelveket és a filozófiát 1919-1923 között az Árpád Gimnáziumban. 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1949-től tanácskozó tagja. A filozófiai tudományok doktora 1957-től.

Szidarovszky János dr. (Budapest, 1881. október 21. - Budapest, Kőbánya, 1947. december 30.) Magyar nyelvész. Magyar–latin szakos óradíjas tanár volt 1903-1906 között az Árpád Gimnáziumban. Később Temesvárott, Szolnokon, majd Lugoson tanár 1929-ig. A budapesti állami középiskolai tanárképző intézetben beosztott gyakorló tanár, a latin és a görög nyelvtan előadója 1929-1944 között. A Pázmány Péter Tudományegyetemen az indogermán összehasonlító nyelvészet előadó tanára, 1935-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.

Várdai Béla dr. születési nevén Weismann Béla (Németszentmihály, 1879. július 1.-– Budapest, 1953. február 23.) Gimnáziumi tanár, irodalomtörténész. író, esztéta, a Szent István Akadémia tagja. Magyar, latin, német és szépírás tanár volt 1903-1912 között az Árpád Gimnáziumban, ezt követően nyugdíjazásáig a X. kerületi Állami Széchenyi István Gimnázium tanára. 1918-tól a Szent István Akadémia III. (Irodalomtörténet és nyelvészet, esztétika, művészettörténet és szépirodalom) osztályának tagja, később titkára, 1936-tól 1943-ig elnöke, igazgatótanácsának tagja volt.

Willer József dr. (Kecskemét, 1905. szeptember 17.-1944. Velence, december 16.) Szakfordító, szótárszerkesztő. 1929 és 1938 között az Árpád Gimnázium angol-német szakos tanára volt. 1938-ban a VII. kerületi állami Madách gimnáziumhoz helyezték át. Egyetemi tanulmányait 1924-ben kezdte meg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, itt szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanárként angol nyelvet tanított. Iskolánkban angol társalgási tanfolyamot vezetett. Emellett több angol nyelvkönyvet írt, szótárt szerkesztett árpádos kollégájával, Bíró Lajos Pállal együtt. Az Aberdeeni Egyetem magisztere, szenátusának választó tagja, a Magyar Külügyi Társaság rendes tagja, a Magyar Diákkülügyi Bizottság skóciai képviselője volt. Állandó munkatársa volt az Új Magyar Vetésnek. Katonatisztként 1944. december 16-án halt meg Velencén. Fő művei: Rendszeres angol nyelvtan; Angol-magyar és magyar-angol szótár;Angol-magyar kéziszótár (1956); Magyar-angol kéziszótár (1956); Angol-magyar és magyar-angol iskolai és kéziszótár.

Zayzon Sándor uzoni (Kolozsvár, Kolozs vármegye, 1892-1965 után) Református gimnáziumi tanár, tanügyi főtanácsos. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a cserkészmozgalom ügyének országos irányítója és miniszteri biztos volt 1938-1944 között. 1945 márciusában a Szombathelyről a visszavonult honvédsereggel Németországba került. 1948–1953 között a kommunizmus elől menekült, 17 országban szétszórt, bujdosók gyermekeit összefogó Külföldi Magyar Cserkészszövetség első elnöke, s mint ilyen, 1953-ban a 32 országban jelenlevő (kb. 21.000 tagú) Magyar Szabadság Mozgalom elnökségi tanácsában a Németországot képviselő tag. 1965-ben még élt, cserkész elnöknek választották meg és Nyugat-Németországban bajorországi református lelkészként működött. 1918-1938 között magyar, történelem, teológia, filozófia, közgazdaságtan és földrajz szakos tanár volt az Árpád Gimnáziumban. A 158. számú Árpád cserkészcsapatot több mint 15 éven át vezette.

Képzőművészek

Barkász Lajos (Hódmezővásárhely, 1884. augusztus 25. – Budapest, 1960. március 9.) Magyar festőművész, tanár. 1920-1946 között rajztanár volt az Árpád Gimnáziumban. 1945 december 12 és 23 között Barkász Lajos és Kása Gábor festményeiből képkiállítás nyilt meg az Árpád Gimnáziumban.

Kássa Gábor (Sátoraljaújhely, 1893. november 22. – Budapest, 1961. május 27.) Festőművész. 1941-1948 között rajztanár volt az Árpád Gimnáziumban. Becht Rezső. Megemlékezés. Kássa Gábor. (1893-1961)

Mátrai Vilmos Budapest, 1877. június 26. – Budapest, 1961. február 14.) Iparművész, festőművész, rajztanár. 1903-1936 között rajztanár volt az Árpád Gimnáziumban.

Irodalmi munkásság

Ackermann Kálmán (1933-tól Ajtai) (Komárom, 1889. június 11.-Székesfehérvár, 1968. október 26.) Hittanár, katolikus pap, író. 1913-ban szentelték pappá. Ezután Drégelypalánkon volt káplán, majd hitoktató Budapesten. 1916-ban rövid ideig a Bolyai Gimnáziumban volt hittanár, majd az Árpád Gimnáziumba helyezték. 1916-1940 között teológia, latin és történelem szakos tanár volt az Árpád Gimnáziumban.

Alszeghy Zsolt János (Nagyszombat, 1888. február 12. – Budapest, 1970. január 14.) Magyar irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár. A régi magyar és egyházi drámai emlékek és a magyar költészet neves kutatója. 1911-1919 között magyar, latin és német szakos tanár volt az Árpád Gimnáziumban. 1909-ben a Budapesti Tudományegyetemen bölcsészdoktori, majd egy évvel később magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Ezután előbb Gyöngyösön, majd iskolánkban tanított. 1919-től a Budapesti Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumában vezető tanárként dolgozott. 1928-tól a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított irodalomtörténetet. 1935-től 1949-ig a Budapesti Tudományegyetem a magyar líra története című tárgyat oktatta. 1922-ben a Szent István Akadémia tagjává választották, amelynek 1945-től annak 1952-es megszüntetéséig másodelnöke volt. 1947-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Akadémiai tisztségein túl 1921 és 1936 között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára, illetve 1941 és 1949 között elnöke, valamint több éven át az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke volt. 1957-ben az irodalomtudomány kandidátusa lett

Keményfy János (1933-ig Hartmann János) (Újsóvé, 1875. október 23. – Budapest, 1943. december 27.) Irodalomtörténész, kritikus, a MTA levelező tagja (1938). A 19–20. század fordulójának legjelesebb Petőfi-szakértői közé tartozott. Hartmann János 1919-1920 között magyar és német szakos tanár az Árpád Gimnáziumban.

Palágyi Menyhért (születési és 1895-ig használt nevén Silberstein Menachem) (Paks, 1859. december 26. - Darmstadt, 1924. július 14.) Zsidó származású magyar bölcseleti doktor, gimnáziumi tanár, filozófus, fizikus, a Petőfi Társaság tagja. 1903-1906, majd 1914-1918 között matematikát tanított az Árpád Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1881-ben tanári diplomát szerzett mennyiség- és természettanból. Az egyetemi évek alatt két matematikai értekezést írt, az egyiket (Vonalgeometria tanulmányok) 1880-ban az Akadémia adta ki. 1919-től Darmstadtban élt, a Keyserling Schule der Weisheiten tanára volt.

Vajthó László (Nagymajtény, 1887. június 21. – Kecskemét, 1977. december 23.) Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa (1952). 1919-1920-ban magyar irodalmat tanított az Árpád Gimnáziumban. A kolozsvári, grazi és jénai egyetemen tanult, magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, majd Párizsban folytatta tanulmányait. Különböző vidéki és budapesti középiskolákban tanított, a leghosszabb ideig a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban (1925–1950). Diákjaival kiadta a magyar irodalom több, addig kiadatlanul rejtőző fontos művét (Tariménes utazása, Magyar Irodalmi Ritkaságok). Szerkesztette A tanítás problémái című sorozatot. 1935-től egyetemi magántanár, majd nyilvános rendkívüli tanár volt a Debreceni Tudományegyetemen.

Vértesy (Vértessy) Dezső (Pásztó, 1881. június 24. – Budapest, 1917. július 12.) Vértesy Gyula ügyvéd (aki Viklida családi nevét 1861-ben változtatta Vértesire) és Patzek Izabella fia. Klasszika-filológus, műfordító, tanár. Középiskoláit Debrecenben és a budapesti református főgimnáziumban elvégezve, 1898–1902 között a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt. 1902. bölcseletdoktori, 1903. tanári oklevelet nyert. Elsősorban görögből fordított, tanulmányai szintén részben az ókori görög és római irodalomról szólnak. Tanárkodott a makói és losonci főgimnáziumban. 1906-1913 között tanította a görög nyelvet az Árpád Gimnáziumban.

Sportszakemberek

Kmetykó János (Szeged, 1880. október 3. - Budapest, 1945. január 4.) Torna-edző, testnevelő tanár, a magyar tornaügy átszervezője, szakíró. Részt vett az 1912. évi nyári olimpiai játékokon Stockholmban, ahol a magyar férfi torna csapat felkészítő edzője, vezetője volt, mely ezüstérmet nyert. 1905-1911 között testnevelést tanított az Árpád Gimnáziumban.

Pinkert Ede. (Bégaszentgyörgy, 1883. április 16.-Budapest, 1911. július 27.) Iskoláit Temesvárott és Nagybecskereken végezte, majd 1901 - ben Budapestre jött, hogy a tanári pályára lépjen. Budapesten a VIII. kerületben a Ferenc József Tanítók Házában folytatta tanulmányait. 1906-ban a József Műegyetemen II. tanársegéddé választották. A következő esztendőt komoly tudományos munkásság foglalta el. 1907 januárjában megszerezte a doktori oklevelet a bulzai kőzetekről szóló értekezése alapján. 1909-1911-ig, haláláig a földrajz, kémia és természetrajz tanára volt az Árpád Gimnáziumnak.

Szőcs K. Péter (Budapest, 1936-Budapest, 2012). Testnevelő tanár. A kolozsvári Báthory István Líceumban érettségizett, kezdetben tanítói képesítést szerezve. Egy évet Szentegyházán tanított. Élsportolóként fontosnak tartotta, hogy a bukaresti Testnevelési Egyetemen képezze magát. Diplomaszerzés után egy évet Máramarosszigeten tanított, majd hazatért szeretett városába (1965) ahol három évtizeden át, nyugdíjazásáig tanított. Kisebb kitérőkkel ugyan – pár évig az Egészségügyi Líceumban volt katedrája -, a Tamási Áron Gimnázium pedagógusa volt. Tornatanárként és osztályfőnökként nemzedékek sorát nevelte az élet, a sport és a szülőföld szeretetére. A hetvenes években alakított ki személyes kapcsolatokat a budapesti Árpád Gimnázium és a Veres Péter Gimnázium tanáraival és diákjaival, akiket önzetlenül segített, hogy eljussanak a Madarasi-Hargitára sízni és táborozni.

Emléktáblát kapott a Tamási Áron Gimnázium egykori testnevelő tanára, a 2012-ben elhunyt Szőcs K. Péter. A Peti bácsiként ismert pedagógus emléke előtt így tisztelegnek az óbudai Árpád Gimnázium, valamint a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium diákjai és tanárai.

Zeneművészek

Hajdu Mihály (Orosháza, 1909. január 30. - Budapest, 1990. július 23. Óbudai Temető.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, egyetemi tanár. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben az ének- és zeneórák ellátására, a V. K. M. 49.319/1940. V. 1. sz. rendeletével Hajdú Mihály óraadó zenetanár és zeneszerző nyert beosztást és az ifjúsági egyházi énekkart is oktatta és vezette. 1941-ben is óraadó tanár, továbbá a székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanára a Magyar Zeneszerzők Szövetségének tagja, a Turul Bajtársi Egyesület tiszteletbeli dominusa, a Belső Lipótvárosi Keresztény Társaskör választmányi tagja. Hangversenyeken zongoraszámokkal szerepelt a fővárosban és az Alföld nagyobb városaiban. Vezényelte a Székesfővárosi Zenekart is.

Neves tanárok. 1945-2022

1945 és 2022 között 79-en megszerezték a doktori fokozatot, köztük nők is. 1945 előtt csak férfiak tanítottak az Árpád Gimnáziumban. 1945 után a helyzet megváltozott, 1945 végén már nő tanárok is tanítottak, számuk fokozatosan nőtt, 1977-ben a nők aránya a tanári karban már 72%, 2022-ben pedig 74 % volt. 1952-től nem csak fiúk, hanem leányok is járhattak az iskolába. Vegyes koedukált osztályok 1963-ban indulhattak, addig 1952-1963 között a fiúk és a leányok külön folyóson tanulhattak.

Doktori fokozatot szereztek:

Bányai József, Bánkuti Imre, Barabás Ferenc, Báthori Béla, Benke János, Benke Jánosné, Berczeli István, Berend Mihály, Beresztóczy György, Berg Pál, Bernátné dr. Lajos Ildikó, Besenyei Ádám, Bihari János, Bíró Lajos Pál, Bodhaneczky Imre, Bogyay Attila, Bolla József, Császár Mihály, Dánosné dr. Juhász Gabriella, Demcsákné dr. Ódor Zsuzsanna, Dobosy Tibor, Dominik Gyula, Dömötör Gábor, Fejes Tóth László, Fridli Sándor, Fridliné dr. Lajos Ildikó, Gajtkó István, Gyimessy János, Hajdu Mihály, Hepp Ferenc, Illyés Antal, Kemény Csaba, Kériné Dr. Sós Júlia, Kézér Ildikó, Kincses Endre, Kiss Ernő, Koris Kálmán, Könözsy Lajos, Kőváriné dr. Fülöp Katalin, Litván György, Majoros János, Maksay László, Mezei István, Miketáné dr. Fenyvesi Györgyi, Nádori László, Nagy Sándor, Nánay Mihály, Pap Illés, Peller József, Per Lajos, Perczel Sándor, Persányi Miklós, Polcsán Mihály, Poszvék Lajos, Rácz Elemér, Radics Jenőné, Radó János, Raisz Aladár, Reményi Lajos, Rieger Imre, Rigó István, Schuszter Ferenc, Seres Dániel, Steinbach Péter, Szabó Edit, Szabolcsi Miklós, Szántó Jenő, Száraz Péter, Száva Géza, Szendi Emma, Szentgyörgyi László, Szétsi Sándor, Szombatfalvy György, Tolnai István, Tóth Gábor, Tóth Pál László, Tüdős Éva, Vajda István, Vajthó László, Vankó Péter, Vanyek Béla, Vészi János, Vörös István.

1945-2022 között az iskola tanárai közül a Magyar Tudományos Akadémia tagjai voltak: Fejes Tóth László, Szabolcsi Miklós.

2022-ben PhD fokozattal rendelkezett az iskola 9 tanára: dr. Besenyei Ádám, dr. Kézér Ildikó, Kőváriné dr. Fülöp Katalin, dr. Nánay Mihály, dr. Seres Dániel, dr. Steinbach Péter, dr. Szendi Emma, dr. Tüdős Éva és dr. Vajda István.

Természettudományos munkásság

Berend Mihály (eredetileg Breuer Mihály) (Budapest, 1941. január 11.-Budapest, 2018. január 7.) „Az Árpád Gimnáziumban biológia- és földrajz szakos tanár 1988-tól 2003-ban történt nyugállományba vonulásáig. Az Árpád Gimnáziumban – a természettudományi munkaközösség vezetőjeként – tevékeny részt vállalt a biológia-természettudományi tagozat létrehozásában. Számos kártyáskönyv és bűnügyi regény is fűződik a nevéhez. Tevékenységét rangos díjakkal ismerték el: így 2001-ben megkapta Óbuda-Békásmegyer legmagasabb pedagógiai kitüntetését, a Karádi-díjat, 2007-ben pedig Rátz tanár úr életműdíjban részesült.” Önéletrajza megtalálható az interneten: Dr. Berend Mihály szakmai önéletrajza és publikációi. A Medve utcai Általános Iskolába járt, (ld.: az iskola neves diákjai, Berend (Breuer) Mihály) majd 1955 és 1959 között a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium növendéke volt, itt érettségizett. 1959 és 1964 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán tanult biológia-földrajz szakon. 1964 és 1970 között hat évig Győr-Sopron megyében tanított. 1970-től Budapesten 1978-ig szerkesztőként, majd főszerkesztőként dolgozott. 1975-ben doktorált.

Dömötör Gábor Dr. (1920-2001) Matematika, fizika szakos tanár. 1956-tól 1968-ig az Árpád Gimnáziumban tanított, a Pedagógus szakszervezet elnöke volt. 1956 december 3-án az iskolai munkástanács tagjává választották. 1961-ben kerületi szakmai továbbképzési vezető volt. Vezette a fizikai szakkört a gimnáziumban. Az MSZMP-nek nem volt tagja. 1973-ban, mint a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola tanára a művelődési miniszter által dicséretben részesült. 1986-ban mint a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola tanára, Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott.

Tankönvyeket is írt:

Dömötör Gábor és Lukács Gyuláné szerkesztő. Matematika I. Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola Jegyzete. 1978.

Dömötör Gábor szerkesztő. Matematika I/2. Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola jegyzete. Műszaki Könyvkiadó, 1983.

Mikusi Imre (1941.-Budapest, 2018. január 26.) 1973-tól 2011-ben történt nyugállományba vonulásáig 38 éven át volt az Árpád Gimnázium matematikatanára, a speciális matematika tagozat elindítója. Kiemelkedő szakmai, pedagógiai tevékenységét 1996-ban a Bolyai János Matematikai Társulat Beke Manó-díjjal ismerte el, Óbuda-Békásmegyer polgármestere 2001-ben Karádi Károly díjjal tüntette ki, 2002-ben pedig Graphisoft-díjas lett. Társszerzökkel írt könyve: Gyimesi Róbert, Mikusi Imre Mikusi Imréné Tóth Ibolya: Előkészítő és felvételi feladatok matematikából a gimnáziumokba jelentkezők részére 1977-1993. Árpád Gimnázium Alapítvány.

Peller József (1933–2012 az Óbudai Temetőben nyugszik) 1956-ban szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát az ELTE-n. 1956-tól az 1961-ig az Árpád Gimnáziumban matematika-fizika szakos tanáraként dolgozott, a Matematika szakkört vezette. 1961-től az ELTE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszékének tanársegédjeként, végül egyetemi docensként folytatta pályafutását. Kandidátusi értekezését 1989-ben védte meg „A számfogalom és a függvénytanítás fejlesztésére irányuló matematikai-didaktikai vizsgálatok, kísérleti eredmények” címmel. 1995-tõl három évig a kaposvári Csokonai Mihály Tanítóképző Fõiskola matematikai tanszékének a vezetője volt. Több tankönyvet írt. Pl.: Peller József, Frigyesi Miklós, Vidéki Gusztáv: Az analízis elemeinek tanítása a középiskolában. Budapest. Tankönyvkiadó Vállalat, 1967. Megyesi László, Peller József. Függvények elemi vizsgálata – Vektortér. Tankönyvkiadó, 1982. Peller József: A matematikai ismeretszerzés gyökerei. ELTE Eötvös Kiadó Kft. 2003. Forrás: Ambrus András: Peller József (1933—2012) A Matematika Tanítása. 2012, szeptember.

Besnyőné Titter Beáta. 1980 óta az Árpád Gimnáziumban matematikatanár, a Matematikai Munkaközösség vezetője. Megkapta az Ericsson „matematika és fizika népszerűsítéséért” 2016. évi díját matematikából és Graphisoft díjas, az Amfiteátrum Kupa matematikaverseny (1995-től) főszervezője. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapban 1996 óta rendszeresen jelentek meg a tanulmányai.

Fejes Tóth László (Szeged, 1915. március 12. - Budapest, 2005. március 17.) Magyar matematikus, geométer, az MTA tagja (1962), Kossuth-díjas matematikus. Az Árpád Gimnáziumban 1946-ban, 1948-ban Dr. Fejes Tóth László, rendes tanár, egyetemi magántanár, matematikát és fizikát tanított. 1945-től 1948-ig az Óbudai Árpád Gimnázium tanára, ugyanakkor előadásokat tartott a Pázmány Péter Tudományegyetem Geometria Tanszékén. 1946-ban lett az egyetem magántanára. 1949-től 1964-ig vezette a Veszprémi Vegyipari Egyetem Matematika Tanszékét. Tiszteletére 2016-ban Raffay Béla kézítette el melszobrát, amit az egyetem aulájába helyeztek el. 1965-ben tudományos főmunkatárs lett az MTA Matematikai Kutatóintézetében (ma: Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet). 1970-ben az intézet igazgatójává nevezték ki. Ezt a megbízatását 1982-ig töltötte be. 1970. február 4-én lett az MTA rendes tagja.

Számadó László (Selyeb, 1961. december 24.-) Matematikatanár, tankönyvíró, az Árpád Gimnázium tanára. Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett speciális matematika tagozaton, majd Szegeden a József Attila Tudományegyetem matematika-földrajz-számítástechnika szakán kapott diplomát. 1986-tól 2002-ig a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban, 2002-től az Óbudai Árpád Gimnáziumban tanít matematikát. Feladatsorai, cikkei, feladatjavaslatai megjelennek a Középiskolai Matematikai Lapok (a KöMaL), A Matematika Tanítása, az Abacus, a Polygon folyóiratokban. Számos matematikai szakkönyv szerzője. Ericsson díjas az elsők között (1999), Beke Manó – emlékdíjas (2003), Apáczai Csere János-díjas (2018)

Vankó Péter (Budapest, 1959. április 3.- ) A BME Villamosmérnöki Karán kapta mérnöki diplomáját 1984-ben, majd 1991-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikatanári diplomát. 1991-től 2007-ig fizikát, matematikát és számítástechnikát tanított félállásban az Óbudai Árpád Gimnáziumban. 1999-2021 között a BME Fizika Tanszék oktatójaként (2007-től docenseként) dolgozott. 2021-ben Rátz tanár úr életműdíjban részesült. 1995 – 2019 között a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiára (IPhO) utazó magyar középiskolás csapat felkészítő tanára, majd 1996-tól egyik csapatvezetője. 2008 óta vezette az Európai Természettudományos Diákolimpiára (EOES, korábban EUSO) magyar csapatot, 2017 óta az Európai Fizikai Diákolimpiára (EuPhO) utazó csapat vezetője is. 2013 óta tagja, 2014 óta elnöke az Eötvös-verseny (a világ legrégebbi középiskolás fizika tanulmányi versenye) versenybizottságának. Az Árpád Gimnáziumban 1993-ban megalapította a tájfutó szakosztályt, ami kb. 15 évig működött (AGD). 1992-1996-ig volt osztályfőnök. Az osztályának a diákjai alapították a máig megrendezésre kerülő Amfiteátrum Kupa matematikaversenyt. Dr. Vankó Péter. YouTube videó. PhD 2007. Fizikai tudományok. Debreceni Egyetem. 92 tanulmánya jelent meg. (2023. 03. 08)

Vanyek Béla. (1923-2002) 1941/1942-ben az ELTE BTK angol-német szakos (I. évolyam) hallgatója. 1945/1946-ban már doktori fokozatot szerzett. 1948-ban okleveles középiskolai tanár, az Állami Könyves Kálmán Gimnáziumban, Újpesten kezdi 1948-ban a tanári pályafutását, magyar, német, angol szakon. Kémiai tudományos kutató, szakkönyvíró. Az Árpád Gimnáziumban Boga Bálint visszaemlékezése szerint 1952 körül kezd tanítani, 1957-ben, 1958-ban, 1959-ben, 1960-ban, 1961-ben angol-német (1960-tól)-kémia szakos rendes tanár, a politechnikai oktatás keretében a Fotószakkör vezetője. 1961-ben a TIT tagja, az angol és német nyelv előadója. A Nagybudapesti Pártbizottság megbízásából az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának tananyagmódosítási munkájában vett részt. A Pedagógiai Tudományos Intézet munkatársaként a kémiai tananyag korszerűsítésével kapcsolatban kísérleti munkát végezett. 1969-től a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban, mint fővárosi vezető-szakfelügyelő irányította a kémia továbbképzést. Kandidátusi értekezését „A kémiai tanulókísérletek korszerűsítése” címen 1978-ban védte meg. 1993-ban már nyugdíjas.

Karádi Károly (1910-1973). A biológia-növénytan tanára, 1945 előtt cserkészvezető. Az Árpád Gimnáziumban 1938-ban, 1940-ben földrajz, természetrajz szakos tanár, cserkésztiszt, parancsnok helyettes, 1941/1942-ben egész évben katonai szolgálatot teljesített, 1943-ban újra tanított, 1948-ban a botanikus kertet is gondozta, 1957-ben, 1958-ban a Biológiai szakkört is vezette, 1959-ben, 1960-ban, 1961-ben kirándulási felelős is.

Karádi Károly (1910-1973) emléktábla az Árpád Gimnázium előterében. Az iskola lépcsőházában emléktábla idézi az egykori tanár, korábban az iskola diákja alakját. Az emléktábla felirata: Karádi Károly (1910 – 1975) az iskola egykori diákja, cserkész parancsnoka és haláláig kíváló tanára emlékére A jobb, felső sarokban egy idézet olvasható (Atisthenes nyomán): "Az igaz útravalót a hajótörött is kimentheti magával." Az emléktáblát állíttatta az Árpád Gimnázium és Óbuda Önkormányzata. Alkotója, az ugyancsak az iskolában végzett és tanító Márkus Károly, szobrászművész.

Karádi Károly (1910-1973) az óbudai Árpád Gimnázium egykori tanulójának, egyben pályakezdésétől haláláig kiváló tanárának emléktáblája egykori lakhelyén. Budapest, III. ker. Föld utca 57.

Sportszakemberek

Báthori Béla (Kiskunfélegyháza, 1924. ápr. 10.-1999. után) Testnevelő tanár, edző, szakíró. A Kiskunfélegyházi Tanítóképzőben 1948-ban érettségizett, a TF-en testnevelési tanári diplomát 1963-ban majd TF-en edzői okiiratot szerzett, atléta szakedző, 1964-tól mesteredző. 1973-ban az ELTE ВТК pszichológiai oklevelet szerzett. A Budapesti Dózsa György Gimnáziumban testnevelő tanár, 1951/55: a Budapesti Testnevelési Gimnáziumban vezető testnevelési tanár, 1955/63: a Budapesti Árpád Gimnáziumban testnevelő tanár 1963/71 között: az ELTE Testnevelési Tanszékén munkatárs, 1971-től, a TF Atlétika Tanszék munkatársa; 1971-től: főiskolai docens, 1973/75: tanszékvezető főiskolai docens, 1975-től egyetemi docens.

Hosszú ideig irányította a válogatott ugró szakágát, magas szintű munkát végzett a Budapesti Honvéd atlétikai szakosztályában. Tevékenységét olimpiai- és Európa bajnoki dobogósok, országos bajnokok, csúcstartók sora fémjelzi. Az alábbi fényképen: Emléktábla a TF-udvarán. „A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, Budapest felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából, bajtársi találkozót rendezett a Budai Önkéntes Ezred tagjainak”. Az Emléktábla azt hirdeti, hogy a szovjet csapatokhoz átállt katonák, köztük a főiskolai hallgatók (köztük volt Báthori Béla) 1945. februárjában együttesen küzdöttek itt a megszállók ellen. Testnevelési tankönyveket és szakcikkeket is publikált. Felesége Such Ida atléta, rövidtávfutó.

Iglói Mihály (eredeti nevén: Ignácz Mihály) (Budapest, 1908. szeptember 5. – Budapest, 1998. január 4.) Közismertebb nevén „Náci bácsi”, atléta, közép- és hosszútávfutó-edző. Iglói 1938 és 1944 között 11 csapat- és váltóbajnokságot nyert, 1939-ben pedig egyetlen egyéni országos bajnoki címét 800 méteren. Pályafutása során radikálisan átalakította a közép- és hosszútávfutás módszertanát, melynek segítségével futói 49 világcsúcsot és 35 Európa-csúcsot értek el. Edzői pályafutását Magyarországon kezdte, majd 1956-tól 1970-ig az USA-ban, Kaliforniában dolgozott. 1970-ben Görögországba költözött, majd 1993-ban tért vissza Magyarországra. Ignácz Mihály az Árpád Gimnáziumban 1943-tól testnevelést tanított, átvette a Sortkör szertárát, az V. kerületi Berzsenyi gimnáziumban tanított korábban. 1948-ban is az Árpád Gimnáziumban tanított. Nem készült edzőnek, de 1950-ben örömmel vállalta el a Budapest Honvéd felkérését, hogy vegye át a közép- és hosszútávfutók felkészítését. Ezzel párhuzamosan az óbudai Árpád Gimnáziumban továbbra is testnevelő tanárként dolgozott.

Tanítványai közé tartozott a magyar közép- és hosszútávfutás mesterhármasa: Iharos Sándor, Rózsavölgyi István és Tábori László, valamint az 1964-es olimpiai bajnok Bob Schul és a legendás amerikai csúcstartó, Jim Beatty. Futói 49 magyar csúcsot futottak, és összesen 45 amerikai és 157 görög bajnoki címet nyertek el.

Tallár Tamás, a gimnázium testnevelő tanárának visszaemlékezése szerint 2020-ban, aki 1986 óta tanított az Árpád Gimnáziumban: „az iskola története során nyolc, későbbi olimpiai bajok tanult nálunk, Tarics Sándor, Gyarmati Dezső, Markovits Kálmán, Konrád János és Konrád Ferenc vízilabdázók, Török Ferenc öttusázó, Fábián László kajakos és a legfiatalabb Szabó Bence kardvívó, aki egyébként egy évvel alattam járt gimnáziumba. Tarics Sándor még 99 évesen is ellátogatott hozzánk. A tanítványaimnak mindig mondom az aulában, úgy csinálják a feladatukat, hogy nyolc olimpiai bajnok figyeli őket!” [] „Van egy Iglói Mihály-díjunk is, melyet 1980-ban alapított egy volt osztálya, és amelyet a ballagók közül kapnak meg azok, akik kimagasló eredményeket értek el a sportban az itt töltött idő alatt.”

Zeneművészek, zenetanárok

Cser Gusztáv (Budapest 1920. május 22. - Budapest 1986. január 31.) Karnagy zeneszerző, SZOT-díjas (1979). Az Árpád Gimnáziumban volt ének tanár 1942-1950-ig. 1951-ben a tanító- és óvónőképzők országos szakfelügyelőjévé nevezték ki. 1952-1953-ban a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének karnagya, 1953-tól haláláig az általa alapított ÉDOSZ Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar vezető karnagya volt. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1942 április 21-én Cser Gusztáv óraadó énektanárt az Árpád Gimnáziumban helyettes tanárrá nevezte ki, aki a zene és énekszertár őre is volt. A Budapesti Egyetemi Énekkarok karnagya, az Országos Magyar Cecilia Egyesület és az Országos Magyar Kántorszövetség tagja. Több hangversenyen vezényelte az Egyetemi Énekkarokat. 1943 február 5-én rendes tanárá nevezték ki és a karének vezetője volt. 1946-ban rendes tanár az V.-VIII. osztályoban, tovbbá a Kodály Zoltán zenei közösség vezetője. 1948-ban ének zene tanár az általános iskolában és a gimnáziumban.

Radics Éva dr. (1952-) Zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 1966 és 1970 között az Árpád Gimnázium diákja, 1975 és 1982 között az Árpád Gimnázium tanára volt. Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában zeneszerzés szakon (1970-1971), a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán pedig középiskolai énektanár- és karvezető szakon (1971-1976) végezte, ahol kitűnő eredménnyel szerzett diplomát. 1973-1980 között iskolánkban volt énektanár és karvezető. Kamarakórusával a Magyar Rádió Éneklő Ifjúság versenyén hat éven át nyert aranyérmet 1973 és 1978 között. Az Árpád Gimnáziumban töltött éveket követően tanársegéd volt Szombathelyen, a Tanárképző Főiskolán (1980-1984), ahol zeneelméletet és karvezetést tanított, továbbá a főiskola vegyeskarát vezette. 1983-2012 között a Grazi Zeneművészeti Egyetemen karvezetést, szolfézst, zeneelméletet, módszertant tanított és az egyetemi vegyeskar karnagya volt. Az egyetem Egyházzenei Tanszékének doktori képzése végeztével a zenetudományok doktora lett, PhD fokozatot szerzett. Disszertációját Takács Jenő (1902-2005) zeneszerzőről írta.

Bölcsészettudományi szaktekintélyek

Bánkuti Imre (Battonya, 1927. október 8.-Budapest, 2009. február 22) A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán magyar-történelem szakot végzett, majd 1950-1957 között tanársegédként dolgozott a SZTE Történeti Intézetében. 1957-ben eltávolították az egyetemről a forradalomban való részvétele miatt. 1958 és 1961 között az Árpád Gimnázium történelem szakos tanára volt. 1961-ben a Nemzeti Múzeumba muzeológusnak nevezték ki, ahol megtalálta végleges helyét. 1983-1988 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatóhelyettese volt. A történelem tudományok kandidátusa. 1988-tól nyugdíjas. Munkásságát 1988-ban Móra Ferenc díjjal, 1998-ban pedig Széchenyi Ferenc Emlékéremmel jutalmazták.

Bánkuti Imre. Névpont.hu Kozák Péter. Pályakép. 2013.

Berkes Emil. (1904-1984). Filozófus, kutató szakíró. Az Árpád Gimnáziumban 1957-ben mint történelem, filozófus szakos tanárt nevezték ki, kultúrfelelös is volt. 1958-ban tanfelügyelő, 1959-ben szakfelügyelő, 1960-ban szakfelügyelő, a III. kerületi egyeztető bizottság tagja. 1961-ben „A társadalmi tudat szerepe az oktatómunkában” c. nevelési munkáját írja. A III. kerületi Egyeztető Bizottság tagja.

Eörsi István (eredeti nevén Schleiffer Ede) (Budapest, 1931. június 16. - Budapest, 2005. október 13.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista, 1953-ban az ELTE-n magyartanári diplomát szerez. Az egyetemi évei alatt (majd később is) Lukács György tanítványa. Az 1953-1954-es tanévben az Árpád Gimnázium magyartanára. 1953-ban az Árpád gimnáziumban tanít. 1954-től újságíró a Szabad Ifjúság munkatársa.Lukács György tanítványa, majd fordítója. 1956 decemberében nyolc év börtönre ítélték, de 1960. augusztus 20-án amnesztiát kapott. 1967-ig főképp fordításokból élt, ám ebben az évben az Élet és Irodalomnál szerződést kapott.

Gombár Vince (Zalaszentlászló, Zala vm., 1906. október 16. - Budapest, 1966. február 12. Sírja: Farkasréti Temető, 22 parcella, 7. sor, 9. sírhely.) Latin-ógörög szakos tanár, az Ókortudományi Társaság tagja. Id. Gombár Vince édesapja iskolaigazgató volt Zalaszentlászlón, édesanyja Harth Erzsébet. Gombár Vince Zalaszentlászlón kezdte tanulmányait, amit a keszthelyi Premontrei Gimnáziumot követően a Csornai Premontrei Rend Papnevelő Teológiai Főiskolán folytatott, majd a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen latin-görög nyelvből diplomázott. Tanári pályafutása 1936-ban Balassagyarmaton indult, majd 1947-től haláláig az Árpád gimnázium tanára volt. Tanári működése mellett a tudományos életben is szerepet vállalt, tagja volt a Klasszika Filológiai Társaságnak, a Juventus latin nyelvű folyóirat (alapították 1902-ben) szerkesztőségének, amelyben számos publikációja jelent meg. Mint szótárbíráló és lektor állandó munkatársa a Szótárbizottságnak. Az Árpád Gimnázium tantestülete és volt neves növendékei 1976-ban Gombár Vince nevével fémjelzett Emlékalapítványt létesítettek, amely azóta is ösztöndíjjal jutalmazza a humán tárgyakban kiváló tanulókat. Az Árpád Gimnáziumban 2003-ban emeltek emléktáblát a kiváló pedagógus tiszteletére. (Forrás: Horváth József, a zalaegerszegi MMIK főtanácsosa) Első felesége Kelemen Edit, két gyermekük Endre és Edit. Második felesége Dobra Gyuláné, sz. Takács Ilona orosz tanárnő. (1962-1967)

Mezei István (Bia, 1946. május 20. - Budapest, 2017. november 4.) Magyar matematikus, matematikatanár. 1969-ben szerzett matematika-fizika szakos diplomát az ELTE Természettudományi Karán. Ezt követően az egyetemen maradt és az Analízis II. Tanszéken gyakornokként kezdett dolgozni, majd egyetemi tanársegéd lett. Nyugdíjazásáig egyetemi adjunktusi beosztásban dolgozott, és a tanítást haláláig folytatta. Kezdetekben a variációszámítás és az optimális folyamatok elmélete témaköreiben végzett tudományos munkát. Egyetemi doktori értekezését 1980-ban Végtelen idejű diszkrét optimális folyamatok vizsgálata címmel írta. Az egyetemi munkája mellett az óbudai Árpád Gimnáziumban is tanított 1987-től majd három évtizedig. 2017-ben Rátz Tanár Úr-életműdíjban részesült, de november 4-én bekövetkezett halála miatt a díjat már nem vehette át személyesen. A november 29-én, a Magyar Tudományos Akadémián megtartott ünnepségen fia, Mezei Bálint vette át a kitüntetést.

Sós Júlia, Kéryné (Budapest, 1923. október 30. – Budapest 1968. június 23.) Pedagógus, szociológus, író. Sós Aladár építész leánya. A budapesti tudományegyetemen tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi hallgatóként 1943-ban kapcsolatba került a Györffy-kollégistákkal. 1944-től részt vett az antifasiszta illegális mozgalomban. 1945 után a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) Apáczai Csere János iskolai kollégiumának tanára. 1949–51-ben az Oleg Kosejov Szovjet-ösztöndíjas Iskolában, 1951-től több fővárosi gimnáziumban tanított. 1963-ban az Árpád Gimnáziumban a művészettörténet tanára. A tanítás mellett munkatársa volt 1966. szeptembertől az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának. Filozófiai, irodalomtörténeti, pedagógiai, szociológiai írásai 1946-tól folyóiratokban jelentek meg (Valóság, Pedagógiai Szemle, Új Írás, Köznevelés, Család és Iskola). – Fő művei Arany János (Budapest, 1949); Szüleim világa. Egy szárnyaszegett nemzedék (Új Írás, 1965. 7. sz.); Diákévek, diáksorsok (Budapest, 1968); Tanárok élete és munkája (posztumusz; Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969). – Irod. Szesztay András: „Láthatatlan kollégium” és „Iskola”. K. S. J. emlékének (Kultúra és Közönség, 1976. I. sz.).

Madai Györgyi: Képzelt interjú. Kériné Sós Júliával. Taní-tani Online. 2013. október 27. „A 90 éve született Kériné Sós Júlia élete és munkája szimbóluma a pedagógiai progresszió folytonosságának. Édesapja a Galilei Kör egyik alapítója volt, ő a népi kollégiumok mozgalmának aktivistája a háború után, az Országos Neveléstudományi Intézet „magyaros módszertanosa”, majd a Petőfi Kör lelkes résztvevője. 56 után volt bátorsága Göncz Árpádnak és társainak ételt, bátorító híreket vinni a börtönbe, jeles fővárosi iskolák legendás irodalomtanára, a hatvanas évek elején az első nevelésszociológiai kutatások fűződnek nevéhez – tanárok, diákok életmódjáról. Jelkép az is, hogy emlékezetét az Agóra „záró konferenciáján” idézhettük fel. Kériné Dr. Sós Júlia nagybetűs EMBER és ízig-vérig pedagógus volt. Hatalmas tudása, lelkesedése, személyisége magával ragadta tanítványait, követendő példa és biztos pont volt az életükben.” „A minőség sajátos garanciája számos esetben az, hogy a konszolidációval egyidőben még parkolópályán levő kiváló tudósok és gyakorlati szakemberek, adott esetben szakmájuktól elütő intézményekben, elvégeznek meghatározó, néha új korszakot nyitó kutatásokat és alapműveket publikálnak (pl. Kériné Sós Júlia)” ”A ’45 utáni ifjúsági, értelmiségi közéletben felnövekvő Kériné Sós Júlia (1923-1968) az ’56-osok mentőangyala volt. Rajongott tanár - elsősorban az Árpád Gimnáziumban. Ő lesz az első kritikai oktatásszociológus. A tanárok életéről szóló munkája máig mintaadó és informatív.”

Tiszavölgyi István ezt mondta: „Kériné Sós Júlia, az első szociológusok egyike, aki 1956-ban az ország összes börtönét fölkereste, barátait, tanítványait, vigasztaló szavakat, élelmet vitt, és hát egy csoda tanár volt.” A. Horváth András. Beszélgetés Tiszavölgyi István pedagógussal. Óbudai Anziksz. 2016/2017. Tél.

Kiss Jenő (1913-2001) Irodalom, latin szakos tanár.

Kiss Jenő emléktábla avatása. 2008. Vuray György és Krekó Béla, aki megemlékezett osztályfőnökünkről Kiss Jenőről. (1963. VIII.a osztály). Az emléktábla avatásán részt vett Karádi Magdolna igazgatónő is.

Magyar Nemzet, 2008-05-31 / 147. szám. Végh Alpár Sándor. Köznapló. 2008. május 23-án pénteken „az óbudai Árpád Gimnázium aulájában lepleztük le Kiss Jenő, a legendás magyartanár emléktábláját. Az avatók egyike én voltam.”

Litván György (Budapest, 1929. február 19. - Budapest, 2006. november 8.) Magyar történész, a történelemtudományok doktora. 1954-ben csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. 1956. március 23-án Budapest XIII. kerületének aktívaülésén elsőként követelte nyilvánosan a jelenlévő Rákosi Mátyás eltávolítását a hatalomból. Aktívan részt vett a Petőfi Kör munkájában, majd a forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának és a XII. kerületi Nemzeti Bizottságnak a tagja volt. A forradalom leverését követően részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom létrehozásában és annak tevékenységében, ezért 1959-ben az úgynevezett Mérei-perben a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével hat év börtönbüntetésre ítélte a fellebbezés lehetősége nélkül. 1962-ben szabadult. 1963–1971 között az Árpád Gimnázium könyvtárosa illetve tanára volt, majd az MTA Történettudományi Intézetben történészként dolgozott.

Nánay Mihály. (Budapest, 1986-) Tanulmányok: 2004–2010: Eötvös Loránd Tudományegyetem, földrajzszakos tanár, valamint történelemszakos bölcsész és tanár (MA) 2010–2016: Eötvös Loránd Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, a történelemtudományok területén PhD fokozatot szerzett. "Habsburg-Lotharingiai József Ágost katonai és politikai szerepvállalása 1914-1924" (a PhD fokozatot megkapta 2017-ben) Eddigi munkahelyek és beosztások: 2009– Óbudai Árpád Gimnázium – középiskolai tanár, 2009–2016: Szent II. János Pál Iskolaközpont – középiskolai tanár, 2016– Oktatási Hivatal – szakértő, 2017–2020 – Eszterházy Károly Egyetem Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport – szakértő, Szakmai, vagy közéleti megbízatások: 2016– a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, 2019– A trianoni békediktátum története hét kötetben (szintézis) – szerkesztőbizottsági tag. Az Érettségi Tételkészítő Bizottság tagja, majd 2019 óta elnöke. 37 publikációja jelent meg. MTMT adatbázis. 2017-ben Az MTA köztestületének tagja. Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke a “GULAG-GUPVI Emlékév” során végzett aktív tevékenysége elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta neki. Az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíjat 2017-ben kapta meg. 2021 óta a a Rubicon Intézetet munkatársa. Jelenleg egy történelem tankönyvsorozat társszerzője.

Persányi Miklós (Budapest, 1950. november 10. -) Környezetvédelmi miniszter (2003-2007), állatkerti főigazgató (2007-2020), biológus. Az Állatorvostudományi Egyetem és a Szent István Egyetem címzetes tanára. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK-BTK biológia-népművelés szakán végzett, 1970–1975 között. Később, 1979–1981 között posztgraduális továbbképzésen vett részt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem környezetvédelmi szakmérnöki szakán. 1990–199-ben az USA-beli Cornell Egyetem Hubert H. Humprey-ösztöndíjasa volt. Első munkahelye 1974–1976 között az óbudai Árpád Gimnázium volt, ahol biológiát tanított.

Radics Jenőné sz. Kovács Éva. (Budapest, 1927. április 21. - Tarcsafürdő, 2015. december 10.) Magyar-német szakos gimnáziumi tanár, író, irodalomtörténész. Dunapentelén végezte az elemi iskolát, majd Budapesten az Angolkisasszonyok Sancta Maria Leánygimnáziumában érettségizett 1945-ben. 1950-ben a Pázmány Péter (később Eötvös Loránd) Tudományegyetem Bölcsészkarán magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. 1950-1954 között különböző ipari tanuló iskolákban tanított. 1954-től az óbudai Árpád Gimnázium tanára nyugdíjazásáig 1982-ig. 1984-ben költözött Ausztriába, ahol előadásokat tartott a magyar történelem nevezetes napjairól (1848, 1956), írókról, költőkről, híres emberekről a helyi magyar közösségnek Grazban, Bécsben, Alsóőrben és Felsőlövőn. Díjai, kitüntetései: A Kulturális Minisztérium anyanyelvi pályázatán háromszor nyert díjat. Óbuda polgármestere, Tarlós István 1997-ben Karádi-díjjal tüntette ki. 2007-ben Lakiteleki Emléklapot kapott közéleti bátorságáért, áldozatos munkájáért. 2011-ben a Magyar Köztársaság elnökétől, Schmitt Páltól a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta. Férje Dr. Radics Jenő (1923-1972) tüdőgyógyász, röntgen szakfőorvos.

Serfőző Anikó (Nova, 1955. január 26. -) Magyar énekesnő, pedagógus az Illés zenekar énekese. 1989-ben némettanári oklevelet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd az Óbudai Árpád Gimnáziumban helyezkedett el, ahonnan 2015-ben vonult nyugdíjba. A második Illés együttes: elől Papp Tamás, Serfőző Anikó, Illés Lajos, mögöttük Jenei Szilveszter, Kiss Ernő Pál, Selmeczi László. 1977.

Szabolcsi Miklós (Budapest, 1921. március 3. - Budapest, 2000. szeptember 2.) Állami díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. tagja. Fő kutatási területe József Attila életműve, a magyar és az európai avantgárd. 1981 és 1988 között az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója volt. 1948-ban iskolánkat hivatalosan látogatták vagy felvételi vizsgálatokon elnököltek: dr. Szabolcsi Miklós tanulmányi felügyelő. 1950-1955 között az Árpád Gimnáziumban magyar irodalmat tanított. 1960-ban védte meg kandidátusi, 1963-ban akadémiai doktori értekezését. 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagjává választották. 1970 és 1973 között az akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnökhelyettese, majd 1985-ig elnöke volt. 1956-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében dolgozott tudományos főmunkatársi, később osztályvezetői beosztásban, 1967-ben az intézet ügyvezető igazgatójává nevezték ki, tisztét 1980-ig töltötte be. Közben 1959 és 1961 között az Élet és Irodalom felelős szerkesztője volt. 1981-ben átvette az Országos Pedagógiai Intézet vezetését, amelyet 1988-ig irányított.

Szentkuthy Miklós (Pfisterer) (eredetileg Pfisterer Miklós) (Budapest, 1908. június 2. - Budapest, 1988. július 18.) Magyar író, esszéíró, műfordító, a magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike. 2013-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. 1932 és 1938 között a budapesti Madách Gimnázium tanára. Diákjai közt elterjedt tanárneve a Pfistererből levezetett „Fityó” volt. 1939-ben a VII. kerületi állami Madách gimnáziumtól az Árpád Gimnáziumba helyezték át. (46.362/1939. V. 1. sz. vkm. r.) ahol az agol és francia nyelveket tanította 1948-ig. 1941-ben március 15-én az ünnepi beszédet tartotta. 1941-ben az intézet jegyzője volt. 1942-ben a magyar nyelvet is 1943-ban, 1946-ban angol, francia és német nyelveket tanította az Árpád gimnáziumban. 1948-ban 1949. januárjáig ösztöndíjjal Londonban tartózkodott, megérkezése után folytatta működését. 1949-től 1958-ig a Márvány utcai Kossuth Közgazdasági Technikumban tanított.

Tóth Pál László dr. Nyelvész. 1948 és 1964 között az Árpád Gimnázium magyar-latin szakos tanára volt. 1925-ben kezdte a tanári pályát. Az Árpád Gimnáziumba mint tanári szolgálatra beosztott igazgató érkezett, s maradt meg tudós tanárnak egészen 1964-es nyugdíjba vonulásáig. Irodalomtanárként is nagy hatással volt tanítványaira, de az igazi terepe a nyelvtan volt. Olyan nagyszerű nyelvészek tanaival ismertette meg diákjait, mint például Ferdinand Saussure vagy Gombocz Zoltán.

Vészi János. (1927. május 30.-2003. március 14.) Újságíró, író, művelődéskutató, tanár. Újságíró volt a Magyar Nemzetnél, az Igazságnál, főszerkesztője volt a Népművelésnek. Az Igazság c. lapnak 1956 október 25.-én a szellemi irányítója Komoly Péter volt, utána Obersovszky Gyula felelős szerkesztő következett, majd Gáli József író és G. Vészi János. Vészi a Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának munkatársa 1956 október 24-én, vagy 25-én kapcsolódott be a munkába. Az 1956-os forradalom után kizárták a Magyar Újságírók Országos Szövetségéből. A szervezet 1989-ben rehabilitálta. 1982-ben a kivégzett Nagy Imre miniszterelnök leányának, Nagy Erzsébetnek (1927-2008) a második férje. 1989-ben Nagy Erzsébet és férje Vészi János létre hozták a Nagy Imre Alapítványt. 1989 után a Nagy Imre emlékház igazgatója volt. 1962-től először csak technika órákat, majd történelmet tanított az Árpád Gimnáziumban.

Új Pedagógiai Szemle. 2003-06-01 / 6. szám. Csoma Gyula. In Memoriam. Búcsú Vészi Jánostól. Elhunyt Vészi János. Népszabadság. 2003-03-17 / 63. szám.

Politikusok

Tirts Tamás Attila (Budapest, 1961. január 2. -) Magyar középiskolai tanár, politikus, 1990 és 2006 között országgyűlési képviselő (Fidesz), 2008-tól 2010-ig az Országos Rádió és Televízió Testület tagja, 2021 óta a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja. 1988-ban az Árpád Gimnáziumban tanított.

Festők, grafikusok, iparművészek, művészettörténészek.

Gergely Nóra. (Budapest, 1956. szeptember 30. -) Magyar képzőművész. Fő területe a festészet, a kerámiaszobrászat, a grafika, emellett videóművészként és elektrografikusként is alkotott. 1975-ben érettségizett a Képző és Iparművészei Szakközépiskolában, ahol 1981-1996 között a díszítő-festő szakon tanított, illetve 1986 és 1996 között a kerámia szak vezetője volt. 1980-ban A Magyar Iparművészeti Egyetem porcelán szakán diplomázott. 1997-2008 között a budapesti Árpád Gimnázium rajz-mozgókép és médiaismeret tanára.

Maksay László. (Kolozsvár, 1914. május 23. - Budapest, 1986. július 11.) művészettörténész, grafikus, tanár, újságíró, lapszerkesztő. 1965-1966 között művészettörténetet tanított az Árpád Gimnáziumban. 1939-ben végzett a Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként, ahol rajztanári képesítést kapott. Az 1940-es években grafikusként dolgozott. 1945–1975 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában művészettörténetet és grafikát tanított. Individuális művészeti kritika címen művészettörténeti értekezést írt. Grafikusként is dolgozott, rajzai újságokban jelentek meg az 1940-es években. Tagja volt a budapesti pedagógusok képzőművész stúdiójának, több alkalommal rendezett önálló kiállítást. A Rajztanítás című folyóirat főszerkesztője volt, valamint rendszeresen publikált a Budapest, a Művészet, a Szabad Művészet, a Szocialista Művészetért című folyóiratokban.

Sárközy Elemér. (Csurgó, 1900. június 10. - Budapest, 1988. november 24.) Festőművész, takarékpénztári tisztviselő, restaurátor. A Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Bosznay István növendéke volt, majd Jászapátiba került, ahol Vágó Pál oktatta. 1925-től állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1936-ban és 1943-ban volt gyűjteményes kiállítása. Restaurátorként is dolgozott. Óbudán az Árpád Gimnáziumban volt tanár 1967-1978 között.

Szluha Vilmos. (Budapest, 1931. június 17. - Budapest, 2008. december 20.) A verbói Szluha család köznemesi ágához tartozott. Életét a művészetek szeretete és a tanítás töltötte ki. Minden idegszálával Óbudához kötődött, gyermekként is itt élt szüleivel. Az Árpád Gimnáziumban érettségizett 1949-ben, és itt is tanított: 1959. február elsejétől. Kezdetben, mint technikusi óraadó tanár, majd 1960. július elsejétől már, mint főállású tanár, egészen 1984-ig. 1984 szeptemberétől haláláig a Martos Flóra, mai nevén Óbudai Gimnázium tanára, majd 1998. szeptember elsejétől, mint tanácsos oktatott. 1996 és 2001 között a Magyar Állami Operaház hivatalos magazinjában, rendszeres művészet- és zenetörténeti rovata jelent meg: „Itt az istenek muzsikálnak” címen. Munkáját Óbuda 1982-ben Aelia Sabina emlékéremmel, 1993-ban Karády-díjjal ismerte el. Emlékére a Nemzetközi Szluha Alapítvány 2009-ben díjat alapított. Szluha Vilmos emléktábla, avatása 2011 június 17-én történt az Árpád Gimnázium előterében.

Szőnyi Jenő. Szőnyi (Schannen) Jenő. (Budapest, 1902–1993. július 7.). A huszadik század magyar művészetének egyik jelentős alakja. Képi tehetsége mellett zenei műveltségével tűnt ki. Mind rajz, mind zenei tehetsége már iskolás korában feltűnt tanárainak, környezetének. Biztatták és támogatták ezirányú képzését. Fő hivatásként a tanári pályát választotta, mondván, tehetségéből így tud a legtöbbet átadni a következő generációnak. 1920-ban elvégezte a Tanárképző Főiskolát, rajz- és zenei szakon. Rövidesen – festőművészi ambícióira hallgatva, tanári munkája mellett - beiratkozott Krivátsy-Szűcs György festőiskolájába. A festőiskolát elvégezve a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, ahol 1924-ban dicsérettel végzett. 1963-1965 között óraadó volt az Árpád Gimnáziumban.

Szövényi-Lux Géza. (1909-Budapest, 1996. május 31.) Festőművész, ábrázoló geometria tanár. 1949-1961 között ábrázoló geometriai rajz tantárgyból óraadó volt az Árpád Gimnáziumban. 1942-1948 időszakban Gödöllőn Premontrei Gimnáziumban tanított rajzot és művészettörténetet, továbbá Budapesten a Petőfi Sándor Gimnáziumban 1949 – 1950 között, rajzot, ábrázoló geometriát és művészettörténetet.

Svarczné Micheller Erzsébet. Rajz és vizuális kultúra tanár 2008 óta az Árpád Gimnáziumban. Munkáját 2016-ban Bálványos Huba Vizuális Nevelési díjjal értékelték. A magyar és a mozaik munkaközösség a nemzeti kultúra ébren tartásáért, ápolásáért 2021-ben Bajza-Könözsy-díjban részesült.

Ismert diákjai

Építészek

Apáthy Árpád. (Segesvár, 1912 április 29-Budapest, 1995 június 8. Rákoskeresztúri Új Köztemetőben nyugszik.). „Édesapja (Apáthy Árpád) ügyvéd, majd közjegyzőhelyettes volt. Édesanyja Sebesi Laura tanárnő fiatalon, 1915-ben meghalt. Az elemi iskolába Marosvásárhelyen járt. Édesapja 1921 után ügyvédi gyakorlatát nem folytathatta, mivel nem vállalta az akkor előírt „hűségeskü"-t. 1922-ben elhagyni kényszerült Erdélyt és Pécelen, majd Budapesten (Római fürdőn) telepedett le. Fia itt fejezte be a középiskolát; a III. ker. állami Árpád reálgimnáziumban érettségizett 1930-ban. Apáthy Árpád 1926-ban az V., 1927-ben a VI., 1928-ban a VII., 1929-ben a VIII. osztály tanulója volt. Verseket és novellákat írt és angol nyelvből verseket fordított. Kiváló matematika tanárai voltak Fáj Árpád és Frank Ferenc, a magyar nyelv és irodalom ismeretét Olgyai Bertalantól sajátította el, még hozzá kiválóan. A VI.-ik osztálytól az osztályfőnöke Handlos Gyula. Mérnöki oklevelet a Műegyetemen 1935 áprilisában szerzett. [] 1941. decemberben királyi mérnök, majd királyi főmérnök címet kapott.” 1952-1973 között a a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Közúti Hídosztályán dolgozott.

Forrás: Műszaki Alkotók. 7. füzet. Tóth Ernő: Apáthy Árpád, az ország közúti főhidásza. Első Lánchíd Bt. 2005.

A Hidászokért Egyesület 2007-ben megalapította az Apáthy Árpád díjat. Apáthy Árpád minisztériumi hídosztály vezető volt, nevéhez fűződik többek között mintegy ezer kishíd korszerűsítése, a közúti hídnyilvántartás kidolgozása. Az Apáthy Árpád–díjat olyan kollégánknak adományozzák, aki különösen sokat, kiemelkedőt tett a hidak ügyéért.

Borvendég Béla. (Szeged, 1931. október 6. - 2014. február 1.) Kossuth-díjas magyar építészmérnök. 1942–1950 között a budapesti Árpád Gimnáziumban tanult, a rendelkezésre álló évkönyvek alapján 1942-ben az I.a, 1943-ban tanévben a II.a osztály tanulója volt és tanulmányi eredménye kitűnő. 1945-ben tanévben tanulmányi eredménye jeles. 1946-ban V.b osztály, reális tagozat kitűnő, 1948-ban VII.b reális tagozat, kitűnő. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán (1950–1955) végezte. Fényképe: Borvendég Béla építész a tervezőasztalnál. (Fényképész Somogyi Károlyné)

Juhász Ákos. Építész. 1986-1990 között az Árpád Gimnáziumban tanult. 2004-ben megszerezte a DLA fokozatot.

Olgyay testvérek: Olgyay Viktor (Budapest, 1910. szeptember 1. – Princeton, New Jersey, USA, 1966).

Olgyay Aladár (Budapest, 1910. szeptember 1. – Princeton, New Jersey, USA, 1964) Az Olgyay testvérek, Olgyay Aladár és Olgyay Viktor ikrek voltak és építészek. Olgyay Viktor festőművész fiai. Életük és tevékenységük nem választható széjjel, mindent együtt végeztek, és minden díjat is együtt kaptak meg. Mindketten ugyanabba az iskolába a Budapesti III. kerületi magyar királyi Állami „Árpád” Reálgimnáziumba jártak (1924-1929), 1929-ben érettségiztek, mindketten a VIII. osztályban kitűnő eredményt értek el, csak Olgyay Viktornak volt egy jó (2) jegye latinból. Mindketten jelesen érettségiztek. Az iskola évkönyvei alapján tanulmányaikat a IV.-ik osztályban az 1924-ben kezdték meg, tanulmányi eredményük jeles. Vallásuk katolikus. Építészirodájuk az „Olgyay & Olgyay” Amerikában is sikeres lett.

Peschka Alfréd. (Budapest, 1930 - Budapest, 2010. május 27) Az Árpád Gimnáziumban 1946-ban a VII.a osztály tanulója, jó rendű. Testvére Vilmos is a VII.a osztályban tanult. 1954-ben, a budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, majd 1972-ben ugyanott városépítés – városgazdasági szakmérnök lett. 1976-ban szerezte meg műszaki doktori címét. 1978-1989 között az ÉVM főmérnöke, később miniszteri tanácsosa, több nyugat-dunántúli megye területi felelőse, főmérnöke volt.

Pintér Béla. (Budapest, 1925. február 23. – Budapest, 1992. június 23.) Kétszeres Ybl Miklós-díjas építész, a budapesti Hilton tervezője. Középiskolai tanulmányait az Óbudai Árpád Gimnáziumban végezte 1935-1943 között. Rajztehetségével már a Gimnáziumban kitűnt. (1935-ben I.b., 1942-ben VIII.b. jó eredménnyel érettségizett. 1939-ben a rajzolásban tanúsított kiválóságáért Pintér Béla V.b. tanuló kapott jutalmat.) 1951-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen kapott diplomát. A diplomaszerzést követően a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI), az Iparterv, majd a Középülettervező Iroda (KÖZTI) tervezőjeként dolgozott. Fő műve az 1969–1976 között tervezett Hilton szálló. Felesége Botló Márta (1927-2020) is építészmérnök volt. Az örökösök, Pintér Ilona Eszter és dr. Pintér András Pál nagyvonalú felajánlásaként a MÉM MDK Múzeumi Osztályának gyűjteménye gondozza tovább a kiváló építészházaspár, Pintér Béla (1925-1992) és Botló Márta (1927-2020) építészeti hagyatékát.

Írók

Alexander Brody (eredetileg Bródy Sándor) (Budapest, 1933. január 28. - Budapest, 2022. február 12.) Amerikai-magyar üzletember, író, reklámszakember. Bródy Sándor magyar író unokája. Az Árpád Gimnáziumban tanult. 1947-ben negyedikes volt, amikor édesapja hivatalos útlevéllel Svájcba küldte a fiát néhány hónapra. Innen 15 évesen egyedül továbbutazott Amerikába, ahol egy év múlva már édesapja és húga, Zsófi is csatlakozott hozzá. Édesanyja 1953-ban érkezett meg Párizsból. Alexander Brody itt érettségizett le, majd a Princetoni Egyetemre iratkozott be. 1984–1987 között a Reklám Világszövetség elnöke volt. Ez alatt az időszak alatt csatlakozott a Világszövetséghez Kína és a Szovjetunió, valamint Magyarország. Ezt követően befejezte céges pályafutását és 1993-ig az Ogilvy and Mather World Wide elnökeként dolgozott. 1989-ben visszatért Budapestre. Bródy Sándor az Árpád Gimnáziumban 1943-ban I.b. (kitűnő), 1946-ban IV.b. (jórendű) osztály tanulója volt.

Előd László. (Budapest, 1942. február 9. –). Magyar költő, újságíró, tanár. Tanulmányait az Árpád Gimnáziumban végezte és 1960-ban érettségizett dr. Dömötör Gábor osztályában. (A rendelkezésre álló évkönyvek alapján 1959-ben tanévben IV.c osztály, jeles átlag) Önálló kötete: Üvegfal (Magvető Könyvkiadó); több antológia társszerzője. Versei számos napi- és hetilapban, valamint irodalmi folyóiratban jelentek meg.

Gelléri Andor Endre. (Budapest, 1906. március 30. - Wels, Ausztria, 1945. május 6–20. között) Magyar író, novellista. 1917 és 1920 között az Árpád Gimnázium diákja volt. (1918-ban-ben III., 1920-ban a IV. osztályban. 1921-ben kimaradt a gimnáziumból, majd 1923–1926 között elvégezte a műszaki technikumot, fém- és vasipari szakmából végbizonyítványt szerzett. 1941-től többször behívták munkaszolgálatra (Monor, Nagykáta, Aszód, Gyertyánliget, Jászberény), zsidó származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. Két munkaszolgálat közötti szabadsága alatt írta posztumusz megjelent önéletrajzát, melynek az Egy önérzet története címet adta, és amely csak 1957-ben jelenhetett meg. 1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megérte, ám legyengült szervezete nem bírta a további megpróbáltatásokat, és 1945. május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai kórházban.

Kardos István. (Galánta (ma: Szlovákia) (1942. május 12. - Budapest, 2002. szeptember 24.) Balázs Béla-díjas (1981) magyar író, forgatókönyvíró, producer, dramaturg, tanár. 1956 és 1960 között az Árpád Gimnázium diákja volt. (Az évkönyvek alapján 1959-ben IV.a. osztály. Irodalmi pályamunkáját dicséretben és könyvjutalommal jutalmazták.) Ő volt az egyetlen író Magyarországon, aki csak filmet, forgatókönyvet írt.

Kéri Piroska (Budapest, 1952. február 9. - 2020. május 29.) . 1966 és 1970 között az Árpád Gimnázium diákja volt. Magyar szerkesztő, kiadó, irodalom- és művelődésszervező, a Szépírók Társasága alelnöke. Nevelőanyja Kériné Sós Júlia (az Árpád Gimnáziumban irodalmat és művészet történetet tanított) pedagógus, szociológus, édesapja Kéri József volt, akit az 1956-os forradalom után börtönbüntetésre ítéltek A Debreceni Tanítóképző Főiskolán 1980-ban szerzett diplomát népművelés-könyvtár szakon. Ezután Budapesten az Építésgazdasági és Szervezési Intézetben volt munkavédelmi előadó 1975-ig. 2000-től a Magyar Könyvklubnál dolgozott. Lakásában 1988–2002 között irodalmi szalont tartott fenn. A Seneca Kiadó egyik alapítója és 1994-től 1999-ig ügyvezető igazgatója volt, ahol kezdetben klasszikus, majd egyre inkább kortárs fiatal írók műveit jelentette meg. 2003-ban jelent meg az Árpád Gimnázium egykori legendás magyartanáráról írt könyve, melynek címe: Sugárkoszorú. Sós Júlia és köre.

Kiss Károly (Makó, 1930. augusztus 22. - Budapest, 1998. december 8.) Magyar költő, műfordító, publicista. 1940 és 1943 között az Árpád Gimnázium diákja volt. 1940-ben I.a., 1941-ben II.a., 1942-ben III.a., 1943-ban III.a (osztályt ismételt) osztályok tanulója volt. 1947-ben másfél, 1959-ben pedig három és fél év börtönre ítélték államellenes szervezkedés vádjával. 1987 és 1988 között a Budapest című lap főszerkesztője, 1989 és 1992 között a Híd főszerkesztője volt.

Kőháti Zsolt (Budapest, 1942-). Filmtörténész, kritikus, a Magyar Nemzeti Filmarchívum nyugdíjas munkatársa. Az óbudai Árpád Gimnáziumban tanult 1956-1959 között. 1957-ben „A március 15-i ünnepélyünket 14-én 12 órakor tartottuk. Ünnepi beszédet mondott Peller József tanár, szavaltak Sinkovics László, Kőmives Sándor IV. osztályosok, Kőháti Zsolt II.a oszt. tanuló.” 1959-ben IV.a. osztályban kitűnő tanuló. „Az irodalmi pályamunkák közül a bizottság első helyen Kőháti Zsolt IV. a. osztályos tanuló „Későn” c. novelláját jelölte jutalmazásra 150 forint jutalommal.”

Lázár István, Stefan Lázár (Budapest, 1936. - Köln, 2016. október 3.) Újságíró, író. 1946 és 1954 között az Árpád Gimnázium diákja volt. 1956-ban elhagyta Magyarországot, először egy ausztriai táborba került, később Németországban lelt otthonra. Zürichben germanisztikából szerzett diplomát, egyetemi tanulmányait jobb híján virtuóz bárzongoristaként finanszírozta. Az egykori tehetséges középtávfutó, aki Iglói István, azaz Náci bácsi tanítványa volt az Árpád Gimnáziumban, a kölni testnevelési főiskolán folytatta tanulmányait. Már a főiskola mellett újságíróként dolgozott, később ez lett a hivatása. A legnagyobb német tévéállomás, a Westdeutscher Rundfunk (WDR) szerkesztő-riportere lett, állandó munkatársa volt a Deutschlandfunk, valamint a Deutsche Welle közszolgálati rádió német és magyar nyelvű adásának. A WDR sportosztályánál több olimpiáról tudósította a vívás, az öttusa, a szánkó és a bob versenyeit. A rendszerváltás után a Népsport (később Nemzeti Sport) németországi tudósítójaként dolgozott, de több magyar lapnak is írt, nem csak sporttémájú cikkeket.

Merényi (Lengyel) Péter (eredeti neve: Merényi Péter) (Budapest, 1939. szeptember 4. –) József Attila-díjas (1983) és Kossuth-díjas (2010) magyar író, műfordító. dramaturg, műfordító. 1954 és 1957 között az Árpád Gimnázium diákja volt. 1957-ben írta első novelláját – Citroën DS 19 címmel (a Rondó kötetben Szépirodalmi Kiadó, 1982. olvasható). 2018. május 23-án tartotta székfoglaló előadását a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.

Módos Péter (Budapest, 1943. február 15.-) Magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő. Az Árpád Gimnáziumban tanult 1957-1961 között. 1957-ben verset szavalt, a november 7-i ünnepélyen, I.b. osztályos volt. 1960-ban az önképző kör elnökének választották meg. Magyar szakkör. Tanárvezető: Dr. Tóth Pál László. Kiemelkedő munkát végeztek: Módos Péter IV.b. 1961-1966 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-filozófia szakos hallgatója volt. 1964-ben jelent meg első novellája. 1969-1971 között újságíró volt. 1971-1979 között a Honvéd Művészegyüttes dramaturgja volt. 1979-től 10 éven át az Új Írás kritikai rovatvezetőjeként dolgozott. 1990 óta az Európai Utas főszerkesztője. 1993-tól a Közép-európai Kulturális Folyóiratok Egyesületének titkára. 2000 óta a Közép-európai Kulturális Intézet igazgatója.

Pete György. (Budapest, 1944. február 20. - Celldömölk, 2021. március 26. magyar szerkesztő, irodalomkritikus, könyvkiadó. 1958-1962 között az Árpád Gimnáziumban tanult. 1959-ben a II.d. osztályba járt. 1960-ban jó, önképzőköri munkájáért nyilvános igazgatói dicséretben részesült: Pete György III.d. Első fénykép: Pete György, az Életünk c. folyóirat főszerkesztője.

Polner Zoltán (Szeged, 1933. január 24. - 2017. november 21.) Író, költő, újságíró, néprajzkutató. 1943 és 1944 között az Árpád Gimnázium tanulója volt. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett magyar szakos diplomát 1955-ben. Ezután 8 évig tanított különböző falusi iskolákban (Pitvaros, Csanádpalota, Ferencszállás, Kiszombor). Közben 1957-1958 között a Szegedi Nemzeti Színház segédrendezője volt. 1965-től nyugdíjba vonulásáig a Csongrád Megyei Hírlap újságírója, főmunkatársa, majd a Reggeli Délvilág kulturális rovatának szerkesztője.

Sárospataky István. (Kolozsvár, 1941. augusztus 8.-) Magyar drámaíró, pszichiáter, fogorvos. 1955 és 1959 között az Árpád Gimnázum diákja volt.

Tellér Gyula. (Budapest, 1934. július 20. -) Széchenyi-díjas magyar szociológus, műfordító, országgyűlési képviselő. 1946-ban az Árpád Gimnáziumban a bélyegkör tagja volt, Teller Gyula III.a osztályos tanuló, tanulmányi átlaga jeles, 1948-ban az V.a osztály tanulója tanulmányi átlaga jeles. 1946 és 1952 között az Árpád Gimnázium diákja.

Varannai Aurél (született Stern Aurél) (Budapest, 1900. szeptember 13. - Budapest, 1989. december 16.) Aranytollas (1988) újságíró, író, műfordító, irodalomtörténész. 1985-ben Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést kapta meg. Tanulmányait Stern Aurél 1910-ben kezdte meg az Árpád Gimnáziumban, kitűnő tanulmányi eredményt ért el. 1916-ban, a VII. osztály tanulója volt. 1918-ban már mint Varannai Aurél érettségizett az Árpád Gimnáziumban, még ebben az évben besorozták és behívták katonának.

Végh Alpár Sándor (Túrkeve, 1943. szeptember 29.-) Tárcaíró, publicista. díjai: Táncsics Mihály-díj (1993), Prima díj (2016) magyar sajtó kategóriában. Végh Sándor 1959-ben a III.b.,1960-ban a IV.a. osztály tanulója. 1961-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban.

Festők, grafikusok, ipar- és fotó művészek, művészettörténészek.

Burger Barna. (Budapest, 1965. február 24. – 2017. február 21.) Magyar fotóművész, író. Budapest díszpolgára /posztumusz/ (2018) 1983-ban az Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd a Práter utcai fényképésziskolát végezte el. A rendszerváltás idején kezdett dolgozni fotográfusként. 1993 óta fényképezett a Fidesznek, illetve a kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnök személyi fotósa volt.

Csengery Béla. (1945-) Festőművész. Az Árpád Gimnáziumban tanult 1959-1962 között. Eredeti foglalkozását tekintve orvos. Igaz ugyan, hogy gyerekkora óta rajzol és fest, de a festészet tudományát később, orvosi praxisa mellett sajátította el. 1975-től már a Fáklya Pedagógus Képzőművész Stúdióban rajzolt, de szellemi irányító hiányában, lényegében autodidakta módon haladt előre, többek között a tizenkilencedik századbeli nagy mesterek alkotásait másolta. A nyolcvanas évek közepétől, amikor Fischer Ernő került a stúdió élére, megnyílt előtte egy másik világ, megkezdődött az éveken át tartó tudatos tanulás időszaka. A Tanár úr hatására ő is elindult a tárgytól az absztrakció felé. A kilencvenes évek elejétől az önálló alkotás került előtérbe, különböző formaképzési eljárásokkal, új témakörökkel kísérletezett. Az ezredforduló után festészetéből eltűntek a szakrális témához köthető figurális ábrázolások, és nagyrészt városképek és tájképek vették át helyüket. Mára kiforrott, érett alkotói világlátást felmutató életművet tudhat magáénak. Festményein a lírai hangulat dominál, de képei valós témákat ábrázolnak. Hamvas őszibarackok, mesebeli erdők és víztükörben megmártózó utcák, a realitás és a képzelet határán lebegnek képein. Kompozíciói fényképszerűen feszesek. 2002-től tagja a Magyar Festők Társaságának és 2003-tól a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Eddig tizenhárom egyéni kiállítása volt. 1985-től rendszeresen részt vett a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdió csoportos kiállításain Budapesten és vidéken, ezeken kívül további tizennégy csoportos kiállításon mutatta be alkotásait.

Díjai:

A Magyar Festészeti Alapítvány díja Magyar Festők Társasága által rendezett Mai nap című országos kiállításon (2009); Bús Balázs polgármester különdíja a Római P’Art képzőművészeti pályázaton

Kováts Albert. (Budapest, 1936. április 10.-) Munkácsy-díjas festőművész, művészeti író. 1946-1954 között az Árpád Gimnáziumban tanult. Művészeti tanulmányokat különböző szabadiskolákban folytatott 1954-1956 és 1959-1961 között. Emellett többnyire segédmunkásként dolgozott. Kétéves börtönbüntetésre ítélték 1956-ban. 1994-ben alapító tagja és ügyvezető elnöke a Belvárosi Művészek Társaságának. 1995-ben a Magyar Festők Társaságának alapító tagja, majd 2002-től elnöke.

Márkus Károly. (Budapest, 1934. szeptember 24.-) Szobrász. Az Árpád Gimnázium tanult. 1946-ban VI.b., és 1949-ben VIII.b. osztályban. Osztályfőnöke Karádi Károly. Érettségizett 1950-ben. 1989-től közreműködött egy képző- és iparművészeti szakközépiskola megalapításában. 1994-ben a középfokú restaurátorképzés szervezője. Elkészítette volt tanára Karádi Károly (1910-1973) emléktábláját az Árpád Gimnázium előterében.

Kristófy Dániel. 1999-2005 között tanult az Árpád Gimnáziumban. 2017-ben Barcsay-díjat kapott.

Lengyel Rita. Grafikus. 1973-1977 között az Árpád Gimnázium tanulója. A Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1978-1983 között.

Mészáros Mihály (Rákospalota, 1930. január 21.- Budapest, 2008. július 31.) Munkácsy-, Dante- és bécsi Ludwig-díjas szobrász. Az Árpád Gimnázium tanulója 1943. IV.a osztály, 1946-ban VI.a osztály, 1948-ban VIII.a osztály. Érettségi eredménye közepesen megfelelt, 1948-ban. A Szépmíves Társaság, valamint a Rudnay Társaság tagja.Szakmai életrajza: Sz. Kürti Katalin Mészáros Mihály.

Práczky István. (1961-) Grafikus – illusztrátor. 1975-1979 között tanult az Árpád Gimnáziumban. 1986 és 1990 az Iparművészeti Főiskola (ma Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetem) tipográfia és grafika szakának hallgatója volt.

Sárközy Pál (Budapest, 1928. május 5.-). Magyar származású francia katona, vállalkozó és festő, a Francia Idegenlégió önkéntese, reklámügynök. Nicolas Sarkozynek a Francia Köztársaság 23-ik elnökének édesapja. 1946-ban az Árpád Gimnázium VIII. osztályos magántanulója. 1944 - ben , amikor a Vörös Hadsereg megérkezett és elfoglalta Magyarországot, és ennek következtében azonnal elkobozták a család összes vagyonát és vagyonát, Sárközy Pál Nyugat-Európába emigrált.

Segesdi György. (Budapest, 1931. július 17. – Budapest, 2021. február 16.) Kétszeres Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, érdemes és kiváló művész. Az Árpád Gimnáziumban, 1941-ben az I.b, 1942-ben a II. b, 1943-ban a III.b, 1946-ban a VI.b osztály tanulója volt. 1948-ban érettségizett. Segesdi György 1976-tól a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, 1987 és 1997 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Szobrász Tanszékének docense, három évig tanszékvezetője volt. Első fénykép: Budapest, 1961. november 3. Segesdi György Munkácsy-díjas szobrászművész műtermében, Ülő lány című szobrával. Második kép idős korában.

Szabados Árpád. (Szeged, 1944. március 18.] - Budapest, 2017. június 13.]) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő- és grafikusművész, egyetemi tanár, rektor, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az Árpád Gimnáziumban 1959-ben II.c., 1960-ban III.c, 1961-ben a IV.c osztály tanulója volt. A magyar szakkör 1961-ben két ízben tárlatlátogatást szervezett a Nemzeti Galéria XX. századi anyagának megtekintésére. A tárlatot Szabados Árpád IV/c. osztályos tanuló vezette komoly hozzáértéssel. 1961-ben magasugrásban Szabados Árpád IV.c. ötödik, ötpróbában Szabados Árpád IV.c. osztályos tanuló harmadik lett. Szakmai életrajza. Lóska Lajos: Szabados Árpád, festő, garfikus.

Szervátiusz István (Kolozsvár, 1960. július 21.-) szobrász. 1977-től Magyarországon él. 1978-ban az Árpád Gimnáziumban érettségizett.

Vígh Tamás. (Csillaghegy, 1926. február 28. - Budapest, 2010. szeptember 18.) Kossuth-díjas magyar szobrász- és éremművész. Az Árpád Gimnáziumban 1936-ban I.b., 1937-ben II.b., 1938-ban III.b., 1939-ben IV.b., 1940-ben V.b, 1941-ben VI.b., 1942-ben VII.b osztály tanulója. Torna: A KISOK ezévi I. korosztályos csapatversenyében 1941-ben a III. korosztályt is az Árpád gimnázium csapata nyerte meg, tag volt a csapatban Vígh Tamás. 1942-ben már nem volt az Árpád Gimnázium tanulója. 1975-től 1986-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1986-1990-ben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Politikusok

Garamvölgyi Károly. (Budapest, 1926. december 1.-Budapest, 2015. augusztus 15.) Oktatási miniszter-helyettes. Az Árpád Gimnáziumban 1937-ben I.b., 1938-ban II.b., 1939-ben III.b., 1940-ben IV.b., 1941-ben V.b., 1942-ben VI.b., 1943-ban VII.b osztály tanulója. 1968-tól a pénzügyminiszter első helyettese volt. 1973-ban beosztásából felmentették és kinevezték a művelődési és oktatási miniszter helyettesévé. 1980-ban lett a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka, 1987. december 31-én nyugdíjba vonult.

Manninger Jenő. (Budapest, 1955. július 30. -) Magyar építőmérnök, politikus; 2002 és 2022 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője, . 1998. és 2002. között közlekedési és vízügyi minisztériumi politikai államtitkár. 2022-től Keszthely város polgármestere.

Siklós Csaba (Budapest, 1941. augusztus 29. -) magyar közlekedésmérnök, politikus, miniszter. Antall József miniszterelnök 1990-ben nevezte ki a rendszerváltás utáni első közlekedési és hírközlési miniszterré, 1993-ban állásáról lemondott. 1959-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban.

Tarlós István. (Budapest, 1948. május 26. –) magyar mélyépítő mérnök, politikus; 1990 és 2006 között Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere, 2010 és 2019 között Budapest főpolgármestere. Gimnáziumi tanulmányait apja nyomdokait követve a híres óbudai Árpád Gimnáziumban végezte, de itt végzett fia is, aki jelenleg az iskola egyik tanára.

Várkonyi Péter. (Budapest, 1931. április 3. - Budapest, 2008. október 14.). Kommunista politikus, volt külügyminiszter (1983-1989). Az Árpád Gimnáziumban tanult 1941-ben I.a., 1943-ban III.a., 1946-ban VI.a., 1948-ban kitűnő eredménnyel érettségizett. Jeles tanuló volt. A tanulmányi versenyekkel kapcsolatosan meghirdetett tanulmányi pályázatokra 1948-ban hárman, köztük Várkonyi Péter VIII.a. osztályos. tanuló küldte be „Az Ady-vita társadalmi alapjai” c. magyar irodalmi tárgyú dolgozatát. 1946-ban a sakkör titkára, VI. osztályos.

Pálffy (Oesterreicher) György. (Temesvár, 1909. szeptember 16. - Budapest, 1949. szeptember 24.) Altábornagy, honvédelmi miniszter-helyettes, a Rajk-per során koncepciós perbe fogták és halálra ítélték. Az Árpád Gimnáziumban 1920-ban Österreicher György II.a., 1923-ban V. 1924-ben VI. 1925-ben VII. osztályos tanuló. 1926-ban a Sujánszky—Halkó Géza önképzőköri jutalomdíjat Österreicher György VIII. osztályos tanuló érdemelte.

Sportolók

Az Árpád Gimnázium olimpiai bajnokai. „2012. november 10-én Simicskó István, sportpolitikáért felelős államtitkár és Gyimesi Róbert iskolaigazgató ünnepélyes keretek között felavatta azt az olimpiai márványtáblát, amely a gimnázium 8 olimpiai bajnokának a nevét tartalmazza. Közülük négyen személyesen is megjelentek az ünnepségen. A márványtábla a világ jelenleg élő legidősebb olimpiai bajnoka, a 101 éves (1936-os aranyérmes) Tarics Sándor vízilabdázó nevével kezdődik és Szabó Bence 1992-es győzelmével zárul.” Varga Mihály Facebook oldal.

Csicsáky Péter (Budapest, 2003. auguztus 1.-) Huszonháromszoros korosztályos magyar uszóbajnok, és 2019-ben az Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon a 4x100 méteres gyorsváltóban a 4. helyet szerezte meg. Az Árpád gimnáziumban 2020-ban 10.a osztály tanulója.

Csongvai Áron (Budapest, 2000. október 31. -) Válogatott labdarúgó. Az Újpest csapatával Magyar Kupa győztes. A MOL Fehérvár játékosa.

Csuvik Oszkár Oscar Charles (Budapest, 1925. március 28. - Sydney, 2008. október 23.) Olimpiai ezüstérmes (1948) magyar vízilabdázó, úszó, edző. Az Árpád Gimnáziumban 1935-ben I.b., 1936-ban II.b., 1937-ben III.b., 1938-ban IV.b., 1939-ben V.b., 1940-ben VI.b., 1941-ben VII.b., 1942-ben VIII.b. osztályban tanult. 1943-ban jó eredménnyel érettségizett. Házi úszóversenyünket 1943-ban április 3-án tartottuk meg a következő eredménnyel: 100 méteres mellúszásban intézeti bajnok Csuvik Oszkár VIII. b. 1.36.5 perc. Az „ÁRPÁD“ Sportkör. A III. kerületi „Árpád" Sportkör a KISOK budapesti kerületének budai csoportjába tartozik, 1924. okt. 23-án alakult. Igazolási száma: 5. A. Tiszteletbeli elnöke: Kékesy János igazgató. Tanárelnök: Somogyvári Ferenc testnevelési tanár. 1940-1941-ben főtitkár: Csuvik Oszkár VI. b. Szakosztályvezetők, vízilabda 1943-ban Csuvik Oszkár VIII. b. Csuvik Oszkár az Árpád Gimnázium sportolójaként 1940-től a Magyar Atlétikai Clubban kezdte, 1945-től a Budapesti Vasas, majd 1946-tól az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) úszója és vízilabdázója volt. Mindkét sportágban szerepelt a magyar válogatottban és ért el eredményeket. 1949-től Oscar Charles néven Angliában élt és a London Kingsbury Club vízilabdacsapatával angol bajnok lett. 1951-től Ausztráliában a Sydney University New South Wales vízilabdázója volt. Csapatával háromszor nyert ausztrál bajnoki címet. Az ausztrál vízilabda-válogatott tagjaként részt vett az 1952. évi nyári olimpiai játékokon.

Fábián László (Budapest, 1936. július 10. - Budapest, 2018. augusztus 10.) Olimpiai bajnok magyar kajakozó, edző. Az Árpád Gimnáziumban 1946-ban V.a., 1948-ban VII.a. osztályban tanult, 15 évesen kezdett kajakozni a Budapesti Dózsában. Olimpiai győzelmét mindössze húszévesen szerezte Urányi Jánossal 10000 méteren, mely egyben a magyar kajak-kenu sport első olimpiai aranya is volt.

Gondos Tibor (Szentendre, 1928. október 10. - Budapest, 2021. március 6.) labdarúgó, csatár, edző.

Sinkovits Imre így emlékezett Gondos Tiborra: „Annak idején az óbudai Árpád Gimnázium diákcsapatában játszottam, ahol osztálytársam volt Gondos Tibi, a Csepel futballistája. Ő volt az osztály lelke futball tekintetében. Néhányszor megfektetett engem is az Árpád fejedelem úti Duna-parti fekete salakos pályán. Melyik gyerek nem futballozott abban az időben grundokon? Persze, nem igazi labdával, mert ha valakinek bőrlabdája volt, akkor minden tizenegyest ő rúgott.”

Gyarmati Dezső (Miskolc, 1927. október 23. - Budapest, 2013. augusztus 18.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar vízilabdázó, szakedző, országgyűlési képviselő. Ökölvívóként, kézilabdázóként, majd úszóként kezdi pályafutását. 1940-ben a középiskolai pólóbajnokságban az óbudai Árpád Gimnázium játékosa. 1941-től a Gamma, 1945-től a Csepeli MTK, 1947-től az UTE (a Budapesti Dózsa) pólósa. 1946-tól ösztöndíjasként másfél évet tölt Londonban, közben az első osztályú Kingsburyben játszik. Rendőr főhadnagy. 1948-ban, 1950-ben, 1951- ben, 1952-ben és 1955-ben országos bajnok, 1951-ben és 1952-ben Magyar Népköztársasági Kupa-győztes, 1948-tól válogatott. Az 1947-es párizsi főiskolai világbajnokságon győztes, az 1948-as londoni olimpián ezüstérmes csapat tagja. 1951-ben Berlinben főiskolai világbajnok, 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok, 1954-ben Torinóban Európabajnok, 1956-ban Melbourne-ben olimpiai bajnok.

Hefty Frigyes (Pozsony, 1894. december 13.-– Detroit, 1965. január 10.) az Osztrák–Magyar Légjáró Csapatok egyik 5 igazolt légi győzelmet arató ászpilótája volt. Ő volt az első olyan pilóta, akinek lelőtték a gépét és az ejtőernyő mentette meg az életét. Az intézet ifjúsága között világhírnevet szerzett Luchsingeni vitéz Hefty Frigyes tábori pilóta. Az Árpád Gimnáziumban 1909-ben IV.a., 1910-ben IV.osztályban tanult. 1914-ben önként jelentkező pilóta. 1922-ben az intézet ifjúsága között világhírnevet szerzett Lachsingeni Vitéz Hefty Frigyes tábori pilóta. Az első világháborúban összesen 383 bevetést repült. A második világháborúban visszatért a fegyveres erőkhöz, 1942. március 1-én a légierő zászlósává, július 1-n hadnaggyá léptették elő. 1950-ben a magyarországi kommunista hatalomátvétel után az Egyesült Államokba emigrált. Detroitban élt egészen 1965. január 10-i haláláig.

Kánásy Gyula (Cegléd, 1913. október 21. - Los Angeles, 1984. augusztus 16.) Magyar vízilabdázó, úszó, jogász. Az Árpád Gimnáziumban 1930-ban a VI. osztály tanulója, a sportkör szertárosa volt. 1931-ben a sportkör ezévi teljesítménye teljesen kielégítő. Kánásy Gyula, iskolánk legjobb úszója, részt vesz 1932-ben a Los Angeles-i olimpián is. 1931 és 1944 között a Magyar Atlétikai Club úszója és vízilabdázója volt. Vízilabdában 1938-ban az Európa-bajnok magyar válogatott tagja volt. 1937-től 1940-ig hétszeres magyar válogatott vízilabdázó. 1946-ban Kaliforniában telepedett le.

Kehrling Béla (Szepesszombat, 1891. január 25. - Budapest, 1937. április 26.) Teniszező, világbajnok asztaliteniszező, jéglabdázó, válogatott labdarúgó. Az Árpád Gimnáziuban 1905-ben IV. osztály tanulója, 1909-ben érettségizett. 1931-ben az iskola nevezetesebb tanítványai között tenisz világbajnok. 1925-ben és 1926-ban a wimbledoni tenisztornán férfi párosban harmadik lett. 1912 és 1933 között 34 magyar bajnoki címet szerzett.

Konrád Ferenc (Budapest, 1945. április 17. - Budapest, 2015. április 21.]) Olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, orvos. A sportsajtóban Konrád III. Ferenc néven ismert. Az Árpád Gimnáziumban tanult 1959-1963 között. 1959-ben I.a. osztály. 1961-ben III.a. osztály. 1963-ban a IV.a. osztályban érettségizett, osztályfőnöke Kiss Jenő. 1963 és 1976 között 178 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Három olimpián vett részt, 1976-ban, Montréalban tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert csapatnak. Az aktív sportolástól 1982-ben vonult vissza. Fogorvos volt.

Konrád János (Budapest, 1941. augusztus 27. - Solymár, 2014. november 26.) Olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző, sportvezető, állatorvos. A sportsajtóban Konrád II. János néven ismert.

Létay Gyula (Kaposvár, 1944. február 20.-) Sakkmester, FIDE-mester. Az Árpád Gimnáziumban 1960-ban III.c., 1961-ben IV.c. osztály tanulója. lett. 1961-ben a budapesti középiskolás egyéni sakk bajnokságon Létay Gyula IV. c. osztályos tanulónk az ötödik helyen végzett.

Markovits Kálmán (Budapest, 1931. augusztus 26. - Budapest, 2009. december 5.) Kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, edző. Az Árpád Gimnáziumban 1949-ben (VIII.a) érettségizett. 1948 szeptember 23-án a Diákszövetség által rendezett futóversenyen 800 m-en első Markovits Kálmán VIII/a osztályos tanuló 21.24.2 mp.

Menczer Gusztáv. (Budapest, 1921. szeptember 14. - Budapest, 2011. október 31.) Atléta, medikus. 1945–53 között politikai rab a Gulagon. 1990-től 2006-ig a Kárpótlás Társadalmi Kollégium elnöke. 1989-ben alapítója és haláláig elnöke a Szovjetunióban volt magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének (SZORAKÉSZ). A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja. Az Árpád Gimnázium 1943-ban Menczer Gusztáv személyében országos bajnokot ünnepelhetett a 200 méteres síkfutásban (23,2 sec) Az Árpád Gimnázium 1942/43. tanév mezei futóbajnoka: Menczer Gusztáv VI.a. osztályos tanuló.

Fábiánné Rozsnyói Katalin (Budapest, 1942. november 20. –) Prima Primissima díjas olimpiai ezüstérmes kajakozó, mesteredző. Tizennégyszeres magyar bajnok. Az első magyar edző, aki NOB edzői életműdíjat kapott. Az óbudai Árpád Gimnázium tanulója, testnevelő tanára Iglói (Ignácz) Mihály.

Sasics Szvetiszláv (Sátoraljaújhely, 1948. január 19. -) Olimpiai bronzérmes világbajnok magyar öttusázó. A kegyesrendiek Mikszáth Kálmán Téri Gimnáziumában (ma Piarista Gimnázium) folytatja tanulmányait, majd 1967- ben az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizik.

Somóczi Lóránt dr. (Budapest, 1914. június 11. - Budapest, 1982. április 21. Öngyilkos lett.) 1924-1932 közötti években az óbudai Árpád Gimnázium tanulója volt. „A gimnázium tanulóit a lelkes Bede István tanár úr vitte rendszeresen a Császár uszodába, ahol igencsak megkedveltette a diákokkal az uszodai életet, az úszást, és a vízilabdázást. Az óbudai Krausz Lóránt is az osztálytársaival együtt szerette meg ennek a régi budai uszodának a simogatóan selymes vízét, amelyhez haláláig hűséges is maradt. Az Árpád Gimnázium többször nyert középiskolai vízilabda bajnokságot, innen a legügyesebb, legszorgalmasabb játékosok különbözõ egyesületekhez kerültek. A kis Krausz Lóránt – ekkor már Somóczi Lóránt néven – a Magyar Atlétikai Club (MAC) újonc-, majd ifjúsági csapatába igazolt. Somóczi Lóránt 1932-ben érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogász hallgatójaként folytatta egyetemi tanulmányait. Egyetemistaként minden szabadidejét a Császár uszodai edzéseken töltötte és 1934-ben már MAC felnőtt csapatának tartalék játékosa lett, miközben az utánpótlás válogatott állandó játékosa is volt. 1935 meghozta számára a biztos helyet az MAC első csapatában és július végén bekerült a magyar felnőtt vízilabda válogatottba is. [] Mivel jogász volt, hadbíró ezredes, és mert visszautasította a híres Rajk-perben való részvételét, ezért 1950-ben a recski kényszermunkatáborba internálták. Recsken az embertelen körülmények között súlyos balesetet szenvedett. 1953-ban szabadult, törött és rosszul összeforrott combcsonttal, egész életében bicegett ezután. Súlyos balesete után mint edző és mint játékvezető hódolt tovább kedvenc sportjának, a vízilabdázásnak és töltötte minden szabadidejét a Császár uszodában. 1966-tól haláláig a MAFC vízilabda szakosztályának vezetője és edzője.” Az Árpád Gimnáziumban Krausz Lóránt 1924-ben I.a., 1925-ben II., 1926-ban III., 1927-ben IV., 1928-ban V., 1929-ben VI., 1930-ban VII., 1931-ben VIII. osztály tanulója. 1932-ben érettségit tett.

Alábbi fényképen gimnazistaként az Árpád Gimnázium vizilabda csapatában, balról a hatodik.

Szabó Bence (Budapest, 1962. június 13. -) Kétszeres olimpiai bajnok magyar kardvívó, edző, sportvezető. 1980-ban érettségizett az Árpád Gimnáziumban.

Szathmáry Elemér (Budapest, 1926. február 16. - Sydney, 1971. december 17.) Olimpiai ezüstérmes, főiskolai világbajnok úszó. Pályafutását az Árpád Gimnáziumban kezdi. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben V.a., 1941-ben VI.a., 1942-ben VI.a osztályba járt és évet ismételt. 1943 április 3-án házi uszóversenyen IV. korosztály versenye: 100 m. gyorsúszásban intézeti bajnok Szathmáry Elemér VI. a. 1.068 p.

Tarics Sándor (Budapest, 1913. szeptember 23. - Belvedere, Kalifornia, 2016. május 21.) Olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, építőmérnök. 2011. augusztus másodikától haláláig ő volt a legidősebb élő olimpiai bajnok a világon. A Budapesti Műszaki Egyetemen építőmérnöki diplomát szerzett, majd 1949-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Nevéhez fűződik az első földrengésbiztos rugós acélszerkezetű épület tervezése. Az Árpád Gimnáziumban 1924-ben II. 1925-ben III. 1927-ben V. 1928-ban VI. 1929-ben VII. 1930-ban VIII. osztályban tanult. 1931-ben jeles eredménnyel érettségizett. 1925-ben házi uszóversenyen az 50 méteres mellúszásban a III—IV. osztály részére: 2. Tarics Sándor III. osztályos tanuló.

Török Ferenc (Csillaghegy, 1935. augusztus 3. -) Kétszeres olimpiai bajnok magyar öttusázó, edző, sportvezető, ügyvéd, politikus. Az óbudai Árpád Gimnáziumban Iglói Mihály irányításával kezd atletizálni. Az Árpád Gimnáziumban 1948-ban aVI.a. osztály tanulója. 1950-ben érettségizett. 80 évesen 2015-ben így emkékezett meg iskolájáról: „Az Árpád Gimnáziumba jártam, és megszöktem egy október 6-ai ünnepségről. Az udvaron keresztül leléptem, átmásztam a kerítésen, de Iglói Mihály testnevelő tanár utánam jött. Rám fütyült, de nem álltam meg, így elkezdtünk futni a Tímár utcai HÉV-megálló felé. Én táskával loholtam, de nem ért utol, mint később kiderült, szándékosan. Kíváncsi volt, meddig bírom a futást. Nem tudhattam, hogy ő akkoriban még szenior mezeifutó-versenyeken indult. Konok fiú voltam, Aquincumig futottam, ott aztán kimerültem, leültem egy római sír szélére, és megadtam magam. [] Visszavitt az iskolába, és ott válaszút elé állított: vagy az igazgatóhoz megyünk, vagy aláírom a belépési nyilatkozatot a Honvédba.”

Török Ottó (Csillaghegy, 1937. november 1. –) Olimpiai bronzérmes magyar öttusázó. A Budapest Honvéd versenyzője volt. Török Ferenc öccse. 1956-ban tesz érettségit az Árpád Gimnáziumban. 1963-ban diplomázik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Magyar Olimpiai Bizottság jogi tanácsadója, majd 1993-tól 2001-ig igazgatója.

Színház- és filmművészeti, fényképész szakemberek

Marsovszky Elemérné, Ackermann Adrienne (Ada) (Zsombolya, Torontál vármegye, 1895. október 10.-1991) Fényképész. Az Árpád Gimnáziumban 1937-ben az iskola 1913-ban érettségi vizsgálatot tett növendékei június 2-án szép ünnepség keretében jöttek össze huszonötéves találkozóra. Köztük volt Marsovszkyné Ackermann Adrienne fényképész is, aki intézeti iskolatársak szövetségének a tagja volt. 1912-ben magántanuló és 1913-ban az évben jó eredménnyel leérettségizett.

Bélai István (Budapest, 1931. május 8. - 2004. november 4. ) Magyar hangmérnök, filmrendező, forgatókönyvíró. 1942 és 1950 között az Árpád Gimnázium tanulója volt. Felsőfokú diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte 1957-ben. 1950 és 1954 között az Egyesült Izzó betanított munkása volt. 1954 és 1956 között a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál dolgozott hangtechnikusként. Ezután egy évig a Pannónia Filmstúdió filmipari szakmunkása, 1957-től 1980-ig hangmérnöke, 1980-tól 1987-ig pedig filmrendezője volt. Concertissimo című filmjét Oscar-díjra jelölték.

Erdélyi Dániel (Budapest, 1973. augusztus 21. -) Camera Hungária-díjas magyar rendező, forgatókönyvíró.

Fischer Gábor (1966-) Filmrendező.

Horváth Eszter (Budapest, 1938. június 15. - Budapest, 2019. szeptember 30.) Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán).

Götz Béla (Budapest, 1940. május 7. ) Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező, egyetemi tanár. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. Az Árpád Gimnáziumban tanult 1954-1958 között, 1958-ban érettségizett.

Korompai Márton (Budapest, 1932-Budapest, 2009. június 26.) Rendező. Az Árpád Gimnáziumban 1942-ben I.a. jeles 1943-ban II.a. jeles, 1946-ban V.b jeles, 1948-ban VII.b. osztály tanulója volt.

Lengyel Anna (Budapest, 1969. július 4. 2021. április 15.) Magyar dramaturg, műfordító. 1987-ben az Árpád Gimnáziumban érettségizett.

Marton Endre (Budapest, 1917. március 17. - Budapest, 1979. október 12.) Kétszeres Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar rendező, főiskolai tanár, színigazgató. Marton Endre az Árpád Gimnáziumban 1927-ben I.b., 1928-ban II., 1929-ben II.a., évet ismételt, 1930-ban III.a., 1931-ben IV., 1932-ben V., 1933-ban VI., 1934-ben VII., 1935-ben a VIII. osztály tanulója volt. 1936 május hónapban közepes eredménnyel érettségizett. 1936. november 9-én önképzőkörünk a Zárda utcai kultúrházban műsoros estét rendezett. Az est műsorát három számból álló revü alkotta: „Tegnap-ma-holnap” címmel. Rendezte Marton Endre VIII. osztályos tanuló.

Szőnyi G. Sándor (Rákospalota, 1928. december 29. - Csobánka, 2012. március 9.) Balázs Béla-díjas dramaturg, rendező. Szőnyi Sándor az Árpád Gimnáziumban 1939-ben az I.b., 1940-ben II.b. (kitűnő tanuló), 1941-ben III.b. (kitűnő tanuló), 1942-ben IV.b. (kitűnő tanuló), 1943-ban V.b. 1945-ben VII. (jeles tanuló), 1946-ban VIII. osztályban magántanuló. (jó rendű). Sinkovits Imre osztálytársa volt.

Wiedermann Károly (Budapest, 1930. június 13. - Budapest, 1997. február 1.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben az I.a., 1941-ben a II.b., 1942-ben a III.a., 1946-ban a VII.a osztályban járt, 1948-ban érettségizett.

Színművészek

Fülöp Attila (Szombathely, 1942. július 2. - Budapest, 2020. május 9.) Magyar operaénekes (tenor), hangmérnök. Az Árpád Gimnáziumban 1959-ben a IV.a., osztályban tanult, kitűnő tanuló volt. Tanulmányait 1955-ben kezdte el, 1960-ban érettségizett.

Götz Anna (Budapest, 1963. április 25. -) Magyar színésznő.

Grill Lola (Budapest, 1896. május 7.-?) Szavalóművész. Árpád Gimnáziumban 1912-ben VIII. osztály kimaradtak között Grill Lola. 1921-ben intézeti alapítványainkat öregbítette Grill Lola 1180 koronás jutalom díj-alapítványa. 1922-ben a Grill Lola pályadíjat először adtuk ki. 1925-ben az iskola

Juhász György (Ózd, 1961. április 29. –) Magyar színész.

Ifj. Kőmíves Sándor (Budapest, 1940. december 23. – Budapest, 2006. március 3.) Jászai Mari-díjas (1989) magyar színész, rendező. Árpád Gimnáziumban 1957-ben november 6-án tartottuk meg az Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulójának ünnepét. Az ének- és zenekar megnyítója után Kőmíves Sándor IV.b. osztályos tanuló szavalta el Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal c. versét. 1958. március 15-i ünnepélyünket 14-én tartottuk. Szavaltak …Kőmíves Sándor IV. osztályos tanuló.

Mádi Szabó Gábor (Nyíregyháza, 1922. augusztus 30. - Budapest, 2003. március 6.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. Az Árpád Gimnáziumban Szabó Gábor 1938-ban a VII.a. osztály, 1939-ben a VIII.a osztály tanulója. 1938-ban A British Council (London) adományából, mint az angol nyelvben legkiválóbb tanulók…Szabó Gábor VII. és Gordon Ralph VIII. o. tanulók kaptak értékes könyvjutalmat. 1940-ben érettségizett.

Mészáros Károly (Budapest, 1961. június 9. -) Színész, rendező, fotós, szinkronszínész.

Mihály Marianna (Budapest, 1960. november 25. –) Magyar színésznő.

Oravecz Edit (Balassagyarmat, 1961. március 19. -) Magyar színésznő.

Reviczky Gábor (Tatabánya, 1949. március 28. -) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész.

Sinkovits Imre Budapest, 1928. szeptember 21. - Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Az Árpád Gimnáziumban 1939-ben I.b., 1940-ben II.b., 1941-ben III.b., 1942-ben IV.b., 1943-ban V.b. 1946-ban VIII. osztály tanulója. 1947-ben érettségizett. Az Árpád Gimnáziumban Sinkovits Imre vers- és prózamondó versenyt rendeznek 1999-óta.

Sinkó László (eredeti neve Sinkovics László) (Budapest, 1940. március 18. - Budapest, 2015. július 31.) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész öccse. Az Árpád Gimnáziumban tanult. 1957-ben Szavalóink közül Sinkovics László és Kőmíves Sándor kapott szép elismerő oklevelet és jutalmat az Arany János szavalóversenyen. 1958-ban a március 15-i ünnepélyünket 14-én tartottuk. Ünnepi beszédet mondott Peller József tanár, szavaltak Sinkovics László és Kőmíves Sándor IV. osztályosok.

Vecsei Miklós (Budapest, 1992. május 22.-) Junior Prima-díjas magyar színész, író. Átdolgozásokat, szövegkönyveket ír és megjelent két verseskötete is; beceneve: Hasi, ami nevében gyakran „H.” formában is megjelenik. 2004 és 2010 között az Árpád Gimnázium diákja volt. 13 éves korában Kozma Imre atya hittanóráinak hatására kezdett írni. 18 éves volt, amikor kiadták első kötetét, de egyetemi évei után az akkori verseit már túl szószátyárnak gondolja. A színházhoz a Pesti Színházban látott Eszenyi Enikő rendezte Ünnep című előadás vitte közel, melyben Kamarás Iván monológja fogta meg, akivel később versei kapcsán személyesen is találkozott. Az érettségi évében az ÁSZ Drámaiskola Árpád Gimnáziumban működő Ász Színjátszócsoportjának növendéke volt.

Tudósok

Ábel András. (Sóskút, 1931. február 19.-2016. március 20.) Mérnök, egyetemi tanár. 1941 és 1948 között az Árpád Gimnázium diákja. Repülőmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemenen szerezte. 1956-ban menekülnie kellett Magyarországról. Kezdetben Angliában élt, ahol mérnökként dolgozott, közben elszántan képezte magát. Később ösztöndíjasként Kanadába került a McMaster Egyetemre, ahol két és fél évet töltött, és megszerezte a doktori fokozatot alkalmazott tudományból. Később Ausztráliában telepedett le, a Sydney-i Egyetem professzora volt. Hat szakmai és tudományos testület tagja, a Max Planck Institute ösztöndíjasa, a Japán Tudományfejlesztő Szövetség munkatársa volt.

volt.

Adriányi Gábor (Nagykanizsa, 1935. március 31. -) Római katolikus pap, egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szent Mária Magdolnáról nevezett felsőörsi prépost. 1952 és 1954 között az Árpád Gimnázium diákja volt. Az Árpád Gimnáziumban 1954-ben kitüntetéssel érettségizett. Adriányi Gábor bibliográfiája. Az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen szerzett teológiai doktorátust 1963-ban. Egyetemi tanári pályafutását 1971-ben, a Bonni Egyetem Egyháztörténeti Karán kezdte meg mint magántanár, 1976-ban ugyanott tanszékvezető tanár és az Egyháztörténeti Intézet igazgatója lett.

Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. - Princeton, New Jersey, 1981. február 12.) Régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is. 1947-ben Angliába emigrált, majd egy év múlva Svájcban telepedett le, ahol a Berni Egyetem ókori történeti katedrájára került, majd 1952-től 1956-ig Bázelben volt egyetemi tanár. Ezek után a Princetoni Egyetem meghívására az USA-ba ment, ahol 1965-ig, nyugalomba vonulásáig egyetemi tanárként működött, és ókortörténeti kutatásokkal foglalkozott. 1907 és 1912 között az Árpád Gimnázium diákja volt. Az Árpád Gimnáziumban 1907-ben IV., 1908-ban V., 1910-ben VII., 1911-ben VIII. osztály tanulója. 1912-ben jó eredménnyel érettségizett. 1910-ben volt egy éremkiállítás, melyet Alföldi András VII. osztályos tanuló rendezett, munkásságában szakszerű utasításokkal látta el Barthos Indár dr. tanár.

Apor Péter dr. (1936-) Belgyógyász, sportorvos, kutató orvos, író. 1946 és 1954 között az Árpád Gimnázium tanulója volt, jeles eredménnyel érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Pécsett kezdte, majd a Budapesti Orvosi Egyetemen fejezte be 1960-ban summa cum laude eredménnyel. Diplomájának átvétele után a Testnevelési Főiskola Orvosi Tanszékére került 1962-ben, ezt követően kórházakban töltött gyakorlati évei alatt belgyógyász és sportorvosi szakvizsgát tett. A kandidatúra megszerzése után, 1969-től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézetnek osztályvezetője, tudományos vezetője volt 1986-ig. 1992-ben megkapta a címzetes egyetemi tanár címet. A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet osztályvezető főorvosaként dolgozott 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig. Ösztöndíjjal kutatott, oktatott, tanított Stockholmban (Karolinska Intézet, 1972- 1973) és Los Angelesben (University of California, 1982-1983). Rendszeres előadóként szerepelt külföldi és hazai kongresszusokon.

Beér János (Teschen, Szilézia, 1905. február 17. - Budapest, Józsefváros, 1966. február 22.) Jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1952), doktora (1961). Beer János az Árpád Gimnáziumban 1915-ben I., 1916-ban II., 1917-ben III. (jó tanuló) 1919-ben V., oztály tanulója, 1923-ban jelesen érettségizett. 1930-ban a „Volt Iskolatársak Szövetségének” tagja volt, a szövetséget 1927-ben szervezte újra Makoldy Viktor tanár.

Az alábbi képen Budapest, 1956. október 11. Beér János jogtudós, egyetemi tanár ismerteti a bizottság munkáját a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) jogi társadalompolitikai bizottságának alakuló ülésén. Az asztalnál Vajda Imre közgazdász, akadémikus (félig), Tildy Zoltán volt köztársasági elnök, Tánczos Gábor, a Petőfi Kör titkára (takarásban) és Szigethy Attila parasztpárti politikus, a HNF Győr-Sopron megyei alelnöke. MTI Fotó: Bojár Sándor

Boga Bálint dr. (Budapest, 1938-) Elgyógyász, geriáter. 1952 és 1956 között az Árpád Gimnázium diákja volt. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1962-ben szerzett általános orvosdoktori diplomát. Hosszú szakmai életútja során belgyógyász, geriáter és onkológus szakorvosi végzettséget is szerzett. Évtizedeken keresztül vezette az újpesti kórház belgyógyászati illetve geriátriai osztályát.geriátriai feladatokat ellátó osztály vezetője (1980-1992), ezt követően ismét az újpesti kórházban lettem akut belgyógyászati osztály vezetője (1992-2003), geriátriai feladatokat ellátó osztály vezetője (1980-1992), ezt követően ismét az újpesti kórházban lettem akut belgyógyászati osztály vezetője (1992-2003), A geriátrián kívül évtizedek óta a szociális gerontológiával is foglalkozik, ezen belül kiemelten a geroedukációval.1990- 92-ben az Európa Tanács ezzel foglalkozó szakbizottságának volt a tagja. 2005 és 2010 között a Magyar Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke volt. Jelenleg a hospice-ellátás területén dolgozik, három főiskolán oktat gerontológiai tárgyat, szeniorakadémiák állandó előadója. Több tudományos illetve laikusok számára írt könyve jelent meg az idősellátás területén. Tevékenységét több díjjal is – többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje valamint Batthyány-Strattmann Díjjal is- kitüntették. 1952-1956 között az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója. EPA cikk metaadat kereső 30 tanulmányának adatait közli. (2023-02-18)

Bognár Géza (Budapest, 1909. december 3. - Budapest, 1987. február 7.) Kétszeres Kossuth-díjas villamosmérnök, a MTA rendes tagja. Csaknem három évtizeden keresztül, 1950-től 1977-ig volt a Távközlési Kutatóintézetben folyó tudományos-mérnöki munka meghatározó alakja. Az Árpád Gimnáziumban 1919-ben I.a., 1920-ban II.a., 1921-ben III., 1922-ben IV., 1923-ban V., 1924-ben VI., 1925-ben VII., 1926-ban VIII. osztály tanulója. 1926-ban az országos tanulmányi versenyre fizikából az iskola Bognár Géza tanulót küldte. 1927-ben Bognár Géza jó eredménnyel érettségizett.

Tóth László (Budapest, 1954. május 26. –) Magyar hidrobiológus, limnológus, ökológus, a MTA (MTA) doktora, egyetemi tanár.

Del Medico Imre (Budapest, 1923. november 25. - 2019. november 25.) Magyar jogász, közíró, sajtólevelező. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben VIII.b. osztály tanulója. 1941-ben mennyiségtanból sikeres javító vizsgálatot tett.

Hirt Géza (Paks, 1895. július 27. - Budapest, 1957. június 20.) Állatorvos, egyetemi magántanár, kórtani, kórszövettani kutató. Tevékenyen részt vett az állatorvos-továbbképzésben és az állategészségügyi felvilágosításban. Működése alatt a vidéki állategészségügyi intézetek hálózata kiszélesedett, s a kutatás, ellátás színvonala emelkedett. Az Árpád Gimnáziumban 1905-ben az I.a., 1906-ban a II.a., 1907-ben a III.a., 1908-ban a IV., 1909-ben az V., 1910-ben a VI., 1911-ben a VII., 1912-ben a VIII. osztály tanulója. 1913-ban érettségizett.

Karády István (Jászberény, 1904. augusztus 20. - Szeged, 1974. szeptember 21.) Orvos, patofiziológus, egyetemi tanár Kutatási területe: Főleg a Selye János által felfedezett stressz fogalomkörével kapcsolatos kórélettani kérdésekkel foglalkozott. Vizsgálta a szervezet alkalmazkodásának mechanizmusát, a sokkal szembeni ellenállását. Allergiai és anafilaxiai kutatásokat végzett. Ő fedezte fel a rezisztint. Az Árpád Gimnáziumban 1920-ban VII. osztály jeles tanulója, 1921-ben a VIII. osztály kitűnő tanulója. 1922-ben jelesen érettségizett. 1938-ban nevezetesebb tanítványaink Karádi István dr. Rockefeller-alapítvány nyertes orvos.

Kardos Tibor (Budapest, 1908. augusztus 2. - Budapest, 1973. december 20.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, filológus, italianista, műfordító, az irodalomtudomány doktora, a MTA rendes tagja, egyetemi tanár. Az Árpád Gimnáziumban 1918-1919-ben a II.a., (magántanuló), 1922-ben V. (magántanuló, jeles tanuló), 1923-ban VI., 1924-ben VII. osztályos tanuló, 1926-ban érettségizett. 1935-ben nevezetesebb tanítványaink Kardos Tibor dr. pécsi egyetemi tanár.

Kecskés Pál (Budapest, 1895. május 18. - Budapest, 1976. június 30.) Római katolikus pap, filozófiai és teológiai doktor, egyetemi tanár, a 20. század első felének jelentős magyar filozófiatörténésze. Legismertebb műve a mintegy 700 oldalas A bölcselet története főbb vonásaiban. Az Árpád Gimnáziumban 1909-ben az V., 1910-ben a VI., 1911-ben a VII., 1912-ben a VIII. osztály tanulója. 1913-ban jelesen érettségizett. 1932-ben nevezetesebb tanítványaink Kecskés Pál. dr. teológiai egyetemi tanár.

Krekó Béla (Kunszentmárton, 1945. május 5. - Budapest, 2013. június 26.) Közgazdász, makro- és pénzügyi modellező, informatikai szakértő. Az Árpád Gimnáziumban 1959-1963 között tanult. 1959-ben I.a. osztály. 1961-ben III.a. osztály kitűnő. Kitűnő tanuló volt mind a négy osztályban, érettségi eredménye is kitűnő volt. Az MKKE Terv-matematika szakát 1963-1968 között végezte el, itt is végig kitűnő tanuló volt. Az óbudai Árpád Gimnáziumban az Udvarhelyi Ágoston Kalokagathya díját kapta 2008-ban az 1960/61-1961/62-ben végzett tanulmányi és sport eredményeiért.

Minder Gyula (Budapest, 1895. január 17.-Zürich, 1982.) Urológus, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján egyetemi tanár, 1936-1942 között az Urológia Klinika igazgatója. 1944-ben elhagyta Magyarországot. Az Árpád Gimnáziumban 1905-ben az I.a., 1906-ban a II.a., 1907-ben a III.a., 1908-ban a IV., 1909-ben az V., 1910-ben a VI., 1911-ben a VII., 1912-ben a VIII. osztály tanulója. 1931-ben nevezetesebb tanítványaink Minder Gyula, urológus, egyetemi tanár.

Nagy Lajos (Nagyvárad, 1897. március 15. - Budapest, 1946. december 10.) Régész, művészettörténész, muzeológus, a MTA levelező tagja. Budapest és környéke – főként Aquincum, Contra-Aquincum, Ulcisia Castra – római császárkori és ókeresztény emlékeinek régészeti feltárása és dokumentálása, művészettörténeti szempontú leírása, valamint a limeskutatás terén végzett kimagasló jelentőségű tudományos munkát. Az Árpád Gimnáziumban 1913-ban a VIII. osztály tanulója. 1938-ban nevezetesebb tanítványaink Nagy Lajos dr. egyetemi tanár, múzeumi igazgató,

Mödlinger Gusztáv (Budapest, 1899. április 19. - Budapest, 1984. október 28.) Magyar biológus, egyetemi tanár. A biológiai tudományok kandidátusa (1952). Az Árpád Gimnáziumban 1909-ben az I.a., 1910-ben a II.a., 1911-ben a III.a., 1913-ban V.a, 1914-ben VI., 1917-ben jó eredménnyel érettségizett. 1932-ben nevezetesebb tanítványaink, Mödlinger Gusztáv dr. egyetemi magántanár.

Peschka Vilmos dr. (Budapest, 1929. december 17. – Budapest, 2006. július 25.) Magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja; a második világháború utáni hazai jogbölcselet kiemelkedő művelője. 1940 és 1948 között az Árpád Gimnázium diákja volt. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben I.a., 1941-ben II.a., (kitűnő tanuló az I.-II. osztályban), 1943-ban IV.a., 1946-ban VII.a. osztályos tanuló (jó rendű tanuló a IV. és VII. osztályban) Életművéért 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Pintér Endre (Budapest, 1927. július 23. - Budapest, 2020. június 7.) Magyar orvos, sebészprofesszor, az Óbudai Orvos Klub alapítója, Budapest III. kerületének díszpolgára. Az Árpád Gimnáziumban 1937-ben I.b., 1938-ban II.b., 1939-ben III.b., 1940-ben IV.b., 1941-ben V.b, 1942-ben VI.b., 1943-ban VII.b. osztály tanulója. 1945-ben érettségizett.

Posgay Károly id. (1892. ápris 28.-1989. január 17.) Tényleges százados, geológus. Az Árpád Gimnáziumban 1925-ben nevezetesebb tanítványaink: Vitéz Posgay Károly dr. tényleges százados.

Poór Gyula. (Budapest, 1952. szeptember 8. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, reumatológus, belgyógyász, egyetemi tanár, a MTA levelező tagja. Kutatási területe a csontritkulás és más mozgásszervi csontbetegségek, az ízületi gyulladások és a környezet-egészségügy. Munkássága jelentős a köszvényes vesekárosodás korai diagnosztikája (megállapítása) területén. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tudományos tanácsadója. 2000-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója.

Pusztai Árpád (Budapest, 1930. szeptember 8. - Aberdeen, 2021. december 17.) Biokémikus és táplálkozási szakember. 1956-ban elhagyta az országot és Nagy-Britanniában telepedett le. 36 évet töltött a skóciai Aberdeenben, a Rowett Kutatóintézetben. A növényi lektinek világszakértője, 270 tanulmányt és három könyvet írt a témában. A Stuttgarti Béke-díjat, a feleségével együtt nyerte el, a Mahatma Gandhi díjat a tisztességes tudományért, valamint a német tudósok szövetségének ún. Whistleblower-díját is megkapta. Az Edinburgh-i Királyi Akadémia választott tagja. Az Árpád Gimnáziumban 1940-ben I.b., 1941-ben II.b., 1942-ben III.b., 1943-ban IV.b., 1946-ban VII. osztály tanulója.

Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. - Budapest, 2001. október 9.) Mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították. Az évkönyvek szerint 1933-ban VIII. osztály (kitűnő tanuló) 1934-ben itt említjük meg, hogy az intézet tavaly érettségizett növendéke, Simonyi Károly a királyi József műegyetemen a tanév elején tartott tanulmányi versenyen a természettanból III. helyezést nyert.

Valóság, 2017 / 6. szám. Századok. Varga János: 100 évvel ezelőtt született Simonyi Károly, a polihisztor tudóstanár.

Sipos Béla (Sopron, 1945. április 7. -) Magyar közgazdász, statisztikus, konjunktúrakutató, 1989-2015 egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, az MTA doktora (ökonometria 1988), a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese (1997-2007). Az Árpád Gimnáziumban 1959-1963 között tanult. 1959-ben I.a. osztály. 1961-ben III.a. osztály, az I.-III. osztályokban jó rendű, a IV. osztályban jeles, 1963-ban kitűnő eredménnyel érettségizett.

Szabó Miklós (Budapest, 1935. május 6. - Budapest, 2000. szeptember 22.) Történész, politikus, országgyűlési képviselő. 1954-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban. Majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karon, magyar nyelv és irodalom illetve történelem szakon kezdte tanulmányait. Mint egyetemista vett részt a Petőfi Kör vitáiban, majd az 1956-os forradalom leverése után az ELTE BTK MEFESZ-szervezetének egyik alapítója. A Szabad Kezdeményezések Hálózatának alapítója, szóvivője. Hamarosan belátta, hogy a Hálózat politikai szervezetnek alkalmatlan, és a helyzet gyors változásával az idő is túlhaladt rajta. Az 1988. november 13-i kongresszuson a párttá alakulást képviselte, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) alapító tagja, az 1990. évi választásokig a párt országos ügyvivője.

Szakál Pál (Versec, Szerbia, 1918. augusztus 5.-Budapest, 1997. január 18) Kossuth-díjas vegyészmérnök (1956). Az Árpád Gimnáziumban 1928-ban I.a., 1929-ben magántanuló, II.a., 1930-ban III.a., 1935-ben VIII. osztály (kitűnő) tanulója volt. 1936-ban kitüntetéssel érettségizett. Az országos tanulmányi versenyen 1935-ben rajzból első helyezést ért el.

Tichy Géza (Budapest, 1945. július 6.-Budapest, 2021. február 2.) Fizikus, 1994-2015 egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A MTA (MTA) doktora (fizikai tudományok, 1994). Tichy Géza (1945-2021) Fizikai szemle. 2021. 2. sz. Az Árpád Gimnáziumban 1959-ben (jeles) I.c., 1960-ban (jeles) II.c. 1961-ben (jeles) III.c. 1963-ban érettségizett kitűnő eredménnyel.

Vajda Pál Rezső (apja neve Weiss László) (Budapest, 1907. december 10.-– Budapest, 1982. június 8.) Magyar technikatörténeti szakíró, szerkesztő, író, művelődéstörténész, bibliográfus. Középiskolai tanulmányait az Óbudai Árpád Gimnáziumban végezte, majd négy szemesztert a berlini Technische Hochschulében töltött. 1934-ben a párizsi Sorbonne Egyetemen filozófiai doktorátust szerzett. Mialatt Párizsban élt, sajtótudósító irodát nyitott (Service International de Presse), amely nemcsak a francia sajtót látta el szöveg- és képanyaggal, hanem több Franciaországon kívüli lapot is. Vajda Pál az Árpád Gimnáziumban 1918-1919-ben III. osztály tanulója, 1925-ben érettségizett.

Vargyas Lajos dr. (Budapest, Óbuda, 1914. február 1. – Budapest, 2007. október 31.) Széchenyi-díjas népzenekutató, folklorista. 1924 és 1932 között az Árpád Gimnáziumban diákja volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar-néprajz szakon végzett 1937-ben, ezt követően elvégezte a Zenetudományi Intézet (Zeneakadémia) egyházzenei tanszakát is. Nevét Waigandról magyarosította. Első jelentős munkája tanára, Kodály Zoltán hatására született: Áj falu zenei élete (1941). E a műve egyben az első magyar zenei falumonográfia is. 1952-ben az irodalomtudományok kandidátusa, 1963-ban pedig doktora lett. Az 1940-es években az Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. 1952-ben megvédte kandidátusi értekezését, és kinevezték a Néprajzi Múzeum népzenei osztályának vezetőjévé. Emellett 1952-1954 között az ELTE Néprajzi Tanszékén is oktatott egyetemi docensként. 1961-ben lett az Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának főmunkatársa, 1970-ben igazgatója. 1973-tól 1981-es nyugdíjazásáig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos tanácsadója volt. A zenei tudományok doktora (1963).

Vertse Albert (1906-1979) A Madártani Intézet igazgatója 1949-1974 között. Az Árpád Gimnáziumban 1923-ban VI., 1924-ben VII., 1926-ban VIII. osztályos tanulója. Az országos tanulmányi versenyre földrajzból 1926-ban Vertse Albertet külde az iskola. 1927-ben érettségizett.

Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek

Kalmár György (Budapest, 1926. november 28. - 2002. augusztus 17.) Magyar újságíró, a közgazdaságtudományok kandidátusa.az MTV műsorvezető-riportere, Rózsa Ferenc-díjas. Az 1970-es években a KGB hírszerzője Afrikában. 1939 és 1945 között az Árpád Gimnázium diákja volt.

Az Árpád Gimnáziumban 1939-ben IV.b., 1940-ben V.b., 1941-ben V.b., 1942-ben VI.b., 1943-ban VII.b osztály tanulója. 1945-ben érettségizett.

Kiskalmár Éva (Bukarest, 1953. július 13. -) Magyar televízióbemondó, műsorvezető, szerkesztő-riporter, újságíró, tanár. Az Egyesült Királyságban él. 1971-ben érettségizett az Árpád Gimnáziumban.

Meixner Mihály (Budapest, 1928. november 13. - 2016. január 5.) Zenei szerkesztő, fél évszázadon át a Magyar Rádió komolyzenei műsorainak meghatározó alakja.

Papp Endre (Budapest, 1946. november 24. -) Magyar újságíró, az egykori Ablak című tévéműsor és a Karc FM rádió szerkesztő-műsorvezetője. Az Árpád Gimnáziumban 1961-ben az I.a. osztály tanulója.

Peterdi Pál (született: Pohlencz Pál) (Budapest, 1925. február 17. - Budapest, 2000. november 20.) Magyar sportoló, edző, sportújságíró, humorista, író. 1935 és 1943 között az Árpád Gimnázium diákja volt. Pohlencz Pál az Árpád Gimnáziumban 1935-ben I.b., 1936-ban II.b., 1937-ben III.b., 1940-ben VI.b., 1941-ben VII.b., 1942-ben VIII.b. osztály tanulója. Jeles rendű tanuló volt a 8 éves tanulmányai során. 1942-ben az iskolai bajnokságon 100 m. hátúszásban intézeti bajnok Pohlencz Pál VIII. b. 1.30 p. Pohlencz Pál 1943-ban kitünő eredménnyel érettségizett.

Szádvári Gabriella szül. Lükő Gabriella (1953. augusztus 20. – 2005. november 1.) 1976 és 1981 között a Magyar Televízió népszerű bemondónője volt. 1968-1972 között az Az óbudai Árpád Gimnáziumban szépkiejtési és szavalóversenyeket nyert.

Szarvas László (1966. december 15. -) Televíziós műsorvezető, a TV2 műsorvezetője (1998-2007), majd 2001-től Szarvas László – Café Reklám Kft., ügyvezető/Café Communications Kft., nemzetközi igazgató.

ifj. Vészi János (Budapest, 1953. október 26. - Budapest, 2015. június 11.) Balázs Béla-díjas filmrendező, televíziós műsorvezető, producer, színész. 1964-ben édesanyjával Olaszországba költözött, ahol egyházi iskolában, kollégiumban nevelkedett. Orgonálni és zongorázni is tanult. Magyarországra visszatérve az Óbudai Árpád Gimnázium növendéke volt, ahol 1972-ben érettségizett.

Zeneművészek

Bontovics Kati (Budapest, 1953. január 30. -) Magyar dzsesszénekesnő.

Csoóri Sándor (ifjabb Csoóri Sándor, Budapest, 1956. február 19.-) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar dalszerző, a hazai hangszeres népzenei mozgalom egyik elindítója, a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja, Csoóri Sándor fia. Honlapja.

Földes Andor Andor Foldes (Budapest, 1913. december 21. - Herrliberg, Zürich mellett, 1992. február 9.) Magyar származású amerikai zongoraművész. 1934-től Európában lépett fel (Ausztria, Németország, Olaszország, Svájc, Lengyelország, Belgium, Hollandia, Spanyolország.) 1939-ben Párizs, Amszterdam és London következtek. A Skandináv országokban koncertezett, amikor kitört a háború. Mivel volt már koncertmeghívása, látogató vízummal utazott az Egyesült Államokba 1939 novemberében, ahonnan zsidó származása miatt már nem jött haza az egész világháború alatt. Az Árpád Gimnáziumban 1924-ben II., 1925-ben III., 1926-ban IV. 1927-ben (magántanuló) V., 1928-ban VI., 1930-ban VII., 1931-ben VIII. osztály tanulója volt. 1932-ben Földes Andor jó eredménnyel érettségit tett. 1932 március 15-én a III. kerületi Katolikus Kultúrházban megtartott ünnepségen Földes Andor VIII. osztályos tanuló zongoraszámokat adott elő. 1941-ben nevezetesebb tanítványaink Földes Andor zongoraművész.

Fülöp Attila (Szombathely, 1942. július 2. - Budapest, 2020. május 9.) Magyar operaénekes (tenor), hangmérnök. Fülöp Zsuzsanna opera-énekesnő édesapja. Az Árpád Gimnáziumban 1959-ben a IV.a. osztályban tanult, 1960-ban érettségizett, tanulmányi eredménye kitűnő.

Fülöp Zsuzsanna (Budapest, 1969.-) Magyar opera-énekesnő (szoprán).

Horváth Ágota Bajtay (Budapest, 1949. december 3. -) Magyar opera-énekesnő (szoprán).

Horváth Eszter (Budapest, 1938. június 15. - Budapest, 2019. szeptember 30.) Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán).

Kecskés András (Budapest, 1942. március 12. -) Lant- és gitárművész, multi-instrumentalista (szoprán lant, reneszánsz lant, teorba, koboz, vihuela, szetár, dombra, doromb, furulya, rubebe, zongora), zeneszerző, zenetörténeti kutató, népdalgyűjtő, a régizene (musica antiqua – a nagy klasszikus zeneszerzők korát megelőző időszakok, a középkor, a reneszánsz és a barokk hangszeres zenéje) kutatásának, hangversenyeken történő bemutatásának egyik magyarországi kezdeményezője, a Kecskés Együttes művészeti vezetője. Az Árpád Gimnáziumban 1958-ban az iskolai ünnepségeken Kecskés András /gitár/ lépett fel sikerrel. 1958-ban jó munkájukért, lelkes közreműködésükért könyvjutalmat kaptak Molnár Géza és Kecskés András III/a. osztályos tanulók. 1959-ben a IV.a. osztály tanulója, 1960-ban érettségizett.

Kertesi Ingrid (Budapest, 1957. január 1.- ) Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes és kiváló művész.

Komor Vilmos (született Kohn) (Budapest, 1895. május 12. - Budapest, 1971. szeptember 28.) Liszt- és Kossuth-díjas karmester. Az Árpád Gimnáziumban 1904-ben Kohn Vilmos I.b., 1905-ben II.b., 1906-ban III.b., 1907-ben a IV. osztály tanulója.

Körmendi Vilmos (született Keilwert) (Budapest, 1931. április 3. – Budapest, 2016. október 5.) EMeRTon-díjas magyar zeneszerző, karmester, zenei rendező. Az Árpád Gimnáziumban Keilwert Vilmos 1941-ben I.b., 1942-ben II.b. osztály tanulója. 1941-ben az iskola vivó szakosztályának a tagja.

Rajk (Kerek) Judit (született Kerek Judit) (Budapest, 1966 -) Magyar énekművész (alt), habilitált egyetemi docens, a Zeneakadémia tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja.

Szatmári Tibor (született Izsák Tibor) (Budapest, 1894. szeptember 23. - Budapest, 1942. november 12.) magyar zongoraművész. Az Árpád Gimnáziumban Szatmári Tibor 1910-ben a VI. osztály magántanulója, 1911-ben a VII. osztály magántanulója, 1912-ben a VIII. osztály magántanulója. 1913-ban érettségit tett.

Stark Tibor (Mór, 1933. március 15. - 2007. július 26.) Zeneszerző, hangszerelő, dzsesszzenész, trombitaművész, zenetanár, karmester. Szerzőként, előadóként és tanárként a magyar dzsesszélet meghatározó alakja volt évtizedeken át. Az Árpád Gimnáziumban 1943-ban az I.a., 1946-ban a IV.a, 1948-ban a VI.b. osztály tanulója.

Szerényi Béla (Budapest, 1972. január 10.-) Tekerőlant-művész. Erdélyi Zsuzsanna-díjas népzenész, hangszerkészítő, Az MMA levelező tagja (2019–) Népművészeti Tagozat. 2012–: Óbudai Népzenei Iskola, Budapest. Zenetanár - tekerő 2013-tól, 2015–16. tanévben megbízott, 2016 szeptemberétől kinevezett igazgató. 2018-tól mentortanár, 2019-től mesterpedagógus. 1985–1990: Óbudai Árpád Gimnázium népzene-néptánc szakon tanult.

Vészi János (Budapest, 1953. október 26. - Budapest, 2015. június 11.) Balázs Béla-díjas filmrendező, televíziós műsorvezető, producer, színész. 1964-ben édesanyjával Olaszországba költözött, ahol egyházi iskolában, kollégiumban nevelkedett. Gyerekkorában, kezdetben pap akart lenni, majd zeneszerző. Orgonálni és zongorázni is tanult. Magyarországra visszatérve az Óbudai Árpád Gimnázium növendéke volt, ahol 1972-ben érettségizett.

Az Árpád Gimnázium alapítványai és a díjazottak

A volt tanárokról és tanulókról elnevezett díjak.

Dr. Lengyel Imre-díj

Dr. Csizmás Lajos-díj

Fülöp Zoltán díj

Udvarhelyi Ágoston Kalokagathya díja

Krajcsovits Márton díj

Karádi Károly díj

Gombár Vince-díj

Bajza-Könözsy díj

Dr. Farkas György-díj

Az Óbudai Árpád Gimnázium volt tanárainak és diákjainak a visszaemlékezéseiből (elbeszélt történelem)

Deák Ágnes: beszélgetés Péter László (1929-2008) történésszel. London, 1992. április 30. AETAS. 1992. 4. sz. Kérem, tanár úr, mondja el, milyen szellemi áramlatok, tanáregyéniségek határozták meg pályafutását. Az Árpád Gimnáziumba jártam, ott erős hatást gyakorolt rám a cserkészeten kívül hittantanárom, Könözsi Lajos, akivel érettségi után is rendszeresen találkoztam. Rendkívüli jelenség volt mint tanár és elsősorban mint tanácsadó és vitapartner.

Barta András. Emlékezés az alma materre. A jó iskola az állandóság és a változás egysége. Beszélgetés Sinkovits Imrével. Magyar Nemzet, 1980-08-20. 195. szám. „Nyolc évig jártam a III. kerületi Állami Árpád Gimnáziumba, ami túlzás nélkül meghatározó jelentőségű volt életemben. Valóban ez az alma mater látott el, táplált mindazzal az emberséged, műveltséggel, amely későbbi pályámon segített, irányított. — A harmincas években, a negyvenes évek elején ezt az iskolát sokan „kültelkinek” tartották. — A „Rákócziánum” vagy a Toldy a budai gimnáziumok között valóban „előkelőbbnek" számított, de mi, a diákjai büszkék voltunk az „Árpád”- ra. Különösen attól kezdve, hogy átköltöztünk a Nagyszombat utcai új épületbe. Akkor másodikos voltam. Addig egy Zsigmond téri épületbe jártunk, amelyet azonban életveszélyesnek nyilvánítottak. Csak zárójelben jegyzem meg: még ma is valamilyen „tanintézet” működik abban a házban. — Mire voltak büszkék az „Árpád” diákjai? — Akkor ezt nem tudtam volna megfogalmazni. Talán csak azzal, hogy szerettük tanárainkat, az órák hangulatát, diáktársainkat, akikkel millió és egy szál kötött össze. Ma már egyértelműbben tudok tanárainkat, az órák hangulatát, diáktársainkat, akikkel millió és egy szál kötött össze. Ma már egyértelműbben tudok erről beszélni; még akkor is, ha az, amit mondok, meglehet kissé kopottas közhelynek hangzik. De való: ez a polgári demokratikus szellemű, haladó iskola egy életre szóló humánummal „ajándékozta meg” azokat, akik erre fogékonyak voltak. — Kik voltak azok a tanárok, akikről már az imént is szeretettel szólt — Többnyire olyanok, akiket valamiféle büntetésből „vágtak ki a kültelki iskolába”. Szentkuthy Miklós, a kiváló író és műfordító, aki angolt tanított. A tankönyvet kihajította az ablakon és behozta Shakespeare összes műveit, azokból tanított. A Hamlet és a Macbeth egyes részleteit ma is fújom angolul, ezt neki köszönhetem. A szülői fogadóórákat „rendhagyó módon” Virág bácsi Arany Bárányhoz címzett vendéglőjében tartotta. Kunszery Gyula, akinek Csirke volt a beceneve, és németet tanított, kitűnő pedagógusként a világ legtürelmesebb emberének bizonyult. [] Dr. Könözsi Lajos hittantanárom akkoriban végzett Rómában, tizenkét élő és négy holt nyelvet tudott. [] Beresztóczy György magyar tanárnak nagy része volt abban, hogy színész lettem. A háború utáni években úgy adta elő a XIX. és XX. századi irodalmat, hogy ma is ebből élek. [] Természetrajz tanárom, Karádi Károly született óbudai, egy hajógyári munkás fia, az „Árpád”-ba járt, aztán ott tanított és szervezett cserkészcsapatot.[] Azon a napon, amikor a németek lerohanták Magyarországot, 1944. március 19-én, éppen Szönyi G. Sándor osztálytársamnál (ma a tévé rendezője) matekórára készültünk. A Hunor utcából a Zápor utcába csak a németek által lezárt Vörösvári úton keresztül mehettem haza. De visszarohantam barátomhoz, és a szokásos láncon keresztül riadóz- tattuk az osztályt. Másnap az első óra német volt (már nem Kunszery tanította); Petőfi, Kossuth, Széchényi képeivel és piros-fehér-zölddel tapétáztuk ki az osztályt.[] A feljelentés után egy óra múlva megjelent az igazgató, Gáldy Béla, immár egyedül, a padok mellett feszes vigyázban álltunk, és vártuk a vihart. De a „diri” egészen halkan csak ennyit mondott: „Fiaim, az Isten áldjon meg benneteket, köszönöm.”

Életút - dr. Harangozó Imre. 1948-ban „Óbudára az Árpád Gimnáziumba kerültem, kedves tanárom dr. Beresztóczy György magyar szakos tanárom volt.”

Beresztóczy György 1946-ban és 1948-ban az Árpád Gimnáziumban magyar, történelem és német szakos tanár, az önképző kör és irodalmi körvezetője.

Magyar Múzeumok, 2000. 4. szám. MŰHELY. Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós hagyatéka. „Kunszery Gyula Szentkuthy Miklós tanártársa és barátja volt az óbudai Árpád Gimnáziumban. Az író mindig nagyon becsülte Kunszery nyílt, őszinte természetéért és politikai bátorságáért. Barátja a legvadabb nyilas időkben is úgy vette fel a gimnáziumban a telefont, hogy „Halló! Itt Árpád Vezér és Kancellár Gimnázium!” Amikor a tanári karnak fel kellett esküdnie Szálasira, Kunszery úgy tette le az esküt, hogy hozzátette: „elveim fenntartása mellett!”

Sztankai Ádám. Origo. 2022. 04. 18. A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött. Sinkovits Imre emlékezik az Árpád Gimnáziumra.

„Tanárai között sok a „száműzött", akiket polgári, demokratikus világlátásuk miatt helyezett a kultuszminisztérium az akkor még peremkerületinek számító, a főváros margóján működő iskolába.”…” Hittantanáruk, a Rómában végzett, tizenkét élő és négy holt nyelvet beszélő dr. Könözsi Lajos az Árpád Gimnáziumban valósítja meg – korát megelőzve, egy veszett eszméktől fertőzött időszakban – az ökumenizmust”…” Természetrajztanáruk, Karádi Károly született óbudai, egy hajógyári munkás fia. Korábban maga is az Árpádba járt. Tanárként visszatérve szervezi meg a Sinkovits Imre számára szinte második családot jelentő cserkészcsapatot. A színész utóbb így beszélt erről:”…„Sejtelmem sincs, miért szidták ezt a mozgalmat harminc évig: az Árpádban egészséges, tiszta lelkű, bajtársias, gerinces embereket nevelt, erkölcsi tartást adott. Mintha csak tudták volna a cserkészek: a gyermekkor meghatározza a felnőttkor tartalmát, értékét. Szinte észre sem vettük, ahogy játékosan előkészítettek az életre. Éltük boldog gyermekkorunkat, ugyanakkor foglalkozásainkon, kirándulásainkon, vízi túráinkon mintegy figyelmeztető bójaként ott úszott mellettünk a kérdés: hogyan valósítható meg mindez az életben? „

Sipos Béla (VIII.a érettségizett 60 éve 1963-ban) visszaemlékezése.

Az óbudai Árpád Gimnáziumról és Kiss Jenőről, id. Krekó Béláról már egy korábbi könyvemben meg szerettem volna emlékezni. Ez a könyv, „Vállalati árelőrejelzések” KJK. 1985-ben jelent meg. A megemlékezést az előszóban fogalmaztam meg, de Cotel Kornél a KJK irodalmi vezetője kitöröltette, erről Fébó László főszerkesztő levélben tájékoztatott. Veszélyesek voltak gondolataim, így például, hogy az oktatás színvonala magasabb volt 1918-1944 között, mint 1945 után a szocializmusban. A Heller Farkasról írt könyvemben a megemlékezésem közlését megengedték, de nem az előszóban, hanem az utószóban. A könyvemmel elkészültem 1986-ban, de csak 1990-ben jelent meg. A Heller Farkasról írt könyvemben (Heller Farkas. Akadémiai Kiadó, 1990) így emlékeztem meg az óbudai Árpád Gimnáziumról. A Heller Farkasról írt könyvem pdf formátumban is letölthető.

„Szubjektív vallomással zárom Heller Farkasról írt tudósportrémat. A két világháború között hazánkban több, nemzetközileg elismert és iskolateremtő tudós működött, akiknek hatása generációkon keresztül érezhető. Nézeteimet kezdetben Horváth János, az irodalomtudós, a későbbiekben pedig Heller Farkas, a közgazdászprofesszor tanításai alakították. 25 éve érettségiztem az Óbudai Árpád Gimnáziumban. Ugyanazt mondhatom, mint amit neves színművészünk, Sinkovits Imre mondott: „Az Óbudai Árpád gimnázium kiváló iskola volt, nemcsak tanintézet, de egyben nevelőotthon, a szó legjobb értelmében, tanárainkat mintha bölcs megfontolással válogatta volna ki a jó szerencse: mesterei voltak hivatásuknak, életre, munkára, hazaszeretetre … neveltek.” Horváth János egyik kiváló tanítványa, osztályfőnököm, Kiss Jenő tanár úr szerettette meg velem az irodalmat. „Egyetemi szintű” előadásaim elsősorban a nemzeti függetlenségért és a haladásért folytatott több évszázados küzdelmet mutatta be a költészet területén Zrínyitől Ady Endréig, József Attiláig, Radnóti Miklósig. Hatására irodalom és történelem szakos tanárnak készültem. Neves közgazdasági és matematikai szakírónk, Krekó Béla professzor (fia, ifj. Krekó Béla osztálytársam volt és ő is közgazdász lett) indíttatására azonban a közgazdász pályát választottam. Krekó Béla elmondta, hogy mint elméleti matematika-fizika szakos hallgató, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1945–46-ban felvette Heller Farkas két féléves közgazdaságtani tanfolyamát a Magyar Királyi József Nádor Műegyetemen. Heller Farkas a vizsga során felhívta Krekó Béla figyelmét arra, hogy a matematikai módszerek felhasználása egyre nagyobb jelentőséget nyer a közgazdaságtanban. Ez a beszélgetés azután meghatározó volt számára, és – mint ismeretes – Krekó Béla matematikai módszerek – elsősorban a lineáris és nemlineáris programozás – közgazdasági alkalmazásának nemzetközileg is elismert hazai úttörője lett.”

Megjegyzem, hogy 1989 után derült ki, hogy a történelem szakra, mint X-est nem vettek volna fel, bárkit nem engedtek a történelmi forrásokhoz kutatni.

Kiss Jenő óráinak a fő gondolata ez volt: Ne bántsd a magyart. Nem titkolta, hogy mi a véleménye a „létező” szocializmusról. A személyi kultusz irodalmáról azt mondta, hogy méltó helyére, a szemétkosárba került. A Tanácsköztársaság irodalmáról nem beszélt, a magyarországi irodalom nála Radnóti Miklósnál befejeződött. Ady Endre Rohanunk a forradalomba c. versének magyarázatakor azt mondta, merne ma valaki hasonlókat mondani a magyar miniszterelnökre, ahogy Ady tette. „Minden a Sorsé, szeressétek, Őt is, a vad, geszti bolondot, A gyujtogató, csóvás embert, Úrnak, magyarnak egyként rongyot.” Madách Imre „Az ember tragédiája” és Shakespeare III. Richard király drámáit igen alaposan és részletesen tárgyalta. Kihangsúlyozta a pszichológiai tényezőket, vagyis a drámákban szereplő emberek irigységét, hiúságát, gonoszságát, hatalomvágyát stb.

A KISZ szervezésekor azt mondta, az egész osztály lépjen be a KISZ-be, mert Ő nem vállalja azt a felelőséget, hogy valakit azért nem vesznek fel az egyetemre, mert nem volt KISZ tag. Csak 1963-ban, amikor érettségiztünk, akkor változtatták meg a felvételi rendszert, a maximális pontszám akkor 20 pont volt, aki ezt elérte az általában felvették.

Magyar Krónika, 2018-06-01/6. szám. Hollós László: Poór Gyula szerelmes földrajza Poór Gyula professzor az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója. Nevéhez fűződik a Nemzeti Osteoporosis Program elindítása. Szerelmes földrajzának színtere: Óbuda. „Fantasztikus tanáraim voltak. Kiss Jenő, akinek a gimnázium előcsarnokában van az emléktáblája, latint tanított, és a szentenciák által üzent, hogyan is maradhatunk emberek abban a politikailag sokakat megpróbáló, nehéz időszakban. Hasonló élményeim vannak Karádi Károly tanár úrról. Valószínűleg az ő biológiaórái is sokat nyomtak a latban, hogy feléledjen természettudományos érdeklődésem. Biztosan nagy szerepe volt abban, hogy orvos lettem. A gimnáziumba lépve láthatjuk Sinkovits Imre emléktábláját és az őt angolra tanító Szentkúti Miklósét is. Az aulában külön falon emlékeznek az iskola olimpikonjairól: Gyarmati Dezső, a Konrád fivérek, Fábián László és Szabó Bence is e gimnáziumban végzett. Jelentős tudományos, irodalmi és sportolói műhely volt ez, fantasztikus kohó. És ahogy most körülnézek itt, úgy vélem, most is jó irányba mennek a dolgok.”

Sipos Béla (1959-1963 VIII.a) Gombár Vince latintanárunk több mondására emlékszem 60 év távlatából is. Gombár Vince kérdése, a buta diák hogyan fordítja ezt a mondatot, „Hannibal ante portas!” a válasz „Hannibal azelőtt portás” volt. Ha valamelyik diák nem készült fel a tananyagból ezt mondta neki: „legyen moszat, menjen be a vízbe, egyék meg a halak”.

Tanulságos történet az, hogy hogyan vettek fel az Óbudai Árpád Gimnáziumba, ez az időszak az 1950-es évek voltak. A Medve utcai iskolában 1959-ben fejeztem be tanulmányaimat. Szöllősi Margit osztályfőnököm (VIII b.) 1959 májusában behívatta szüleimet és közölte, Zsebők István igazgatóval egyeztetve, hogy „osztályellenség” vagyis X-es vagyok, tehát gimnáziumba nem mehetek, csak ipari tanuló iskolába és így munkás leszek. A vádpontok: 1. Klerikális reakció tagja vagyok. Bibliai órákra jártam vasárnaponként és konfirmáltam 1958-ban. (Az ÁBTL-ben kutattam és 2018-ban derült ki, hogy Haypál Béla [Wikipédia cikkét 2023-ban megcsináltam] lelkészem mellett besugó müködött, és az is kiderült, hogy 1989-ig mindegyik püspök III/III-as ügynök volt.) 2. Szüleim nem engedték, hogy kisdobos, majd úttörő legyek. 3. Származásom volt a következő vádpont, apámat 1949-ben nyomozás után az ügyészségről eltávolították, nyugdíjazták és így segédmunkás lett. A gimnáziumoknak, ha felvettek egy tanulót értesíteniük kellett az általános iskolát. Szüleim letörten vették tudomásul a közlést, engem felháborított az, hogy 1945 április 7-én születtem, hogyan lehetek osztályellenség, amikor beleszülettem az általam ismert rendszerbe. Apám Fülöp Zoltánt, az óbudai Árpád Gimnázium akkori igazgatóját kereste meg, aki úgy vett fel a Gimnáziumba, hogy ezt nem jelentette a Medve utcai iskolának. Fülöp Zoltán és édesapám Székelyudvarhelyről ismerték egymást, mindketten a Református Gimnáziunba jártak. Fülöp Zoltán felvételem után, ezt nem jelentette be a főhatóságnak, így ezt a Medve utcai iskolában nem tudták meg. Volt egy Kovács Tibor nevű osztálytársam, édesapja asztalos volt és Ő se engedte meg, hogy fia kisdobos, majd uttörő legyen. Kovács Tibor Esztergomban a Katolikus Gimnáziumban tanult tovább, Őt lejelentették és az első év után főhatósági utasításra eltávolították a gimnáziumból. Meg kívánom jegyezni, hogy nagy szerencsém volt, hogy így lehettem az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója, ez további pályafutásomat meghatározta.

Lengyel Péter íróval Nagy Gabriella beszélget. „A puskáról a latintanáromtól, a ragyogó Gombár Vincétől hallottam. (S ha már család, az egyik gyerekem az Árpádban érettségizett, ő nyerte az első Gombár-díjat a klasszikus tudományok ápolásáért.) Kalligram, 2009-10-01. 10. szám.

Végh Alpár Sándor. A tanügy tükre görbe tükör. „Az Árpád Gimnáziumban minden mozdulatát lestük Kiss Jenőnek, a magyartanárnak, aki olyan eleganciával tudott elővenni egy zsebkendőt, ahogy manapság csak filmekben látni. Figyeltük, ahogy Báthory Béla az öltönyeit hordta, ahogy Gombár Vince beszélt: ezek az emberek mutattak valamit abból a világból, amelyben még mindenki tudta a maga helyét, ahol még nem volt össze zavarva az értékrend, és nem a „szocialista erkölcsnek” nevezett gazemberséggel traktálták az ifjúságot.” Magyar Nemzet, 2003-03-29. 74. szám.

Tiszavölgyi István ezt nyilatkozta: „A régi tanárok egy másik tanári világot képviseltek, de más volt az anyagi és a társadalmi megbecsülésük is – a háború előtt felnézhettek a tanáremberre. Csak egy példa: mondom Rácz Elemér tanár úrnak – német, latin, történelem szakos volt –, hogy Elemér bátyám, nem jött be az egyik tanárunk az iskolába, itt kellene maradni a tanulószobán délután. Azt mondja Elemér, tudod, István nem tudok itt maradni, mert nekem fontos elfoglaltságom van három óra után. Kérdezem, nem tudod áttenni? Azt mondja, nem, mert kettőtől háromig mindig alszom, és háromtól Cicerót olvasok. Tudod, Cicerót nem lehet fáradtan olvasni…” A. Horváth András. Beszélgetés Tiszavölgyi István pedagógussal. Óbudai Anziksz. 2016/2017. Tél.

Gyimesi László: Beszélgetés Boga Bálinttal gimnáziumi emlékeiről (1.rész) Dr. Boga Bálint orvos, oktató, helytörténész, költő, író, 1952-1956 között az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója.

L. Minek tulajdonítja, hogy a Rákosi-korszakban ilyen szellemben taníthattak az Árpád Gimnáziumban?

„Valóban igaz, hogy minden tanárunktól kaptunk valami olyan maradandó tárgybeli, de ami még fontosabb: olyan erkölcsi, humán értékű ismeretet meg viselkedésmintát, ami – most már mondhatom – életünk végéig elkísér bennünket. Többségük az 1930-as években végezte iskoláit, az akkori kulturális eszmék pozitívumait hordozta magatartásában. A most sokat emlegetett Klebelsberg Kunó által képviselt és engedett, a nemzeti és nyugati polgári gondolatvilág valamilyen ötvöződése jellemezte ezt (persze a végletes negatív eszmék is akkor szöktek szárba). Visszagondolva erre, elképesztő, szinte hihetetlen, hogy ebből kaptunk sokat a tanórákon a Rákosi-diktatúra éveiben.”

Gy. L. Kik voltak a legmeghatározóbb tanárai? „Négy meghatározó személyiséget kell kiemelni saját személyes vonatkozásomban, ami nem jelenti, hogy a többi nem adott jelentős, ma is érvényességgel bíró tanítást. Ez a négy: Gombár Vince latintanár, Tóth Pál László magyartanár, Szalmai János fizikatanár és Karádi Károly biológiatanár. Nem tudom, szabad-e kategorizálnom, de a következő sorba osztanám Udvarhelyi Ágoston földrajztanárt, Vanyek Béla kémiatanárt, Kertész Dezső orosztanárt, Hardy Zsigmond matematikatanárt, Masznyik Zoltán történelemtanárt és Iglói Mihály tornatanárt. A többiek, akiket esetleg egy harmadik sorba sorolnék, kevéssé maradtak meg emlékeimben, talán csak azért, mert rövidebb ideig tanítottak.”

Gy. L. Hogyan emlékszik vissza a beszélgetés elején többször megemlített osztályfőnökére? „Gombár osztályfőnökünkről – mint említettem – részletes írást szerkesztettem, itt rövidítve mutatom be. Kedves arcú, de szigorú tanár volt. Felfelé kiszélesedő kopasz koponyáját csak oldalt szegélyezte kevés haj, és ami jellegzetes volt: néhány erős hajszál feje tetején átívelte a fénylő tar területet. Valamikor paptanonc volt, de későbbi feleségéért otthagyta a papneveldét. Jó hangja volt, állítólag korábban hivatalos helyen is szerepelt. Szünetekben gyakran, előretolt kezében aktatáskát tartva énekelt, így tört utat a zsúfolt folyosón. A latin nyelv, irodalom és kultúra ismerete számára az igazi értelmiségi lét feltétele volt. Ógörögöt is tanított, ekkor már csak különórán, sajnos én nem csatlakoztam, amit máig bánok. A latin nyelvvel egyetemi szinten is foglalkozott, például Ritoók Zsigmonddal közösen.”

„Jöjjön Karádi Károly, a biológiatanár. Ő is a nagy fajsúlyú pedagógusok közé tartozott. Kedvesen, barátságosan volt nagyon szigorú, sokat követelt. Ha valaki jelentkezett, hogy betegség miatt nem tudott készülni, az volt a válasza: „Ha valaki beteg, otthon fekszik, van szabadideje, aki fekszik, az olvas, aki olvas, az mit olvas? Biológiát olvas.” Tehát nem volt pardon. Azokkal, akik orvosegyetemre készültek, különösen szigorú volt.”

„Vanyek Béla kémiatanár. Őneki is az angol nyelv volt a fő profilja, de hasonlóan Hardyhoz, ő is választott másik tárgyat. Abszolút magabiztos volt ezen a területen. Felelés mellett átfogó dolgozatokat íratott, amelyek írása közben kopószemmel járta a padsorokat, figyelte, nehogy puskázzon valaki, és jaj volt annak, akit elcsípett.”

„Udvarhelyi Ágoston földrajztanár, igazgató-helyettes a vagány fiúkat kedvelte…. A földrajz lényegét jól tanította, ő is vázlatot diktált, amelynek tudása elég volt a jó jegyhez. Kirándulásokat is szervezett a földrajzi tájak megismerésére…. Temetésén részt vettem, az egyik búcsúbeszédet Sinkovics Imre színész mondta, mivel ő is az Árpád Gimnázium tanulója volt. Az ő szájából hangzott el tanárunkra és a kommunista rendszerre utalva: Téged sosem szennyeztek be semmiféle kitüntetéssel.”

Új Ifjúsági Szemle, 2010. 3. szám. Domszky András. Dr. Nagy László-A világcserkészet ujjászervezője. (1921-2009) Nagy László újságíró, történész, 17 éven át a Cserkészmozgalom Világszervezete főtitkára volt. 1921. szeptember 2-án született Budapesten, a Bácskából, Trianon után áttelepült polgár- családban. 1931 és 1939 között iskolája, a Fáy András Gimnázium országos hírű, 18. számú Lóczy Lajos cserkészcsapatának volt a tagja. Segédtiszti, majd cserkésztiszti képesítést szerzett. Udvarhelyi Ágoston akkor még a Fáy András Gimnáziumban tanított. Nagy László visszaemlékezése: „Miért vállaltam el ezt a kihívást, amelyre semmi sem predesztinált? Rövidnadrágos koromban lelkes cserkész voltam, és tapasztalatból ismertem a mozgalom pozitív hatását. Két gimnáziumi tanárom, Kúnfalvy Rezső és Udvarhelyi Ágoston nagy szerepet játszottak abban, ne váljék belőlem sem pesti link, sem aranyifjú. Bíztak bennem. Annak ellenére, hogy csak közepes tanuló voltam, cserkésztisztet és önképzőköri elnököt csináltak belőlem. Udvarhelyi Guszti bá’ osztályfőnököm volt az iskola 18. számú, Lóczy Lajosról elnevezett cserkészcsapatának parancsnoka is. Mint kamaszkorom mentorának, mintaképének rengeteget köszönhettem neki. Ösztönös, gyakorlati nevelőzseni volt. Nem én voltam az egyetlen, akit Guszti bá ’ gatyába rázott.”

Udvarhelyi Ágoston 1944-ben még a IX. kerületi Fáy András Gimnáziumban tanított: „Az igazgatóhelyettesi munkakört Udvarhelyi Ágoston rendes tanár látta el a tőle megszokott lelkiismeretességgel és fáradhatatlan buzgalommal.” Tandíjkezelő, cserkészparancsnok, a földrajzi szertár őre volt. 1947-ben már az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatója.

Keller József (1926-2010), az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Ipari Szakközépiskola igazgatója (1956-1986) így emlékezett meg 1975-ben Udvarhelyi Ágostnonról. Döntő hatással volt Rám Udvarhelyi Ágoston, aki a történelmet és földrajzot tanította. „A budapesti Fáy András Gimnáziumban, ahol 1944-ben érettségiztem, Udvarhelyi tanár úr kurucos magatartását csodáltam, aki az adott nehéz időszakban is igaz ember maradt. Tőle hallottuk először: „Dunának, Oltnak egy a hangja.” Más népek megbecsülését tanította nekünk. ami abban az időben igen nagy szó és bátorság volt. Soha nem felejtem el, hogy 1944-ben ferencvárosi gimnáziumunkban ő volt az, aki leszedte a sárga csillagot azok melléről, akiket ez a szégyenteljes megkülönböztetés ért. Közöttünk a tanár és diák kapcsolat is más volt. Közvetlen vitatkozó szellemet alakított ki, nem tartotta szükségesnek a három lépés távolság merev betartását. Tőle igazán sokat kaptam akkor is és azóta is.” Fülöp Béla. Arckép több tételben. Beszélgetés Keller Józseffel. Békés Megyei Népújság, 1975-09-11. 213. szám.

1988-ban Keller József a következőkkel egészítette ki emlékeit. „Udvarhelyi Ágoston, történelem-földrajz szakos tanárom, aki egyszerű kovácsmester fia volt, nagy hatást gyakorolt rám. Guszti bácsi sosem adott elégtelent. Azt mondta: az elégtelennel a szülőt büntetem, mert neki kell majd a magasabb tandíjat kifizetni. Ezért inkább figyelmeztető fülesekkel serkentett nagyobb munkára bennünket. Sosem különböztette meg társadalmi helyzete szerint a tanítványait, demokratikus gondolkodású ember volt.” Kiczenkó Mária. Keller „atya” Békés Megyei Népújság, 1988-02-20. 43. szám. 8-9.

„Udvarhelyi Ágoston tanárunk a földrajzot tanította. A Szovjetuniót csak szónak nevezte, így rövidítve. [] Guszti bácsi mindig mellettünk állt. Legalábbis az én szememben az ő érdeme, az iskolához való most már örök hűségünk. Hogy az Árpád gimnázium Alma Mater lett.” Gulyás Miklós. Utóirat parancsa. Látó, 1997. 1. sz. 21.

Mohos Márta. Sugárkoszorú. Sós Júlia emlékezik. Udvarhelyi Ágoston „kiváló pedagógus, aki mindent tud, amit könyvből nem lehet megtanulni, ez hatalmas erő” - mondta róla. Nagy barátságban volt tanítványaival, változatlan energiával tanított: „Ez a legszebb munka a világon, s minden évben sok-sok örömet ad.” Valóság, 2004-11-01. 11. szám.

Sipos Béla (1959-1963 VIII.a) visszaemlékezése Udvarhelyi Ágostonra. Udvarhelyi Ágoston a hátán cipelte az óbudai Árpád Gimnáziumot. Reggel fél 8 órakor már a portásfülke előtt állt és ellenőrizte, hogy a tanulók a kék árpád sapkát, címer jelvénnyel díszítve a fejükön hordják-e. Minket nem tanított, de sokszor dolgozott a napköziben. Aki igénybe vette a menzán az étkezést, annak napközi foglalkozásra kellett járnia, ami hivatalosan 16 óráig tartott. Guszti Bácsi, Udvarhelyi Ágoston megengette azt, hogy aki a következő napi tananyaggal elkészült, az hazamehet. Ennek feltétele egy kikérdezés volt, meglepett az, hogy minden tantárgyból ismerte a gimnáziumi tananyagot, így ki tudta kérdezni a matematikát, fizikát, kémiát stb. is. Én maximum 1 órán belül mindig elkészültem és a sikeres feleltetés után hazamehettem. Udvarhelyi Ágoston, mint a napközi foglalkozás vezetője nagyon sok tanuló nevét ismerte, akiket nem, azokat Móricnak vagy Mórickának szólította, így lett „Móric” tanár úr.

Az egyetemi éveim (1963-1967) alatt is sokszor találkoztam Udvarhelyi Ágostonnal és beszélgettünk a 66-os villamoson, azzal ment haza. A 66 villamos a nagyköruton ment végig az Árpád Gimnáziumig. A Köröndön laktam szüleimmel 1960-1970 között. Két megálló kisföldalattival az Oktogon, utána a 66-os villamosra száltam át. A villamos a Baross tér és a Nagyszombat utca között közlekedett, végig ment a Nagykörúton. Általában lógtam a lépcsőn, mert sok volt az utas.

Látó, 2000 / 4. szám. Írni annyi mint hazatalálni. Gulyás Miklóssal Tófalvi Zoltán beszélget. Gulyás Miklós (Óbuda, 1938. január 31.-) író, műfordító. - Svéd nyelvre fordította Füst Milán, Illyés Gyula, Háy Gyula műveit. 1956-os októberi forradalom tüntetéseiben részt vett, majd december közepén Svédországba disszidált, Stockholmban könyvtáros lett. „Az egyetemi felvételi? Különösebben nem tűntem ki az iskolában, de magyarból jó voltam. A híres óbudai Árpád Gimnáziumba jártam. Az iskola az Amphiteátrum mellett, a Nagyszombat utcában van. A magyartanárunk Tóth Pál László volt, aki kitalált egy magyar nyelvtant, mértani ábrákkal. Ő „viszonytan”-nak, mi „iszonytan”-nak neveztük. Nemcsak nyelvtani, hanem irodalmat is tanultunk. Különösen sokat mesélt Mikszáth Kálmánról és Madách Az ember tragédiájáról. Az érettségin - magyar szóbelin - Petőfiről, Puskinról és Heinéről kellett beszélnem. Nagyon élveztem, hogy kimondhattam néhány ártatlanságot, amit korábban nem volt szabad. A történethez az is hozzátartozik, hogy Eörsi István vitt el először Füst Milán esztétikai előadásaira. Fanatikus hódolattal csüngtem a Mesteren. Minden szombaton meghallgattam az előadását. Később svéd nyelvre fordítottam a Feleségem története egy fejezetét, esztétikájának és a Hábi Szadinak egy-egy részletét. [] Az Árpád Gimnáziumban a Rákosi-rendszer elutasítása kötelező volt. Aki hitt benne, az csendben hallgatott.. Emlékszem, hogy Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálakor kivezényelték az egész osztályt. Végig hülyéskedtünk. Akkor már valóban utáltam ezt a torzalakot.” Könyve Óbudai utcák c. könyvét a Noran Kiadó adta ki 2007-ben.

Látó, 2008 / 10. szám. GULYÁS MIKLÓS: Érettségieim és más emlékek (Emlékirat)

„Kezdem a pedellusunkkal, Szentessy bácsival. A lépcsőház alján állította fel kis asztalát, amelyen a mákos és sós kalácsok sorakoztak, nála vásároltuk a tankönyveket is. Csak a pedellus volt bácsi. Morvay Győző nem volt bácsi. Az igazgató urat hívták így. Mert a lakása az iskolában volt, mindannyian hallhattuk hisztérikus felesége szüntelen süvítését... A tudást nem érdeklő társaink Morvayt - nem igaztalanul, de egyoldalúan - zárkózottnak és barátságtalannak tartották. De aki óráit figyelemmel kísérte, az vén fejjel is emlékezhetett okos gondolataira. Felejthetetlen előadásait kizárólag az érettségiző évfolyamnak tartotta. Iskolánk első és az elmúlt száz év legjobb igazgatója volt. Nagyszerű, modern pedagógus volt. Latin olvasókönyvét a Liber Sextit Magyarország legtöbb gimnáziumában használták. Amikor leérettségiztünk, szívesen utánoztuk Morvait: „A filozófia a tudományok tudománya, a tudományok koronája.” Morvay Győző szüntelenül nógatott bennünket a sportolásra is, a Schmidt kastélynál futballoztunk, és versenyt futottunk. [] A Morvay-érát uralkodóink (hogy csak a leghíresebbeket említsem), Ferenc József, Tisza István, Károlyi Mihály, Kun Béla és Horthy Miklós fémjelezték. (Gimnáziumunknak autonómiája volt, működésébe az urak beleszóltak, de mintha a tanári kar főleg hallássérültekből állt volna.) 1902-ben, a kezdet kezdetén, 34-en voltak az iskolában, 33 óbudai, egy vidéki. Két magyar nevű: Küzdő Géza és Széchy Dezső. Talán Tarján János is magyar név (bár nagyon örményesen hangzik). Akkor hárman. Nagybirtokos, nagykereskedő, munkás, értelmiségi, görög katolikus, unitárius és református szülő egy se volt. Hét német anyanyelvű, 24 katolikus, 7 zsidó, 2 evangélikus és 1 görögkeleti járt az iskolába történetünk kezdetén. Nyolc évvel később szóbeli érettségire 30 tanuló bocsátatott. [] Tanáraim közül megemlítem Kéky Lajost, a Petőfi Könyvtár szerkesztőjét és Vardai Bélát, Mikszáth első életrajzának íróját. A matematikát persze Riesz Frigyes tanította. Kerékgyártó Árpád, a legszelídebb lelkületű Mária-kongregációs, akinek a gomblyukában a fehér kereszt valóban az emberszeretet jelképe volt, Ágner Lajos tanárunk - a kínai és japán irodalom talán első jelentős fordítója - a Tanácsköztársaság idején a Kultuszminisztérium osztályfőnöke lett és emiatt a fehér terror idején nyugdíjazták, de aztán visszavették. A legszívesebben Alszeghy Zsoltra emlékezem. Nyolc évet - elejétől végig - volt az osztályfőnökünk. Húszévesen mint segédtanár került a gimnáziumba. Sovány, nyurga, pattanásos arcú, amikor a keze alá kerültünk. Az ő gomblyukában is ott fehér lett a Mária-kongregáció nekem nem szimpatikus - sőt ellenszenves - fehér keresztje. (A harcos Barkóczy Sándor, a klerikális kultúrállamtitkár szervezte, sőt kényszerítette a pedagógusokat ebbe a szigorú katolikus szervezetbe. [] A toleráns Óbuda szelleme itatta át az Alma Matert. A gimnáziumban eltöltött nyolc év alatt senki sem hallott Alszeghy és Kerékgyártó ajkáról antiszemita kijelentéseket, nem tettek különbséget tanítványaik között felekezetük szerint, valósággal dédelgették a szorgalmas és tehetséges zsidó diákokat.[] Hittantanáraink népszerűek voltak. A katolikus Tichyt a zsidók nagyon szerették, és az újlaki rabbi Edelstein óráira a keresztények is besettenkedtek, mert nevezetes volt szellemes adomázásáról. A népszerű müncheni vicclappnak, a Simplicissinusnak állandó levelezője volt, és a legenda szerint az órákon összegyűjtött adomákat oda küldte. Nyolcvan év után is állítom, hogy Alszeghy nélkül semmi se lettem volna.[] A nálunk érettségizett Gelléri Andor Endre a pesti lapokban mesélt Óbuda szegénységéről, a Templom utcai Krúdy Gyula, a Kéhli fontos törzsvendége órákat kártyázott ott (mikor írt a kiscelli kastély titokzatos uráról?), a könyvtáros Halász Gábor este fáradtan érkezett haza a Selmeci utcába.”

Nemzeti Sport, 2014-07-05 / 181. szám. Malonyai Péter Sinkó László színésszel beszélgetett. Sinkó László Iglói Mihályról, Náczi bácsiról a következőket mondta: „Ő volt a testnevelőm az Árpád Gimnáziumban. Edzője Iharosnak, Táborinak, Rózsavölgyinek, világcsúcstartóknak, kimagasló klasszisoknak - volt hitele, ez nem lehet kérdés. Időnként szólt, hogy délután menjünk ki a Tüzér utcába, rekordkísérlet lesz, a kísérletből pedig valóság lett. Hol a gimnázium körül, hol az Amfiteátrumban futtatott bennünket, de labdát is adott, amit természetesen értékeltünk. M. P. Náczi bácsi ötvenhat, a melbourne-i olimpia után Amerikában folytatta, így nem taníthatta az érettségiig. S. L. De nyomot hagyott, eléggé különlegeset. Szokása volt, hogy minden óra végén megtanított nekünk egy népdalt. Nem tudtuk, miért, de fújtuk vele kedvencét, a „Vásárhelyi híres promenádon...” kezdetűt. Később, az egyik érettségi találkozónkon rájöttünk, azért énekeltetett meg bennünket, hogy mindig emlékezzünk rá, ha halljuk a dalokat. Nekem egyébként is eszembe jutna, hiszen főszerepe van abban, hogy megfertőzött a sport.”

Keresztmetszet egy osztályról. Budapesti Árpád Gimnázium. 1962-1966, I-IV.A. 2020. május.

Megalakult egy öttagú szerkesztőbizottság Dr.Kasza Pál, Dr.Kiss István, Nagy Sándor, Puskás István és Tarlós István tagokkal.” Amiről írunk, az a 60 év előtti Árpád. Közben a korszellem jelentősen megváltozott. Akkoriban néhány tanár még pofozott, farmernadrágot nem lehetett hordani, és rövidre nyíratták hajunkat.

(A pofozást meg tudom erősíteni, magam is részesültem ebben 1959-1963 között, de más osztálytársaim is. 1962-ben a WC-ben dohányoztunk úgy öten-hatan. Egyikünk figyelt és riasztott bennünket, jön Kiss Jenő osztályfőnökünk. Mindenki elmenekült csak Én maradtam, a csikket a WC kagylóba dobtam. Bejött Kiss Jenő észrevette a füstöt és helyben rendes pofonokat adott, magas erős ember volt. Az eset után elkezdtem gondolkodni és abbahagytam a dohányzást. 1963-ban az érettségi bankenten Kiss Jenő megkínált cigarettával, maga is dohányos volt és mondtam Neki, tanár úr köszönöm, már nem dohányzom. Hálás voltam, hogy meggyőzött és abba hagytam a dohányzást, a büdös munkás cigarettát szívtam. 1997-től a PTE általános rektorhelyettese voltam 2003-ig, rendszeresen Budapestre kellett járnom sofőrrel, Én autót nem vezettem, és hazafelé minden évben egyszer-kétszer meglátogattam, haláláig Zamárdiban. Korábban Budapesten élt a Ganz Villamossági Művek közelében, ott is sokszor felkerestem és jót beszélgettünk. Más kategória volt Bolemányi Károly testnevelő tanárunk. A Szovjetunióban 5 évig volt hadifogságban, ezt hallottuk, ami az idegrendszerét nagyon megviselte. Ha valaki tornaórán nem volt fegyelmezett, ezt mondta: „nem vagyok ideges, nem vagyok ideges kisfiam” és egy hatalmas pofont adott. Egyik osztálytársam akkora pofont kapott tőle, hogy röpült 1-2 métert. Én azzal húztam ki a gyufát, hogy 1963-ban a gimnázium sakk szakosztályának a vezetője voltam és a csapat tagjait nem tudtam összeszedni nem mentük el 2-3 versenyre. Ezt megtudta és ezért néhány pofont kaptam. Gombár Vince latintanárunk is használta fegyelmezésre a pofont, alacsony erős ember volt, fiatal korában birkozott. A folyosón jobb kezét egyenesen tartotta, ökölbe szorított kézzel ment és jaj volt annak aki, nem figyelt és meglökte a kezét. S. B.)

Ma már viszont az a tanár is hord hosszú hajat, és visel farmernadrágot, pofozás pedig nincs.”[] „Bevezetés. Mi voltunk a gimnázium történetében az utolsó humán tagozatú, latinos osztály. Olyasféle, mint amit Karinthy is megörökített a „Tanár úr kérem” és egyéb műveiben. A tanári kar kiforrottabb, idősebb része is ebben a szellemben tette dolgát kellő iróniával és öniróniával. Úgy látszik, hogy az első világháború előtti, polgári hagyományok szelleme több évtizeden és világégésen át a mi akkori napjainkig is áthúzódott az Árpádban. Ebben, azaz a szabad polgári légkör fenntartásában nagy érdemek tulajdoníthatók a tanintézet akkori vezetőinek.

(Fülöp Zoltán igazgató (1956-1971) és Udvarhelyi Ágoston igazgatóhelyettes (1956-1966) neveit emelném ki. Az 1956-os forradalomban való részvételükért megbüntettek közül G. Vészi János (először politechnika tanár) és Litván György (először könyvtáros) történelmet taníthattak az Árpád Gimnáziumban. S. B.)

Az Árpád akkoriban nem azért volt elit gimnázium, mert diákjai elit hátterűek voltak, hanem inkább a szellemisége, tanári színvonala miatt. Ezt az Árpádból kikerült diákok többségének további életútja is igazolja.[] Gombár tanár úr mondásai: „Maga pofázik míg én beszélek marhaságokat.” Az értelmezés szempontjából fontos a vesszők ki- vagy ki nem tétele. „Mondja kolléga úr, maga nem elemebeteg?” (Gombár Vince magyarázta nekünk „Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico.” A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. A vesző elhelyezésétől függött a javaslat értelme, vagyis a királynőt meg lehet ölni, vagy nem, jobb lesz félni. S. B.)

Öregdiákok alapítványa. Horváth György, Tellér Gyula és Lengyel Imre — az alapítvány kezdeményezői — elmondották, hogy latintanáruk és osztályfőnökük, a tíz éve elhunyt Gombár Vince neve fémjelzi az alapítványt. — Nagyon szerettük őt, mert tőle sokkal többet tanultunk, mint amennyi a tananyag volt Akkor még kötelező volt a latin. Gombár Vince a klasszikusokról lebilincselően tudott nekünk előadást tartani. Egyszer levitt bennünket az iskola közelében levő amfiteátrum romjaihoz, és ott, a történelmi légkörben szinte megelevenedett mindaz, amit mondott. Köznevelés, 1978-06-09. 23. szám.

Horváth Márta, dr Haas Jánosné. 1963-1967 között volt az Árpád Gimnázium tanulója. 1963-ban ez volt az első koedukált osztály. Többek között ezt írta: „Osztályfőnökünk dr. Kériné dr Sós Júlia, Juci néni volt, aki nekünk magyar nyelvet és irodalmat tanított (nem csakművészettörténetet). Egészen rendkívüli irodalmi felkészültsége, látásmódja élménnyé tette az óráit. Fontosnak tartotta a kortárs irodalommal való ismerkedést is, ezért meghívta közénk órára pl. Mezei Andrást, Nagy Lászlót és Sánta Ferencet is, műveik megjelenése után.”

Lőrincz Ferenc emlékezik az Árpád Gimnáziumra. Agrárkönyvtári Hírvilág, 2007. 3. szám.

„AkHv: Ferenc! Kérlek szépen, beszélj egy kicsit a szakmai múltadról! Milyen állomásokon át vezetett az utad?

Lőrincz: A nyomok háromszorosan is az óbudai Árpád Gimnáziumig vezetnek vissza. Egyrészt Szluha Vilmos tanár úrhoz, aki jól látta, hogy a latin szakos humán osztály tanulóinak nincs sok kedve a szegecselés elméletének megismeréséhez, így géplakatos elméleti óráján inkább Alan Sillitoe: A hosszútávfutó magányossága című novelláját olvasta fel nekünk (ha valaki nem ismerné, pótolja a mulasztást, megéri!). Ekkor elhatároztam: valahol a művészetek és a könyvek környékén szeretnék dolgozni. Másrészt fiatalon meghalt, legendás hírű magyar-tanárnőmhöz, Kériné dr. Sós Júliához (ld. Kéri Piroska (1952-2020): Sugárkoszorú – Sós Júlia és köre, Bp. Abakusz Könyvek, 2003.) akinek a férje hozott a könyvtárosi pályára, amikor 1967-ben beajánlott a Nehézipari Minisztérium Könyvtárába folyóirat-olvasótermi felügyelőnek. Harmadrészt néhai dr. Szepesváry Tamáshoz, aki korábban szintén Árpád-diák volt, és aki 1971-ben, az OMKDK (akkor ez volt az OMIKK neve) két és féléves szakkönyvtáros-képző tanfolyamának elvégzése után intézte el „átigazolásomat” a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézetébe hálózati munkatársnak.”

„Miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel…” Tanórák az Amfiban - de leginkább foci, foci és foci. „Az Amfiban tartott órák versenyében minden bizonnyal a testnevelés vezet. Jó időben (mivel az iskolaudvar elég kicsi volt) a testnevelők átvitték osztályaikat a tágas arénába focizni, futni, atletizálni. Akár több osztály is elfért egyszerre. Volt egy időszak (az 1960-as és 1970-es évek), amikor a fiúk az amfiteátrum körül futották futóköreiket. A forgalom növekedésével ezt le kellett állítani, azóta az iskola körül futkároznak a diákok.”

„Az Amfit főleg a lukasórák során látogattuk, focilabdával felszerelve. Ha Cser tanár úr volt a helyettes, akkor mindig, és Ő is focizott velünk.”

(Apor Péter – iskolánk tanulója volt 1946-54) Apor Péter dr. (1936-) Belgyógyász, sportorvos, kutató orvos, író.

„Cser Gusztáv tanár úr nemegyszer kivitt minket az amfiteátrumba focizni, a bírói síp egy furulya felső része volt.” [Cser tanárúr éneket tanított.]

(Steinbach Sándor – iskolánk tanulója volt 1945-1953)

„Az amfiteátrumot tornaórák színhelyéül, vagy bizonyos esetetekben a diákság egyes csoportjainak menekülési útvonalául választották. Magam jól emlékszem, milyen jókat futballoztunk a hepehupás ősrégi talajon.”

(Tellér Gyula – iskolánk tanulója volt 1946-1952) Tellér Gyula. (Budapest, 1934. július 20. -) Széchenyi-díjas magyar szociológus, műfordító, országgyűlési képviselő.

„A tanítás délig tartott, és a »dán konyha« ebédosztásának késlekedésére hivatkozva könnyű volt elszámolni otthon egy-egy félórás amfizást. Tízéves kölykök voltunk (az akkor még 8-osztályos gimnáziumban), bújósdi, ipi-apacs, rabló-pandúr; az óriási rommező különleges játszótér volt ezekhez. Kerítése már sehol, ha itt-ott esetleg lógott is valami drótháló, szétszaggatták.”

„A római járószint több méterrel a mai alatt van, a feltárt alapok mély, rézsútos oldalú gödörben állnak. Oda zúdították a környékbeliek a romeltakarítások törmelékét. Kimeríthetetlen muníció pálutcai fiúk szerű csatákra. Szupergrund volt a mi Amfink. Farakások helyett kőből épített pilon szegmensek, »homoklapták« helyett vakolat- és tégladarabok. A csodafegyver pedig a tetőpala volt. Ha azt frizbi módjára dobtad, laposan suhant közvetlenül a pilon felett – kapkodhatták a leskelődők a fejüket –, majd meredeken felkanyarodott, és függőlegesen visszacsapott a kőfalak közé. Nem voltak azért nagyobb sérülések. Kikből toborzódtak a csapatok? Mire ment a háború? Csak szertelenség legyen, kaland, veszély és csavargás… »Valahol Európában« csavarogtunk a környéken maradva is.”

„»Kosarasok a nagy tornaterembe, röplabdázók a kicsibe, kézilabdázók az udvarra, focisták az amfiteátrumba, aki atletizálni akar, velem jön a Duna-partra« – indította gyakran a testnevelés órát Náci. (Nurminak is hívtunk, de az Ignácz Mihály hivatalos, vagy az Iglói Mihály világhíres »sportnevét« mi ritkán használtuk.) Az Amfi tágas, de azért kellemes méretű porondján amolyan »közepespályás« focit játszottunk. [] Még kapufának is ugyanazokat a köveket használják, mint mi.”

(Herczeg János – iskolánk tanulója volt 1948-1952)

„Szeretett tornatanárunk Iglói Mihály, egymásközt: Nárczi bácsi (az akkori legnagyobb magyar középtávfutók, Iharos, Rózsavölgyi, Tábori stb. atléta edzője volt) jó időben levitt minket az arénába és ott tartotta meg óráját. Jól megfuttatott és megdolgoztatott minket, majd hármas sorba állította az osztályt, és el kellet énekelnünk masírozva azt a nótát pl., hogy »Vékony deszka, vékony deszka kerítés, átlátszik a szika-szika az ölelés. Hogy merte azt megtenni, más babáját szeretni ...«, és így tovább. Amikor már elég hangos volt a nóta, abbahagyhattuk, és befejezésül kidobós játékot játszhattunk. Ilyen és hasonló testnevelési órák örökre beivódtak emlékezetünkbe.”

(Rádi Károly – iskolánk tanulója volt 1954-58)

„Meg kell erősítenem, hogy az amfiteátrumban volt »focizás«, mégpedig többször is, de amelyet fényképpel is bizonyítani tudok, az 1954 őszén történt.”

(Horváth Ferenc – iskolánk tanulója volt 1954-1955)

„Megvallom őszintén, nem emlékszem, hogy a tornaórák részeként szokásos futókörökön kívül a mi időnkben lett volna bármi esemény az Amfiban. Bolemányi volt a testnevelő tanárunk, aki előszeretettel osztotta különböző sportágakra a tanulókat. Én a nehézatlétákhoz kerültem, súly- és diszkoszdobás volt a plusz a kötelezőkön kívül. A gimi udvarán a súlydobás még elment, de a diszkoszt már az Amfiban kellett dobni. Régen volt, de jó érzés visszagondolni rá.”

(Bérces Julianna – iskolánk tanulója volt 1963-67)

„Sokszor volt az Amfiban tornaóránk (Marosvölgyiné, azaz akkor Felhősiné Hagyics Katival).”

(Radics Éva – iskolánk tanulója volt 1966-1970. 1975 és 1982 között az Árpád Gimnázium tanára volt)

Kássa Gábor festőművész 1941 és 1949 között volt gimnáziumunk rajztanára. Óráit néha a szabadban tartotta, ilyenkor a diákok vagy az Amfiban, vagy a városi házak melletti domboldalon rajzoltak. Az amfiteátrum témája a tanár urat is megihlette. A kiváló akvarellista ezúttal olajfestményen ábrázolta a hó borította romokat. Az 1948-ban készült festmény érdekessége, hogy rálátási szöge alapján egyértelműen az Árpád Gimnázium első emeleti rajztanári dolgozójának (a mai humán tanárinak) ablakából készült. (Ez a nagyszerű látvány ma már sajnos nem rekonstruálható, eltakarja az udvaron 1953-ban felhúzott szocreál stílusú épület.)

Csengery Béla 1959 és 1962 között volt iskolánk tanulója. Az amfiteátrumot ábrázoló festményét már felnőttkorában készítette, de a címe által: Tisztelet Kiss Jenőnek. Árpád gimnáziumi élményekhez kapcsolódik. A képpel egykori osztályfőnöke emléke előtt tiszteleg. (A kép 2013-ban készült, amikor valóban víz töltötte meg az amfiteátrum arénáját, amint az a tükröződésekből is látszik.)

„Minket, árpádos öregdiákokat sok élmény fűz az Amfiteátrumhoz. Természetesen mi is sokat tartózkodtunk, ahogy akkor neveztük az »Amfiban« rövidebb, hosszabb szünetekben vagy azon kívül is. Leültünk a kövekre, megbeszéltük a mindennapi eseményeket, barátságok születtek, amelyek elkísértek életünkben… Egy kicsit büszkék is voltunk, hogy egy ilyen történelmi hely jutott nekünk, amit igénybe vehettünk mindennapjainkban.”

(Rádi Károly – iskolánk tanulója volt 1954-1958)

„Az »Amfi« remek színhelye volt a lyukasóráknak, iskola utáni fagyizásoknak, délutáni randiknak.”

(Kisgyörgy Enikő – iskolánk tanulója volt 1975-1979)

„Sokszor volt az Amfiban tornaóránk (Marosvölgyiné, azaz akkor Felhősiné Hagyics Katival).”

(Radics Éva – iskolánk tanulója volt 1966-1970)

Kiegészítés: Bolemányi Károly volt a testnevelő tanárunk. Focizni és futni jártunk az Amfiteátrumban.

(Sipos Béla az Árpád Gimnázium tanulója voltam 1959-1963.)

Az Árpád Gimnázium azon neves tanárai és ismert diákjai akik 1945-1989 között az Állambiztonság álatal megfigyeltek és eljárás alatt voltak. Az ÁBTL iratok.

2015 óta kutatok az ÁBTL-ben. Kutatási témám „A magyar értelmiség helyzete Magyarországon 1945-1989 között” (S. B.) Az Árpád Gimnázium volt neves tanáraira és ismert diákjaira vonatkozó kutatást 2023 január és február hónapban végeztem el.

Az Árpád Gimnázium ismert volt arról, hogy 1948-1989 között a kommunista hatalom által üldözött tanárok egy részének menedékhelye volt. A következőkben 13 volt tanár és 3 volt diák ÁBTL iratairól adok egy összefoglalót. A valós szám nyilvánvalóan több, mint 14.

Udvarhelyi Ágostonra vonatkozóan találtam iratokat, mint cserkészvezető került az állambiztonság célkeresztjébe.

3.1.2. M-37479 Sipos Péter. 1958-1965. BM II/5-a. alosztálya, később a BM III/III-2-a. alosztálya foglalkoztatta a "Sipos Péter" fedőnevű az ügynököt, aki budapesti papokról, egyházi kapcsolatairól, a Mária Légióról, a cserkész mozgalomról jelentett.

"Sipos Péter" igazi neve Szecsődi József, aki 23 éves kora, 1957 óta állt állambiztonsági szolgálatban. A szegedi papi szeminárium hallgatójaként eleinte elsősorban az ott tanulókról és oktatókról, illetve regnumi atyákról jelentett. 1964-ben kirúgták, ezután belügyi segítséggel az Új Ember című katolikus hetilap kiadóhivatalába került, pénzügyi vonalra. Ld. még: ÁBTL 3.1.2. M-37479/3 „Sipos Péter”, ÁBTL 3.1.2. M-37479/4 „Sipos Péter”. Szecsődi József (1934-) a IX. kerületi Fáy András Gimnázium tanulója, 1944-ben I., 1945-ben a II., 1946-ban a III. osztály tanulója. Osztályfőnöke Kiss László. Udvarhelyi Ágoston 1926-1946 között a Fáy András Gimnáziumban tanított, cserkészvezető is volt. (1935 előtt Uhlitz Ágoston)

Udvarhelyi Ágoston.

II/5-a alosztály. Adta „Sipos” vette Orosz István rendőrnyomozó százados. 1958. március 13. Tárgy: Cserkész mozgalomról. Jelentés Budapest, 1958. március 14. Aláírta Sipos Péter.

„A magyar cserkészettel 3 éves cserkészmunkám alatt ismerkedtem meg. Céljai és törvényei a felszabadulás után köztudomásúak voltak, hisz legálisan működött. [] Én csak csapaton belül ismertem személyesen cserkész vezetőket. Parancsnokom Udvarhelyi Ágoston, igen vallásos ember volt. Tudomásom szerint mint parancsnok, szemben állt az akkor alakuló Diákszövetségi szervezettel. Amikor a fúzió lett volna az úttörőkkel, a Fáy gimnáziumból az Árpádba helyezték és utána Kántálva Rezső gimnáziumi tanár lett a parancsnok”

Udvarhelyi Ágostonról jelentés. Aláírás „Sipos Péter” (ügynök álneve), igazi neve Szecsődi József.

ÁBTL iratok. Dosszié típusa. 3.1.5. Dosszié jelzete. O-11530. Volt cserkészmozgalom. A dosszié a Magyar Cserkész Szövetség történetét és vezető személyeit dolgozza fel, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra, illetve az 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartásukra. BM II/5-f alosztály. Megnyitva. 1958 április 21. Lezárva 1961. november 1.

Az Árpád Gimnázium volt tanárai közül Karádi Károlyra (158. sz. Árpád cserkészcsapat parancsnoka volt az Árpád Gimnáziumban), Dr. Szabolcsi Miklósra (1945 után a 311. Vörösmarty cserkészcsapat parancsnoka volt) és Udvarhelyi Ágostonra (cserkészcsapat parancsnok volt) vonatkozó jelentések találhatóak. A nyomozást 1961 október 12-én zárták le. A 858 oldalas jelentésben leelenőrizték mindazon cserkészvezetők adatait, akik 1947-ben még cserkészvezetők voltak.

ÁBTL. 3.1.9. V-35994. Vizsgálati dosszié Abaházi János ügyében. Abaházi János 1940-től a VKF/2-es osztályán teljesített szolgálatot. 1946-ban emiatt 6 hó börtönre ítélték. 1951-ben ügyét ismét elővették és háborús és népellenes bűntett miatt 4 év börtönre ítélték. A dosszié az 1951-es nyomozás anyagit tartalmazza. A dossziéban Karádi Károly gimnáziumi tanár neve is szerepel, akit tanúként akartak kihallgatni.

Javasolom Karádi Károly volt Vkf. 2-ös tartalékos főhadnagy gimnáziumi tanár, valószínű Budapesti lakos megkeresését és kihalgatását. Kemény Béla áv. főhadnagy. A dossziból nem derült ki, hogy Karádi Károlyt megtalálták-e, de beazonosították, hogy a III. kerületben tanít.

Szabolcsi Miklósra vonatkozó jelentések. O-11530. Dosszié 788. old.

Szabolcsi Miklós neve más, összesen 58 ABTL jelentésekben is szerepel, aminek az volt az oka, hogy nyugati országokba utazhatott, pl: 3.2.4. K-1930. Otroba Fritz, 1966-1967 (Franciaország, ), 3.2.4. K-2609. Madák 1969-1976 (Ausztria, Nyugatnémetország), 3.1.2. M-18667/5. „Meszlényi Károly” (ügynök álneve) 1959-1962 (Magyarország), stb.

Litván Györgyre vonatkozóan az ÁBTL-ben 100 (!) irat található. Pl.:

3.1.9 145288/13/1 Litván György, ekkor még középiskolai történelemtanár, az MDP XIII. kerületi pártaktíváján a nyilvánosság előtt vonta felelősségre Rákosi Mátyást a koncepciós perekben, főként a Rajk-perben játszott szerepéért. A bátor fellépés a pártellenzék erősödéséről és az MDP vezetésének, személy szerint Rákosinak a növekvő elbizonytalanodásáról árulkodott.

3.1.9. V-142622 Litván György és társai. Litván Györgyöt és társait 1957. május 6-án párt- és kormányellenes röpcédulák terjesztése miatt őrizetbe vették. (anyja neve Friedländer Cecília)

3.1.5. O-18110/12 Litván György. A "Notre Dame" fn. ügyben nyomozás indult Litván György, az MTA Történettudományi Intézet munkatársa ellen. A dosszié feltárja véleményét és társasági kapcsolatait.

3.1.9. V-145288 Mérei Ferenc és társai. Jelentések, intézkedési tervek, összefoglaló jelentések, vádirat Mérei Ferenc és társai ügyében. Mérei Ferenc kihallgatási jegyzőkönyvei. (Gál Éva, Litván Györgynére vonatkozó jelentést is tartalmaz)

2.5.7. IV. s. - 151. kötet. Kistarcsai közbiztonsági őrizetesek nyilvántartó könyve - II. kötet.

3.1.5. O-10986 "Hungaricus" 1956. decemberében "Hungaricus" aláírással egy 150 oldalas tanulmány készült a "Magyar nemzeti demokratikus forradalom néhány tanulsága" címmel. A tanulmányt stenciles és gépírásos úton készítették és terjesztették olyan értelmiségi körökben, akik Nagy Imre hívei voltak. A Hungaricus írói és terjesztői rendszeresen összejártak, az anyagot külföldre is eljuttatták. A csoportot 1958 májusában vonta ellenőrzés alá a BM II/5 Osztály. Ennek a csoportnak volt tagja Litván György is.

3.1.9. V-145288/9 Mérei Ferenc és társai. "Hungaricus" résztvevői elleni nyomozás.

Könözsi Lajos neve a következő 2 ÁBTL iratban szerepel.

3.1.5. O-11802/2 Fekete Hollók. BM II/5-f alosztály. A dosszié elsősorban a "Keresztény Front" tevékenységéről, a ciszterci illegális rendről, a ciszterci illegális ifjúsági mozgalom felszámolásáról szól.

3.1.5. O-11802/26 Fekete Hollók. A BM II/5-f alosztálya a "Fekete Hollók" fn. operatív feldolgozó munkát folytatott egy klerikális államellenes szervezkedés ügyében, melynek ideológiai alapját a résztvevők a pápai szociális enciklikákból és körlevelekből merítették. A szervezkedés kiterjedt a volt ciszterci és jezsuita rendek, a KIOE-KLOSZ, a "Regnum Marianum" és más ifjúsági szervezetek, a piarista- és bencésrend egyes tagjai valamint egyes római katolikus papok által irányított illegális szervezetekre és csoportokra, melyek az ország különböző területein - elsősorban Budapesten – működtek.

Pálffy Györgyre vonatkozó ÁBTl iratok. Pállfy György (Pálffi György, Österreicher György, Österreicher György) Anyja neve: Stáb Paula. Született 1909-09-16 Foglalkozás: honvéd altábornagy, honvédelmi miniszter-helyettes, határőr főparancsnok. 100 dossziéban szerepel a neve.

2.1. I/14 (V-142674) Pálffy György [Rajk László és társai] Pálffy György ügyében készült felülvizsgálati anyag. A nevezett a Honvédelmi Minisztérium (HM) Katonapolitikai Osztály (KATPOL) vezetője, a Határőrség (HÖR) főparancsnoka és az MKP Katonai Bizottságának titkára volt. 1948-ban altábornaggyá és a hadsereg főfelügyelőjévé nevezték ki és a Központi Vezetőség tagja lett. 1949-ben az ÁVH őrizetbe vette, a Rajk László által létrehozott szervezkedésben való vezető tevékenységért és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend elleni és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint hűtlenség bűntette miatt halálra ítélték és kivégezték. A dosszéi további részében Pállfy György özvegyen maradt feleségének, pataki Sármány Katalin életéről olvashatunk. Készítő szerv: BM VI. (Vizsgálati Főosztály) 1954-1974.

2.1.I/1-a (V-142673/1) Rajk László és társai ügyének felülvizsgálata. 1955-1956.

2.1 I/1 (V-142673) Rajk László és társai. Rajk László - egykori belügyminiszter, majd külügyminiszter - és társai ügyének felülvizsgálata. A felülvizsgálat megállapította, hogy a Rajk ellen emelt vádpontok (népellenes bűntett, hűtlenség bűntette, demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette) valótlanok, s perújrafelvételre tesznek javaslatot. A Legfelső Bíróság 1955-ben Rajk Lászlót a vádpontok alól felmentette.

2.1. I/101-a (V-142726/1) Vándori Györgyi. Vándor Györgyit az ÁVO 1949-ben vette őrizetbe a Justus Pállal folytatott "trockista szervezkedés" gyanúja alapján. 1950. jún. 9-én szervezkedésért 10 évi fegyházra ítélték. 1955. aug.-ban a szervezkedés vádja alól bizonyíték hiányában felmentették, azonban izgatásért 2 és fél évre ítélték, amit letöltöttnek tekintettek. 1949-1956.

Szentkuthy Miklós (Pfisterer Miklós dr.) (sz. 1908-06-02) író, esszéista, műfordító neve, mint megfigyelt az ÁBTL-ben 11 dosziéban szerepel. Pl.:

3.1.2. M-22133 Dávid Mátyás. A BM II/3-d. alosztály, illetve a BM II/5-e. alosztálya foglalkoztatta a "Dávid Mátyás" fedőnevű ügynököt, aki a budapesti újságírók közötti ellenséges személyek megfigyelésére utasították. Ez idővel kibővült az írók és a művészek megfigyelésével is. Kezdetben az újságírók és írók 1956-os szerepléséről, majd a forradalom utáni magatartásukról és nézeteikről jelentett. (1957-1964) Dávid Mátyás igazi neve Antal Gábor hírlapíró, aki a politikai rendőrségnek 1957 februárjától 1964 májusáig jelentett. Ld. Szőnyei Tamás. Titkos írás. állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990. Bp. Noran. 2012. 1955-ben kiállított kartonja szerint – amelyre háromkötetnyi munkadossziéjával együtt Szőnyei Tamás rátalált –, Antal Gábort (Budapest, 1922. október 5.-Budapest, 1995. július) 1946-ban, terhelő adatok alapján szervezte be Zoltán Imre államvédelmi főhadnagy. (Hogy milyen bűn rejtőzhetett a „terhelő adatok” kifejezés mögött, a Titkos írás szerzője nem tudta kideríteni.) Egy évvel az után, hogy a huszonéves fiatalember a világháború befejeztével újraindított Magyar Nemzetnek 1945. április 30-ától a munkatársa lett.

3.1.2. M-22133/1 Dávid Mátyás. (1960-1964) Előző dosszié folytatása.

3.1.5. O-10986 "Hungaricus" Magyarország. Ebben az ügyben Litván György is érintett volt.

3.1.5. O-11803/1 Ellenállók. A dossziét 1958. máj. 20-án nyitották a népi írók megfigyelésének céljából. Ezt a tábort helyzetüknél, befolyásuknál és súlyuknál fogva különösen veszélyesnek tartották.

3.1.5. O-11803/20 Ellenállók. Dr. Gál István, a budapesti Brit Követség főkönyvtárosának, Kelet-Európa szakértőjének és baráti körének telefonlehallgatásai.

3.1.9. V-47033/1 Dr. Tóth Miklós és társai, köztük Szentkuthy Miklós. Dr. Tóth Miklós 1945-től az angol és az amerikai hírszerző szerveknek titkos adatokat szolgáltatott ki, ezzel elkövette a hűtlenség bűntettét.

Eörsi Istvánra vonatkozóan az ÁBTL-ben 100 (!) irat található. Több, mint 50 ügynök jelentett Róla. Pl.:

1.11.11. 49929 Eörsi István. Anyja neve: Eörsi Terézia. Születési név: Schleiffer István. Született: 1931-06-16. Foglalkozása: író, költő, műfordító, dramaturg. 1985.

1.11.11. 94867 Eörsi István. 1981-1988.

3.1.2. M-41884 Sziklai Barna. A hálózati személy (ügynök, 1968 novemberétől informátor, 1973 februárjától titkos megbízott) irodalomtörténész volt. 1952-től a Szegedi Tudományegyetemen tanított, majd 1958-tól a MTA (MTA) Irodalomtudományi Intézetében, 1963-tól pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott. 1957 májusától működött együtt Sziklai Barna fedőnéven az állambiztonsági szervekkel. 1957-1964. Jámbor Imre százados volt "Sziklai Barna" (neve: Szekeres László) tartótisztje.

3.1.2. M-41884/1 Sziklai Barna. 1965-1971

3.1.2. M-41884/2 Sziklai Barna. 1971-1979

3.1.2. M-18667/3 Meszlényi Károly. A BM II/5-d alosztálya, majd 1957 októberétől a BM II/5-e alosztálya foglalkoztatta az ügynököt. Meszlényi fn. ügynök írókról, újságírókról, költőkről, színészekről, a hazai és emigráns sajtóról , sportolókról, pártokról és azok tagjairól jelentett.

Kunszery Gyula. Adatai: Kunszery Gyula. Anyja neve: Lueff Aranka Született: 1906-06-10. Foglalkozása: újságíró, országgyűlési képviselő, költő, tanár, újságró. 34 dossziéban szerepel a neve. Pl.:

3.1.2. M-18667. Meszlényi Károly. Ügynök.

3.1.2. M-22133 Dávid Mátyás. Ügynök.

3.1.2. M-27702/1 Maróti. A BM II/2-i alosztály, majd a BM III/II/5-c alosztály foglalkoztatta az ügynököt. Maróti Lajos fn. ügynök feladata volt volt börtöntársairól, valamint az általa ismert katolikus egyházi személyekről és jezsuitákról jelenteni. 1961-1967.

3.1.2. M-27843/1 Varga Sándor. Sándor fn. ügynök újságírók, írók - főként a népi írók - 1956 utáni szerepvállalásáról, többek között a Nagy Imre-perrel kapcsolatos állásfoglalásukról adott jelentéseket.

3.1.5. O-10973 dr. Balogh István. I/2-a Balogh István római katolikus pap, politikus, miniszterelnökségi államtitkár, országgyűlési képviselő személyére nyitott dokumentumokat tartalmazó személyi dosszié.

Tirts Tamásra vonatkozóan az ÁBTL-ben 11 irat található. Személyi adatai: anyja neve Kovács Gabriella, született 1961-01-02 foglalkozása tanár (történelem). Pl.:

1.12.2. 391/II-50/I/3/1989.01.22. FIDESZ demonstráció a Csehszlovák Nagykövetség előtt. FIDESZ demonstráció a Csehszlovák Nagykövetség előtt (1989. január 22.). Vezénylési lap + jelentés az 1989. január 22-i megmozdulásról (BRFK III/III. Osztály). A 10 résztvevő közül az egyik Tirts Tamás.

1.12.2. 391/II-50/IV/4/1989.04.27. FIDESZ ülősztrájk a Belügyminisztérium előtt. FIDESZ ülősztrájk 1989. április 27-én a Belügyminisztérium épülete előtt. Jelentés a demonstráció operatív biztosításáról (BRFK III/III. Osztály), Intézkedési terv (BRFK III/III-D. Alosztály) A 10 résztvevő közül az egyik Tirts Tamás.

1.12.2. 391/II-50/VI/1/1989.06.07. FIDESZ, Radikális Párt - Kínai Nagykövetség. A FIDESZ és a Transznacionális Radikális Párt demonstrációja 1989. június 7-én a Kínai Nagykövetség előtt. Jelentés a rendezvény operatív biztosításáról (BRFK III/III. Osztály), Forgatókönyv a tüntetés operatív biztosítására (BRFK III/III-D. Alosztály). ) A 27 résztvevő közül az egyik Tirts Tamás.

4.1. A-3372 A Fiatal Demokraták Szövetsége dokumentumai 1988 [FIDESZ]. A 93 résztvevő közül az egyik Tirts Tamás.

Somóczi Lórántra vonatkozóan az ÁBTL-ben 26 irat található. Személyes adatai: Somóczi Loránd, dr. Anyja neve Andreisz Irma, születésének a dátuma: 1914-06-11. foglalkozása: hadbíró százados Pl.:

4.1. A-491. Recsk. A recski internálótábor 1952-es "beérkezési" mutatófüzete 1137 névvel. 906-ik Somóczi Loránd.

2.5.6. 04224/1951. Somóczy Lórántné dr., A tárgyban nevezett személy 1951-ben a 04224/1951. iktatószámmal ellátott véghatározatot kapta, amellyel budapesti ingatlanjából kiutasították. Kényszerlakhelyül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaföldvár települést jelölték ki számára.

4.1.A-501 1950-es kistarcsai iktatókönyv. Kistarcsára internálták 1950-ben Somóczi Loránd hadbíró századost.

3.1.2. M-30218 „Norbert” fedőnevű ügynököt a BM II/5-b, majd a BM III/III-3-b alosztályok foglalkoztatták 1958 és 1969 között. Volt politikai elítélttársairól, azok ismeretségi köréről, aktuális helyzetükről, kijelentéseikről adott jelentéseket. A dossziéban az 1958 és 1960 között készült jelentések találhatók. Jelentett Somóczi Lorándról is.

3.1.5. O-9698/4 Rehabilitációs Bizottság jegyzőkönyvei. 1963-ban a Belügyminisztérium Titkárságán készült jegyzőkönyvek és határozatok, melyek a volt kitelepítettek és internáltak rehabilitációjukat kérő ügyeikben készültek. Rehabilitálták Somóczi Lorándot is.

Vészi Jánosra (Anyja neve: Kengyel Sára Illa . Született: 1927-05-30. Foglalkozás: újságíró, író, művelődéskutató) vonatkozóan az ÁBTL-ben 42 irat található. Vészi János az Igazság c. lapnak egyik irányítója volt 1956. október 24-től. Pl.:

3.1.9. V-150393/7 Vádirat az írók ellen. Jelentés az Írószövetség 1956. okt. 23. - nov. 4-ike közötti tevékenységéről.

3.1.9. V-150387/6. Magyar írók ellenforradalmi szerepe.

3.1.9. V-150352 Az 1956. évi magyarországi ellenforradalom az állambiztonsági munka tükrében I. kötet.

3.1.9. V-150384/3. Egyetemi felkelők – Sajtó.

február 4. „Tárgy: G. Vészi János” „Vette: Ladányi Mihály rny. szds.” „G. Vészi János, aki jelenleg a Nemzeti Múzeumban dolgozik, Antal és Zsadányi társaságában beszélt arról, hogy a forradalom alatt gyakorta járt náluk Kéri János is, aki papír ügyben igen előzékeny volt irántuk. Elmondta, hogy prominens kommunisták is jelentkeztek a lapnál, („Igazság”), hogy önkritikát gyakorolva ott akarnak dolgozni. Zsadányi név szerint említette Keszi Imrét és Ungvári Tamást. Keszi cikkét már el is fogadták Komolyék, amikor ő hívta fel rá a figyelmet, mert túlzottan erős volt és Keszi személye egyelőre nem kívánatos.” [] (Intézkedés: „Átadni az illetékes vonaltartónak további intézkedésre.” Ladányi Mihály rny. szds.)

Bánkuti Imre vonatkozó jelentések, aki a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének tanársegéde (1950–1957) volt, közben az MTA–TMB-n Ember Győző aspiránsa (1953–1956), a forradalom idején tett különböző kijelentéseiért elbocsátották (1957). A következő ügynökök jelentettek Róla:

3.1.2. M-18293. „Dugonics (Erdősi)”. A BM Csongrád MRFK V. Osztálya foglalkoztatta az "Erdősi" ( később"Dugonics") fedőnevű ügynököt, aki a szegedi irodalmi életről, az úgynevezett szegedi írócsoport tagjairól), az egyetemről és a város kulturális életének fontosabb személyiségeiről jelentett. 1956-1959.

„Dugonics”, „Erdősi” valós neve a VI.-os kartonja alapján: Ertsey Péter (Pápa, 1921. október 21.-Szeged, 1971. 1971. október 3.) költő, szerkesztő.

3.1.2. M-41884. „Sziklai Barna”. A hálózati személy (ügynök, 1968 novemberétől informátor, 1973 februárjától titkos megbízott) irodalomtörténész volt. 1952-től a Szegedi Tudományegyetemen tanított, majd 1958-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetében, 1963-tól pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott. 1957 májusától működött együtt Sziklai Barna fedőnéven az állambiztonsági szervekkel.[] Feladata a szegedi bölcsészkar oktatói és a budapesti irodalomkutatók jellemzése és politikai magatartásuk megfigyelése volt. Adott jelentést az 1956 előtti egyetemi vitákról, valamint az 1956 utáni fegyelmi eljárások által kiváltott hangulatról is. 1957-1964.

„Sziklai Barna” valódi neve a VI.-os kartonja alapján Szekeres László (Szajol, 1927.február 1.-2014.) irodalomtörténész. ld.: Pál Zoltán. Sziklai Barna” jelentései az MTA Irodalomtörténeti Intézetéről (1958–1964) I. rész. Az ügynök: Szekeres László („Sziklai Barna”) Betekintő. 2022. 1. sz. A tanulmány II. része. Betekintő. 2022. 2. sz.

Iglói Mihályra vonatkozó jelentések. Iglói Mihály, Ignácz Mihály Született 1908-09-05. Foglalkozás atléta, edző.

3.2.4. K-588. [Ábrahám Dezső] Ábrahám Dezső sportvezető 1957-ben hagyta el az országot. Megalakítója és főtitkára volt a Menekült Magyar Sportolók Világszövetségének. 1962-ben tért haza, ekkor az állambiztonsági szervek részletesen beszámoltatták. A dossziéban az ekkor keletkezett iratok, jelentések, feljegyzések, Ábrahám noteszának másolata, hazai, valamint emigráns sajtóanyag található. 1961-1964.

3.2.3. Mt-728/6. "Klemente" ("Walter") BM II/3-d. "Klemente", illetve "Walter" fedőnevű ügynök Jugoszláviából származó, Rómában élő újságíró volt, több olasz lap vatikáni tudósítója. 1958-tól foglalkoztatta a római rezidentúra. Magasrangú vatikáni és olasz politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Az e kötetben lévő, 1960. szeptembere és decembere között írt jelentéseinek nagy része olasz, illetve nemzetközi diplomáciai kapcsolatokkal foglalkozik. Az ügynök több jelentésben ír az 1960-as római olimpián részt vevő szocialista országok sportolóinak viselkedéséről, az ellenük folytatott propagandáról.

3.2.5. O-8-049 Magyar Írók Szövetsége Külföldön ügye. Az 1956-ban Nyugatra menekült írók által 1957. március 15-én megalakított emigráns írószervezet, a Magyar Írók Szövetsége Külföldön anyaga. Objektumdosszié. BM II/3-5. alosztály.

3.2.5. O-8-480 KARNEVÁL Amerikai kontinensre vonatkozó speciális szolgálati anyagok. BM III/I-2. Jelentések a Mexikóban rendezett olimpiával kapcsolatos ügyekről. 1986-1989

3.1.9. V-2000/6 Magyar Közösség. 1947-1968

Fejes Tóth Lászlóra vonatkozó jelentések. Egyetemi tanár.

3.1.2. M-16836 Kobold. A hálózati személy (ügynök) 1950-től dolgozott a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. 1957-ben őrizetbe vették és másik munkakörbe helyezték, valószínűleg az egyetem egyik kutatóintézetében (NEVIKI vagy MÁFKI). Ekkor kezdődött kapcsolata az állambiztonsági szervekkel. A Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának V. Alosztálya foglalkoztatta Kobold fedőnévvel. Jelentései elsősorban kollégáinak jellemére, politikai véleményére, 1956-os szerepére, nyugati kapcsolataira, valamint a nemzetközi tudományos rendezvények és azok résztvevőire vonatkoznak. Veszprémi Vegyipari Egyetem Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (MÁFKI) Nehézvegyipari Kutatóintézet (NEVIKI) Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály V. Alosztály. 1957-1962

3.1.2. M-31881 Kelemen Anna. A BM III/II-3-c. alosztálya, a BM III/II-6-b, illetve a BM III/II-3-a alosztálya foglalkoztatta a "Kelemen Anna" fedőnevű ügynököt, aki az adott időszakban a Kulturális Kapcsolatok Intézetének (KKI) munkatársaként dolgozott. Munkája során számos osztrák és nyugatnémet szervezettel és személlyel került kapcsolatba. Jelentett többek között a bécsi Munkáskamara delegációjáról, az MTA és az NSZK Tudományos Akadémiája közötti látogatásokról. Az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának szervezetéről és munkatársairól is részletesen beszámolt. 1958-1970. O-14067. "Kelemen Anna" neve Kerényi Mária. (Született Budapesten, 1929. VIII. 28. anyja neve Malagurszki Mária)

Kiss Károlyra vonatkozó ÁBTL iratok. Kiss Károly Zsigmond anyja neve Szántó Erzsébet, született 1930-08-22. Foglalkozás: költő, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, vegyészgyakornok. Neve 57 dossziéban szerepel. Pl.:

3.1.2. M-13417/1 Nagy Lajos. Az ügynököt a BM ORK II/3-a, majd a BM II/5-e alosztály foglalkoztatta 1956 és 1960 között. A vizsgálati fogságban levő, vagy elítélt személyekről, családtagjaikról, azok kapcsolatrendszeréről adott jelentéseket. Nagy Lajos ügynök neve Bácskai Tamás közgazdász, egyetemi tanár.

3.1.9. Vizsgálati napló - III/1. Osztály - I. sorozat III. kötet.

3.1.2. M-18667/2 Meszlényi Károly. A BM II/3-d (az 1957. májusi szervezeti változások után II/5-d jelzésű) alosztálya által foglalkoztatott "Meszlényi" fedőnevű ügynök írókról, újságírókról, költőkről, színészekről, a hazai és emigráns sajtóról készített jelentéseket. Meszlényi" igazi neve Fahidy József (1922–1982) újságíró.

3.1.2. M-18821 Juhász Lajos. A BM II/3-d, valamint a BM II/5-d alosztálya, illetve a BM II. Főosztálya foglalkoztatta a "Juhász Lajos" fedőnevű informátort, aki széleskörű ismerettséggel rendelkezett a korabeli kulturális (legfőképpen irodalmi és képzőművészeti) élet jeles képviselői körében. A dosszié az 1956 november és 1957 június közötti jelentéseit tartalmazza. További jelentéseit az M-18821/1-8. sz. dossziék tartalmazzák. Kristó Nagy István kritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító: "Juhász Lajos"

Kováts Albert (1936-) 1956-os elítélt.

3.1.9. V-141322. Alapffy Attila és társai. A dossziéban különböző személyek 1956-os tevékenységével kapcsolatos, egymással össze nem függő anyaga található. Évkör: 1956-1957. Kováts Albert. Foglalkozása: segédszínész, festőművész.

3.1.9. V-141322/a. Alapffy Attila és társai. A dossziéban az alapkötetben szereplő személyek ítéletei találhatók. Orosz nyelvű, kézzel írt kihallgatási jegyzőkönyvek is vannak a dossziéban (1956 novemberéből!) 1956-1958. Köztük: Kováts Albert.

3.1.5. O-19618/1 "Festő" Iratképző szerv: BM III/III-4-b alosztálya. A dosszié Galántai György festőművészről és környezetéről, köztük Kováts Albertről szól.

3.1.5. O-16571. Budapest V. kerület területén politikailag kompromittált személyek. Név. Kováts Albert. Anyja neve. nyja neve: Brunner Magdolna. Születési ideje: 1936-04-10. Foglalkozása: segédszínész, festőművész.

2.2.1. I/3. 8.doboz. Operatív kartonok. Kováts Albert.

3.1.5. O-14967/a. Évkör: 1961-1973. Volt horthysta fasiszta pártok és tömegszervezetek. Kováts Albert.

3.1.5. O-16797/1. Budapesti ellenforradalmárok. 1957-1978. Köztük Kováts Albert.

Tíz év könyve – képek az Árpád Gimnázium életéből. (2002-2012)

Forrás: Tíz év könyve. Kiadja az Árpád Gimnázium Alapítvány, Budapest. Felelős kiadó: Gyimesi Róbert igazgató. Szerkesztette Rónyai Tünde. 2012.

Az iskola dolgozói 2002 és 2012 között

TANÁROK

Bene Zsuzsanna	biológia - földrajz	2011 -
dr. Berend Mihály	biológia - földrajz	1988 - 2003
Bertha Irma	magyar – orosz, az iskolatörténet feldolgozásának felelőse	1973 -
Besnyőné Titter Beáta	matematika - fizika, matematika munkaközösség-vezető	1986 -
Bödör Lajos	kémia	2011 -
Buncsák Piroska	magyar - orosz, könyvtári asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős	1982 -
Czifrik Balázs	magyar	1999 - 2003
Czinki József	matematika - fizika - informatika	2001 - 2008
Csehi Veronika	angol	1994 - 2008
Csernus Magdolna	testnevelés	2000 -
Csík Zoltán	matematika	1999 - 2008
Csizmazia András	informatika	2005 - 2007
Csorbáné Tóth Irén	német - orosz, a német nemzetiségi oktatás felelőse	1994 -
Enyedi Anikó	francia - orosz	1996 - 2006
Faragó Vera	történelem	2002 - 2003
Fazekas Ibolya	magyar - történelem	2011 -
Fekete Andrea	testnevelés	1995 -
Feketéné Kovács Anikó	magyar - orosz	1988 -
dr. Fridliné dr. Lajos Ildikó	biológia - kémia	1982 - 2009
Gärtner István	fizika	2000 -
Gedeon Veronika	matematika - informatika	2009 -
Gergely Jánosné	angol - könyvtár	1992 -
Gergely Nóra	rajz	1997 - 2008
Gyanó Éva	matematika	2001 -
Gyimesi Róbert (igazgató, 2006 és 2009 között igazgatóhelyettes)	matematika - fizika	1981 -
Hidvégi Réka (Varga Balázsné)	biológia - kémia	2001 - 2002 és 2007-2008
Homonnay Gergely	angol - német	2003 - 2004
Kálmán Zoltán	informatika	2008 - 2009
Kámán Veronika	informatikus könyvtáros	2010 -
Karádi Magdolna (2004 és 2006 között igazgatóhelyettes, 2006 és 2009 között igazgató)	matematika - fizika	2004 - 2009
Kárpáti Attila	angol - spanyol	2007 -
Kézér Ildikó	matematika - fizika	2008 -
Kis Róbert (2011-től igazgatóhelyettes)	biológia - kémia	2001 -
Kismarci Nóra	német	1998 - 2003
dr. Kiss Katalin	biológia - kémia	2009 - 2010
Kocsis Ágnes	angol - spanyol	1992 -
Koncz Levente	matematika - fizika, továbbtanulási felelős	1997 -
Kónya Marietta	angol - német	2002 - 2004
dr. Kovácsné dr. Csányi Csilla	biológia - kémia	2010 -
Kovács Judit	biológia - földrajz	1993 - 2008
	biológia - kémia, természettudományi munkaközösség-vezető	1989 -
Kőrösmezei Sarolta	német - angol	1995 -
Kőváriné dr. Fülöp Katalin	magyar - történelem - néprajz, humán munkaközösség-vezető	2005 -
Kővölgyi Szilvia	testnevelés	2000 - 2002
Kuthy Erika	spanyol	2000 - 2003
Kürtösi Balázs	fizika - kémia - informatika	2007 -
Láng Krisztina	német	2004 - 2008
Lienhardt Krisztina	angol - orosz	1998 -
Litván Péter	angol - német	2000 - 2004
Lőrincz Andrea	magyar - történelem	2003 -
Magyar Margit	német	2008 -
Makainé Kováts Judit	matematika	1991 - 2005
Marosvölgyi Jánosné	testnevelés	1969 -
Meszlényiné Róka Ágnes	matematika - fizika, osztályfőnöki munkaközösség-vezető	1988 -
dr. Mezei István	matematika - fizika	1997 -
Mikusi Imre	matematika - fizika	1973 - 2011
Mikusi Imréné (igazgatóhelyettes)	matematika - fizika	1969 - 2006
Molnár Hajnalka	informatika	2007 - 2009
Molnárné Vámos Katalin	magyar - orosz - angol	1986 -
Nagy Attila	matematika - fizika - informatika, fizika-informatika munkaközösség-vezető	1997 -
Nagy Györgyné	német - orosz	1988 -
Nánay Mihály	földrajz - történelem	2009 -
Németh Anna	matematika - angol	2011 -
Ódor Gabriella	spanyol	2003 - 2008
Orosz Erzsébet	ének, kórusvezető	1998 -
Pápai Éva	matematika - kémia - angol	1998 -
Rónyai Tünde	magyar - könyvtár, IMIP-csoportvezető, könyvtárvezető	1986 -
Sarlósné Bánhegyi Lídia (2009-től igazgatóhelyettes)	történelem - földrajz	1990 -
Sas Éva	angol - francia	2005 - 2008
Serfőző Anikó	német	1991 -
Simon Péter	magyar - filozófia	2004 -
Simóné Agócs Judit	angol	2006 - 2007
Spengler András	testnevelés	2002 -
Svarczné Micheller Erzsébet	rajz	2008 -
Számadó László	matematika - földrajz - informatika	2002 -
dr. Száva Gézáné (címzetes igazgató, igazgatóhelyettes)	matematika - fizika	1972 - 2005
Szebenyi Katalin	angol - francia	2011 -
dr. Széllné Hajdú Indira	angol - magyar	2007 -
dr. Szendi Emma	történelem - francia	1990 -
Sziliné Dienes Irén	biológia - földrajz	1993 -
Sztojcsevné Fekete Mária	matematika - informatika - kémia	1988 -
Sztolár Miklós	informatika	2006 - 2007
Tajtiné Váradi Emőke	fizika - kémia	1999 -
Tallár Tamás	testnevelés, testnevelés munkaközösség-vezető	1986 -
Tamásné Hantos Gabriella	angol - magyar, nyelvi munkaközösség-vezető	2004 -
Tarlós Péter	biológia - környezettan	2005 -
Tóth Judit	kémia - biológia	1996 - 2009
Vajda István	matematika - fizika - informatika	1985 -
dr. Vankó Péter	fizika	1996 - 2007
Varga Judit	magyar	1998 - 2005
Varga Júlia	magyar - történelem	2000 -
Veszprémi Lilla	történelem - filozófia - orosz - angol	1987 - 2006

TOVÁBBI ALKALMAZOTTAK

Berkes Sándorné	iskolatitkár	1998 - 2002
Csiba Zsolt	iskolapszichológus	2001 -
Durányik Tünde	technikai dolgozó	1998 - 2005
Fehér István	gondnok	2008 -
Forján Lajosné	technikai dolgozó	2000 - 2005
Gergely Gizella	gazdasági igazgatóhelyettes	2001 - 2006
Jüling Erika	iskolatitkár	2008 -
Kapdebo Ágnes	iskolatitkár	2005 - 2010
Kovács Bernadett	laboráns, diákügyintéző	2005 - 2009
Kupán Kornél	gondnok	2005 - 2008
Lőcseiné Fink Judit	gazdasági igazgatóhelyettes	2006 - 2009
Mihalovics László	laboráns	2001 - 2005
Pap István	karbantartó	2004 -
Pokorny Ottóné	technikai dolgozó	1984 - 2007
Sebestyénné Balás Erzsébet	gazdasági igazgatóhelyettes	2009 - 2011
Simon Andrásné	diákügyintéző	1990 - 1999 és 2002 -
Skripek Istvánné	technikai dolgozó	1984 -
Székely Ida	pénzügyi és számviteli előadó	2010 -
Szentgróti Pálné	laboráns	2008 -
Tóthné Kundra Jolán	gazdasági ügyintéző	1999 -
Winkler-Nemesné Agárdy Fruzsina	iskolapszichológus	2008 -

Német nyelv. Csorbáné Tóth Irén: A német nemzetiségi oktatás. „A nemzetiségi csoportok oktatását 2005-ben vettük át a Krúdy Gyula Általános Iskolától. Ez a feladat nagy erőfeszítéseket követelt mind a hozzánk érkező gyerekektől, mind az őket tanító kollegáktól, hisz a három átkerült osztály közül egy 12.-es egy 11.-es osztály is volt, ami azt jelentette, hogy az intézményváltás nehézségei mellett kellett felkészülniük a továbbtanulásra. Ebben természetesen minden kollegánk segített nekik, és végül viszonylag jó érettségi és felvételi eredmények születtek.”

Matematika. Besnyőné Titter Beáta: „Harminc éves a speciális matematika tagozat az Árpád Gimnáziumban. Hosszú előkészület, tervezés után 1982 szeptemberében indult el az Árpád Gimnáziumban az első speciális matematika tagozatos osztály Tiszavölgyi István igazgató úr és Mikusi Imre tanár úr kitartó munkájának eredményeként. Ezt az osztályt – mint ahogy még további tizennégyet – Mikusi Imre tanár úr a munkaközösség akkori és jelenlegi tagjaival együtt tanította. Az elmúlt harminc év alatt húsz kolléga tanított, ill. tanít és kb. 1200 diák tanult, ill. tanul az Árpád Gimnázium osztályaiban. Sok szép OKTV, Arany Dániel és egyéb versenyen (ami nem csak matematikaverseny volt) elért rangos helyezés, dicséret öregbítette a gimnázium hírnevét. Ám ennél még fontosabb az a sok-sok örömteli visszajelzés, amelyet egykori diákjainktól kaptunk felsőoktatási tanulmányaikban, majd a munkájukban elért sikereikről. Ez – szerintük – nagy mértékben volt köszönhető annak, hogy „specmat”-osok voltak.”

A speciális matematika tagozaton végzett ill. jelenleg tanuló osztályok tanárai és osztályfőnökei

Kezdés	Befejezés	Tanárok	Osztályfőnök
éve		Tanárok	Osztályfőnök
1982.	1986.	Mikusi Imre Divéki Tivadar	Stefkó Gizella
1983.	1987.	Mikusi Imre Gubics József Vajda István	Fridliné Lajos Ildikó
1984.	1988.	Rácz Mihályné Gubics József Vajda István Besnyőné Titter Beáta	Krausz Tamásné Frank Éva
1985.	1989.	Rácz Mihályné Meszlényiné Róka Ágnes Besnyőné Titter Beáta Mezei István	Szűcs Zsuzsanna
1986.	1990.	Mikusi Imre Gyimesi Róbert	Gyimesi Róbert
1987.	1991.	Mikusi Imre Vajda István	Vajda István
1988.	1992.	Vajda István Bőcs Judit Csizmazia Tamás	Buncsák Piroska
1989.	1993.	Besnyőné Titter Beáta Újlaki Rozália Vajda István Mezei István	Molnárné Vámos Katalin Vajda István
1990.	1994.	Mikusi Imre Gyimesi Róbert	Mikusi Imre
1991.	1995.	Mikusi Imre Csizmazia Tamás	Sziliné Dienes Irén
1992.	1996.	Mikusi Imre Vajda István	Vankó Péter
1993.	1997.	Besnyőné Titter Beáta Vajda István Mezei István	Besnyőné Titter Beáta
1993.	1999.	Mikusi Imre Vajda István	Vajda István
1994.	1998.	Meszlényiné Róka Ágnes Gyimesi Róbert Mezei István	Meszlényiné Róka Ágnes
1994.	2000.	Mikusi Imre Gyimesi Róbert Mezei István	Sarlósné Bánhegyi Lídia
1995.	2001.	Besnyőné Titter Beáta Csizmazia Tamás Mezei István	Csizmazia Tamás Besnyőné Titter Beáta
1996.	2002.	Mikusi Imre Mezei István	Sziliné Dienes Irén
1997.	2003.	Besnyőné Titter Beáta Vajda István	Szendi Emma
1998.	2004.	Meszlényiné Róka Ágnes Koncz Levente	Koncz Levente
1999.	2005.	Mikusi Imre Koncz Levente	Varga Judit Koncz Levente
2000.	2006.	Mikusi Imre Csík Zoltán	Tajtiné Váradi Emőke
2001.	2007.	Besnyőné Titter Beáta Sztojcsevné Fekete Mária Vajda István	Varga Júlia
2002.	2008.	Mikusi Imre Számadó László	Sziliné Dienes Irén
2003.	2009.	Besnyőné Titter Beáta Sztojcsevné Fekete Mária	Sztojcsevné Fekete Mária
2004.	2010.	Meszlényiné Róka Ágnes Koncz Levente	Tóth Judit Koncz Levente
2005.	2011.	Mikusi Imre Koncz Levente	Lienhardt Krisztina
2006.	2012.	Sztojcsevné Fekete Mária Csík Zoltán Koncz Levente	Kovácsné Keszléri Erzsébet
2007.		Besnyőné Titter Beáta Vajda István	Besnyőné Titter Beáta
2008.		Meszlényiné Róka Ágnes Számadó László	Meszlényiné Róka Ágnes
2009.		Besnyőné Titter Beáta Sztojcsevné Fekete Mária	Kürtösi Balázs
2010.		Meszlényiné Róka Ágnes Koncz Levente	Nagy Attila
2011.		Kézér Ildikó Számadó László	Kézér Ildikó

Természettudományok. Kis Róbert: A hat évfolyamos természettudományi tagozat. „Szerencsére a természettudományok iránti érdeklődés viszonylag magas iskolánkban. A 11–12. évfolyamon évente huszonöt-harminc tanulónk választja fakultációs tantárgyként a biológiát, ugyanennyien a fizikát, mintegy tizenöt fő pedig a kémiát. Szép számmal tanulnak tovább diákjaink pl. orvosi, állatorvosi, gyógyszerész szakokon. Az érdeklődő tanulóink egy része azonban nem elégszik meg a fakultáció adta többletórákkal: belőlük lesznek a természettudományi tagozatosok, vagy ahogy mindenki hívja őket, a „tt-sek”. A természettudományi tagozat a kezdetek, vagyis, az 1990-es évek eleje óta lankadatlan népszerűségnek örvend. Évről évre fél osztálynyi diák (kb. tizenöt fő) kezdi meg a tanulmányait ezen a tagozaton. Számukra különösen fontos a természettudományok csodáinak megismerésében a személyes tapasztalatszerzés. A környezeti nevelés lényeges kelléke a terepmunka.”

Kovácsné Keszléri Erzsébet: A megújult Karádi-verseny. „Az Árpád Gimnázium természettudományi tagozatának megszületésével párhuzamosan hirdettük meg először az iskolánk legendás tanáráról, Karádi Károlyról elnevezett természettudományi vetélkedőt. Ebben az időben a vetélkedő az általános iskolák 8. osztályába járó, a természettudományok – elsősorban a biológia és a kémia – iránt érdeklődő diákoknak szólt, és kétfordulós, egyéni verseny volt. Akik az írásbeli fordulóban a legeredményesebbek voltak, szóban is számot adhattak tájékozottságukról. A verseny győzteseinek, amennyiben az Árpádban szerették volna megkezdeni középiskolai tanulmányaikat, és persze a későbbi felvételi vizsgán is jól teljesítettek, egyenes útjuk volt a négy évfolyamos természettudományi tagozatra.”

Informatika. Sztojcsevné Fekete Mária: A számítástechnikától az informatikáig – és tovább. „A számítástechnika, mai nevén informatika, sokat változott. Ma már mindenki használja, s így minden diák tanulja is az iskolákban. Az oktatásban éppen széleskörű és általános alkalmazása miatt a szövegszerkesztés, a táblázatkészítés, a prezentációkészítés, a weblapszerkesztés és az internethasználat kapott nagyobb szerepet. A középszintű érettségi követelményrendszere is összhangban van ezzel. A jeles szinten érettségizők ECDL bizonyítványt is kaphatnak tudásuk bizonyítékaként (külön tanfolyam és vizsga nélkül.”

Mozgóképkultúra és médiaismeret. Svarczné Micheller Erzsébet: Egy új tantárgy - mozgóképkultúra és médiaismeret. „A 11. és a 12. évfolyamokon a művek feldolgozása során fokozatosan erősödik a fogalmi gondolkodás fejlesztése, a mozgóképi szövegek értelmezésénél pedig az ismeretek alkalmazása. Ugyanakkor továbbra is meghatározóak a kreatív gyakorlatok, az önálló tevékenységi formák, amelyekben nagy szerepet kap a projektmunka. Minden félévben sor kerül egy választható téma feldolgozására komplex módon, projekt formájában, önállóan vagy csoportban.”

Ének. Orosz Erzsébet: Az Árpád Gimnázium kórusa. „Az Árpád Gimnázium kórusa 1998 őszén alakult; kezdetben tizenkét fővel működő leánykar volt, egy évvel későbbtől pedig vegyes karrá szerveződött. A kórus azóta is ebben a formában működik. Jelenleg három tagozata van: előkészítő szereppel a 7-8. osztályos kórus, a derékhad a 9-12. osztályosok kórusa és kamarakórusként a visszajáró öregdiákok, az ún. „egyetemisták” kórusa, amelyben ma már diplomás, dolgozó emberek is vannak.”

Könyvtár. Rónyai Tünde: A megújult iskolai könyvtár. „Könyvtár volt, van, és reméljük, lesz is. Mégis az iskolai könyvtár „jelenkori” története igazából az új könyvtárterem átadásával, 2006. december 21-ével kezdődik. Bár a régi könyvtárban is igyekeztünk minél több rendezvényt, könyvtárra épülő programot szervezni, erre igazán csak az új terem birtokbavételével nyílt lehetőség. Az ünnepélyes megnyitót több, mint három hónapos építkezés, belső építészeti tervezés előzte meg. A munkát Rónyai Tünde vezetésével az akkor könyvtárostanárok, Bertha Irma és Buncsák Piroska végezték. Az új terem kialakításakor arra törekedtünk, hogy igazi közösségi, kulturális teret, egyfajta tudásközpontot hozzunk létre. Célunk az volt, hogy a könyvtár tere legyen alkalmas kisebb előadások, eszközigényes tanórák, tájékoztatók, értekezletek megtartására, de egyéni tanulásra, internethasználatra és csoportmunkára is. Ezt tükrözte a logó is, amelyet az akkor 12. B osztályos Barakony Zsófia készített. A terem elkészültét a könyvek költöztetése követte, ezt egy hét alatt sikerült befejeznünk a diákok és a takarítók segítségével. Jó érzés volt látni, hogy zsúfoltság nélkül minden a „helyére került”; hamarosan pedig egyre több technikai eszköz állt rendelkezésünkre: laptop, olvasói számítógépek, projektor, hangerősítő, fénymásoló, nyomtató, szkenner.”

Videók

https://www.youtube.com/watch?v=5-kXz_NRWx0

Új tornatermet kap az Óbudai Árpád Gimnázium. Hegyvidék TV. 2021.

https://www.youtube.com/watch?v=miffi9V5EwM

Óbudai Árpád Gimnázium Kórusa Éneklő Ifjúság 2017

https://www.youtube.com/watch?v=p4_DL45bh8w

Óbudai Árpád Gimnázium - Ballagási tűzijáték (2019.05.03.)